A mindkét országot érintő nagyarányú önkormányzati reform volt a fő témája az immár harmadik Magyar-Francia Önkormányzati Találkozónak, amelyet július 6-7-én rendeztek, Budapesten. A konferencián - melynek fővédnöke Kalmár Ferenc, az Országgyűlés Magyar-Francia Baráti Tagozatának elnöke és Michel Billout, a Francia Szenátus Francia-Magyar Baráti Tagozatának elnöke volt - Dr. Fábián Zsolt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) főtitkára is előadást tartott.

A nagy érdeklődés mellett zajlott konferencián a Belügyminisztérium részéről Dr. Bekényi József főosztályvezető az önkormányzati rendszer átalakításának irányait, majd Virág Rudolf a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a közigazgatás rendszerének megújítását ismertette.

Az önkormányzati rendszer tervezett átalakítása kapcsán Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke elemezte a jelenlegi helyzetet és javaslatokat fogalmazott meg a szükséges átalakítások kapcsán, míg Dr. Fábián Zsolt, a MÖSZ főtitkára „Az önkormányzatok helyzete az Önkormányzati Törvény koncepció vitairatának tükrében" címmel tartott helyzetelemzést, szövetsége álláspontját tolmácsolva.

Michel Billout, a Francia Szenátus Francia - Magyar Baráti Tagozatának elnöke, Antonie Homé a Francia Kisvárosok Szövetségének pénzügyi bizottságának elnöke, valamint Jean-Paul Bachy a Champagne-Ardenne Régió elnöke a 2014-ig végrehajtandó francia önkormányzati reformokról beszélt. Mindemellett szó esett az EGTC együttműködések adta lehetőségek alkalmazásáról, illetve a két ország vidékfejlesztésének fő irányairól, s a helyi termékek piacra jutását segítő elképzeléseiről is.

A konferencián két nemzetközi és egy nemzeti önkormányzati szövetség - a Középszintű Önkormányzatok Európai Konföderációja, az Európai Unió Kisvárosainak Szövetsége, valamint a francia Történeti és Művészeti Városok és Térségek Országos Szövetsége - is bemutatkozott. Utóbbihoz hasonló szervezet hazánkban is létezett, Magyar Történelmi Városok Szövetsége elnevezéssel, amelyet Dr. Dietz Ferenc, Szentendre városának polgármestere, a TÖOSZ társelnöke szeretne újraéleszteni.

Az önkormányzatok helyzete az Önkormányzati Törvény koncepció vitairatának tükrében

(Dr. Fábián Zsolt MÖSZ-főtitkár előadása)

„Az erős önkormányzatok megmaradása, erősödése mindannyiunk érdeke."

„.....az önkormányzatok, a megyei jogú városok megmentették az országot, az elmúlt 4-5 évben biztosan, de talán 7-8 éve is a teljes összeomlástól."

 Orbán Viktor, Székesfehérvár, 2011. május 21.

A rendszerváltoztatás legjelentősebb törvénye az önkormányzati törvény, amely szétválasztotta az állami és helyi feladatokat. A településeknek megadta az önkormányzás jogát és lehetőségét, megteremtette a feladat-hatáskör-finanszírozás egyensúlyát, vagyont adott az önkormányzatok tulajdonába. Ez a vagyon az elmúlt 20 évben gyarapodott, a feladatok ellátását és a települések működését segítő vagyonná alakult át. Az önkormányzati szféra vagyona 1991 és 2005 között összességében huszonötszörösére nőtt, a 2005 és 2010 közötti megszorításos időszakban is 15 százalékkal gyarapodott, de ehhez hozzátartozik az is, hogy több önkormányzat esetében a rossz gazdálkodás vagyoncsökkenést eredményezett.

A folyamatos forráskivonás és többlet feladatok adása 1993-ban kezdődött, és kisebb nagyobb intenzitással, azóta is tart (például 1995-ben a Bokros-csomag, 2002-ben az 50 százalékos béremelés, 2010-ben a „kőbe vésett" 120 milliárd forintos elvonás). Gyakorlattá vált, hogy az állam úgy ad többlet feladatokat, hogy a finanszírozást nem, vagy csak részben biztosítja, mint például az okmányiroda, építéshatóság, gyámügy, amelynek működtetéséhez ma már csak 20 százalékot kap a működtető önkormányzat. Az önkormányzatok forráshiányát tovább súlyosbították az ágazati törvények, amelyek szükségtelenül és fedezet nélkül írták elő az önkormányzatok számára a szolgáltatások nyújtásának feltételeit (például HACCP, közoktatási létszámok és speciális feladatok, sajátos nevelési igényű gyerekek, szociális feladatok).

1993 óta a dologi kiadások költségnövekedését nem ellensúlyozta dologi automatizmus. Jó esetben a normatívák nominál értéke megmaradt, de sokszor az is csökkent. Az energia áremelkedés következtében az üzemeltetési költségek többszörösére növekedtek, a gázár például az önkormányzatok részére 1994 és 2011 között 12,3-szorosára, az áfája 10-ről 25 százalékra, a villamosenergia ára 6,6-szorosára, az áfája 0-ról 25 százalékra emelkedett. 1990-ben az önkormányzati fejlesztéseket nem terhelte áfa-fizetési kötelezettség, a később bevezetett áfa-fizetés ugyancsak az önkormányzati költségvetést terhelte. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy voltak települések, amelyek nem voltak képesek és alkalmasak a megfelelő, hatékony és takarékos gazdálkodásra, de bízva a jó kormányzati kapcsolatokban felelőtlenül gazdálkodtak.

Az önkormányzatok, különösen az elmúlt években, erejükön felül teljesítettek! Kibírták az elmúlt 8 évben az 1000 milliárd forintos forrás kivonást, ennek ellenére, a rendkívüli nehézségek közepette még ma is működnek, és ellátják kötelező feladataikat. A csökkenő állami finanszírozás mellett jelentősen megnőtt az önkormányzatok által ellátandó, nem finanszírozott feladatok mennyisége. A közfeladatoknak 70 százalékát az önkormányzatok látják el a lakosság bizalmát élvezve, a bizalmi indexük országosan még mindig, a nehézségek okozta gondok ellenére, 50 százalék feletti. A nagy ellátó rendszerek működtetésében, egészségügy, szociális, közoktatás, a feladatok ellátáshoz szükséges forrás alig 50 százalékát biztosítja az állam normatív formában.

Az önkormányzati hitelállomány nagy része fejlesztési hitel, és annak okán keletkezett, hogy a saját, szabadon felhasználható bevételeket - a csökkenő állami finanszírozás miatt - a működésre kellett felhasználni. A közel 350 önkormányzat által felhalmozott, 1380 milliárd forintos hitelnek 25 százalékát áfaként, még legalább 25 százalékát járulékként, és további, az államnak fizetett magas szolgáltatási díjként fizetnek be az önkormányzatok a központi költségvetésbe. Mindemellett a beruházások számos kis és középvállalkozást tartottak életben, nem kevés munkahelyet óvtak meg és teremtettek. A financiális megszorítás és a szűkülő mozgástér rákényszerítette az önkormányzatok döntő többségét a működés minden lehetséges racionalizálására, ezért a rendszerben már nincs tartalék! A további hatékony működés elengedhetetlen feltétele az érdekeltség megtartása, ami például a gazdaságfejlesztéshez, a munkahelyteremtéshez szükséges.

Az önkormányzati rendszer gazdasági válságban van, többek között az ezermilliárd forintos kivonás hatására, az önkormányzatok több mint a fele önhibáján kívül forráshiányos, állami beavatkozás nélkül nem tudja ellátni kötelező feladatát, emiatt különösen nehéz helyzetbe kerültek a szerény saját bevételekkel rendelkező önkormányzatok, a kis települések és a megyék.

Magyar Önkormányzatok Szövetsége tagjainak (megyei jogú városok, fővárosi kerületek, városok, községek, kistérségi társulások) összegzett véleménye alapján kialakította álláspontját a Belügyminisztérium által készített Önkormányzati Törvény koncepció vitairatáról:

Magyar Önkormányzatok Szövetsége megállapítja, hogy a vitairat helyzetelemzése egyoldalú, hiányos, nem objektív, részigazságokat tartalmaz, a helyzetelemzés alapján levont következtetések és megoldási javaslatok egy része téves, mivel a vitairat szerint az önkormányzati rendszer gazdasági válságának okai csak az önkormányzati rendszer belső rendellenességeiben keresendők, ezért a válság leküzdésének megoldása az önkormányzatok önrendelkezésének erőteljes visszaszorításával érhető el.

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

• - hangsúlyozza, hogy a hibás helyzetelemzésnek természetes velejárója a helytelen következtetések levonása és a hibás célrendszer felállítása, ezért jelenik meg a vitairatban az állami szerepvállalás túlzott erősítésének és az önkormányzati önállóság erőteljes korlátozásának a szándéka,
• - hangsúlyozza, hogy az önkormányzati feladatellátás rendszerében nincs tartalék, a feladatok elvégzéséhez legalább ugyanannyi forrást kell biztosítani akkor is, ha a feladatot nem az önkormányzat végzi el, költségcsökkentés csak a feladat elhagyása esetén lehetséges,
• - hangsúlyozza, hogy támogatandó az állami és az önkormányzati feladatok különválasztása, de az állami feladatokat, bármely szervezet végzi is el, teljes egészében finanszírozni kell,
• - hangsúlyozza, hogy az önkormányzatok számára meghatározott kötelező feladatokat az állam teljes egészében finanszírozza, de ez nem járhat az önkormányzati alapjogok korlátozásával, a bevételeik, mozgásterének csökkentésével,
• - hangsúlyozza, hogy az önkormányzati szféra választott képviselői legitimitás tekintetében az országgyűlési képviselőkkel azonos jogállásúak, az önkormányzatoknak csak másik választott testület, az országgyűlés adhat feladatot,
• - hangsúlyozza, hogy meg kell tartani az önkormányzatok bírósági védelmét.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyetért azzal, hogy

• 1. az önkormányzati rendszer átalakítása az átfogó államreform részét képezi, végrehajtása, az ágazati törvények megalkotása azzal együttesen, egy időben, szinkronban történjék,
• 2. minden település alapvető joga az önálló önkormányzat megválasztása és működetése,
• 3. az önkormányzati rendszer átalakításának legfőbb célja a demokratikus, hatékony, polgárközpontú, a fenntartható fejlődést biztosító szolgáltatást nyújtó önkormányzati rendszer megvalósítása,
• 4. külön kell választani az önkormányzati és az állami igazgatási feladatokat,
• 5. egyetért azzal, hogy az állami igazgatási feladatok elvégzését állami szervezet végezze, de meg kell határozni a minden településen ellátható államigazgatási feladatok körét, amit az önkormányzatnak kell elvégezni (pl. anyakönyvvezetés)
• 6. a sajátos állami feladatot jelentő kötelező feladatokat az állam kötött módon finanszírozza,
• 7. a közfeladatoknak az újraértelmezésével, az önkormányzati szinteknek az újratelepítésével,
• 8. minden településen biztosítani kell az alapvető önkormányzati ügyek intézésének a lehetőségét,
• 9. az önkéntes önkormányzati társulások értéket jelentenek, tovább fejlesztésük támogatandó,
• 10. a kistérségen belül az elmaradottabb települések irányába érvényesüljön a szolidaritás elve, de ez nem vezethet oda, hogy az elvonást elszenvedő településen a szükséges fejlesztések elmaradjanak, és a támogatott települések ne tegyenek meg mindent elmaradottságuk csökkentése érdekében,
• 11. a megyék szerepét erősíteni kell a területfejlesztés és az intézmény működtetés terén, és biztosítani kell a megyék önálló bevételeit,
• 12. a megyei és a megyei jogú városi önkormányzat helyzetét, egymáshoz való kapcsolódását, feladatait, és hatáskörét rendezni kell,
• 13. a Főváros és a kerületek státusza megmaradjon, és a feladatmegosztás újraszabályozásra kerüljön
• 14. bevezetésre kerüljön a „járási jogú város" intézménye azzal a megjegyzéssel, hogy alapításához és városok cím megszerzését szigorítani kell és pontos feltételek meghatározása szükséges,
• 15. az iparűzési adó önkormányzati kompetenciában maradjon,
• 16. a kötelező önkormányzati feladatokhoz, a feladatellátáshoz szükséges vagyont és fedezetet is biztosítani kell,
• 17. az államigazgatási és önkormányzati feladatkörét pontosan meg kell határozni,
• 18. szigorítani kell és pontos feltételek meghatározása szükséges az új községek kialakításánál
• 19. összeférhetetlenségi szabályok pontosításra kerüljenek, polgármester ne lehessen országgyűlési képviselő,
• 20. az önkormányzati rendszer képviselőinek felelősségét az országgyűlési képviselőkéhez hasonlóan kell növelni,
• 21. újra kell szabályozni a polgármester és a képviselő testület viszonyát, meg kell erősíteni a polgármester helyzetét,
• 22. a törvényességi ellenőrzést kormányzati szerv végezze,
• 23. a pénzügyi ellenőrzésben az Állami Számvevőszék szerepe erősítésre kerüljön,

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy

• - a feladatfinanszírozás esetén a költségeket körültekintően kell meghatározni, figyelembe kell venni a települések és az országrészek között tapasztalható különbségeket, és az önkormányzati források beszűkülését,
• - az iparűzési adó bármekkora részének elvonása veszélyezteti a felvett hitelek visszafizetését, a hitelfelvételhez képest utólagos szabályozás előtérbe hozza a szabályozó állam felelősségét a hitel visszafizetése terén,
• - új adónemek bevezetésére jelenleg nincs fizetőképesség, az adónövelés a fekete gazdaság erősödését és a korrupciós helyzet romlását eredményezi.
• - a járási hivatalok és a járási jogú önkormányzatok hatásterületének kialakításánál az adminisztratív határok helyett a tényleges térkapcsolat, az útviszonyok, az utazási és a tömegközlekedési lehetőségek és költségek figyelembevétele szükséges, ami esetenként még megyehatárt is keresztezhet.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem ért egyet azzal, hogy

• 1. az önkormányzatok szabadon felhasználható bevételeit, csökkentsék,
• 2. a helyben keletkező jövedelmeket, vagy annak egy részét más területre, pl. a nem települési önkormányzati feladatellátáshoz, területfejlesztési célra átirányítsák,
• 3. a kormányzati szervek önkormányzati, gazdasági ügyekben előzetes felügyeleti, szabályozási, rendelkezési lehetőséggel, „felügyeleti típusú" ellenőrzési joggal rendelkezzen,
• 4. hitelfelvételt, fejlesztési célokat kormányzati szerv hagyja jóvá,
• 5. bármilyen okból és célból önkormányzati vagyont ellenérték nélkül vonjon el az állam,
• 6. az egyesített önkormányzati hivatal intézményét a lakosságszám alapján határozzák meg,
• 7. a polgármester fő vagy mellékállású státuszát a helyi viszonyok ismerete nélkül jogszabályban, lakosságszám alapján határozzák meg,
• 8. társulási kötelezettség terhelje az önkormányzatokat bármely területen,
• 9. a megyei önkormányzati feladatok finanszírozását a települések bevételeiből valósítsák meg,
• 10. az önkormányzat döntésének elmaradását kormányzati szerv pótolja,
• 11. a választójogot, a választhatóságot bűncselekmény elkövetésén kívül bármilyen ürüggyel korlátozzák,
• 12. a kormány felügyeleti jogkörében élve, megtérülési mutatókra hivatkozva korlátozza az önkormányzatokat szabad pénzeszközeik felhasználásában, fejlesztési elképzeléseik megvalósításában.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége hiányolja az önkormányzati feladatok részletes számításokon alapuló bemutatását, önkormányzati szintekre lebontva (mitől lesz olcsóbb a javasolt rendszer), elengedhetetlenül szükségesnek tartja az önkormányzati és államigazgatási tevékenység kapcsolatának bemutatását települési szinten, továbbá a Nemzeti Vidékstratégia Koncepciója főbb, az önkormányzatokat érintő elemének szinkronba hozását és az önkormányzatok érdekképviseleti jogának biztosítását.