A kormány döntésére várnak a kéményseprő szolgáltató cégek, és egyelőre folytatják július elseje után is a közszolgáltatást működési területükön – mondta Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke 2014. június 30-án az MTI megkeresésére.

Tájékoztatása szerint a megyei jogú városok önkormányzatai – miután jelenlegi anyagi helyzetükben képtelenek a kéményseprő cégek kompenzációjára – felvették a kapcsolatot a Belügyminisztériummal. Információjuk szerint a tárca a helyhatóságokkal együtt helyzetfelmérést végez arról, hogy a szolgáltatók milyen bevételkiesést szenvedtek el. Ennek alapján várható valamilyen kormánydöntés az esetleges pénzügyi kompenzációról – tette hozzá Vidra Zoltán.

Az ipartestületi elnök kitért arra, hogy a cégeknek a közszolgáltatás megszüntetésének bejelentése után még hat hónapig el kellene látniuk korábban vállalt feladataikat. A jövőre nézve felmerült az is, hogy az önkormányzatok saját céget alapítanak a kéményseprés ellátására, vagy most szolgáltató cégeket vesznek át kivásárlással.

Vidra Zoltán – aki a szolnoki Fűtéstechnikai Kft. ügyvezetője – emlékeztetett arra, hogy a kormány 2013 májusában hozott döntést a kéményseprés rezsióradíjának csökkentéséről. Azóta a közszolgáltatást ellátó magyar tulajdonú vállalkozása folyamatosan kompenzációra szorul. Esetükben Szolnok megyei jogú város önkormányzatához már többször fordultak pénzügyi segítségért, mindeddig eredménytelenül.

A több mint 90 embert foglalkoztató társaság jövőjét firtató kérdésre azt válaszolta, várnak a kormányzati döntésre, addig még „kihúzzák valahogy”.

A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke május 30-án szolnoki szakmai összejövetelük után azt közölte, hogy az állami intézkedések miatt kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-át követően hét megyében financiális okok miatt leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás. A szolgáltatás leállása Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érintett volna.

Bejelentésüket akkor a tagvállalatok képviselői – beleértve az önkormányzati tulajdonú társaságokat is – azzal indokolták: a jelenlegi jogszabályi követelményeknek megfelelő színvonalon nem képesek a kieső szolgáltatásokat még kijelölés esetén sem pótolni, mert sem létszámban, sem eszközben nincsenek felkészülve, nincsenek tartalékaik.

Forrás: MTI