„1996-ban találkoztunk először azzal a céllal, hogy erősítsük a magyarországi és a határokon túli magyar települések összefogását, lehetőséget nyújtsunk a tapasztalatcserére, bővítsük a testvérvárosi kapcsolatokat és a kiértékeljük, hogyan változott az önkormányzatok helyzete a rendszerváltozás után – mondta köszöntő beszédében Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere a Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója megnyitóján.
Gémesi György kijelentette: a világon mindenütt működnek önkormányzatok, azoknak helye van a demokratikus berendezkedésű országokban.

Szólt az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokról, mint mondta, az Európai Uniós tagság, a bekapcsolódás a Régiók Bizottsága munkájába új lehetőségeket nyitott meg az önkormányzatok számára. „Az önkormányzatok mellett megmaradtak a polgármesterek, akik a közösséget szolgálják. Nélkülünk nem működik sem a település, sem a térség, sem az ország, de még az Európai Unió sem. Ez a mi erőnk, de a mi felelősségünk is” – jelentette ki Gémesi György. 

Kementzey Ferenc, a Világtalálkozó megrendezését a kezdetektől támogató Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntőjében üdvözölte a rendezvény jubileumát, s biztosította a polgármestereket arról, hogy a konszolidáció után megváltozott pénzügyi helyzetben is számíthatnak a pénzintézet segítségére, úgy a számlavezetés, mint az uniós pályázatokhoz szükséges források biztosítása tekintetében.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletvezetője örömmel fogadta és megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet a világtalálkozón. Külön tisztelettel köszöntötte a szomszédos országokból érkezett polgármestereket. Az alapítvány több mint 50 éve támogatja Németországban az önkormányzatokat, tevékenysége ma már 80 országra terjed ki. Fő célja a demokrácia és a jó kormányzás elősegítése helyi szinten. Kiemelte: Magyarországon a legnagyobb bizalommal működnek együtt a Magyar Önkormányzatok Szövetségével és ezért szívből gratulált Gémesi Györgynek. Munkájuk középpontjában a fenntarthatóság áll – ezzel foglalkozik a világtalálkozó egyik szekciója is.

Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke beszédében kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok a demokrácia alappilléreit jelentik, elengedhetetlen részei a hatalommegosztásnak. A településeken a helyi önkormányzatok útján lehet legjobban átélni az ország demokratikus működését.

Az előadó hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok véleményét még többször ki kellene kérni a központi döntések megalapozása érdekében. Vertikális és horizontális együttműködésre is szükség van, egymással, együtt és nem egymás ellen a stabil, magas szintű demokrácia megvalósításáért. 
A demokrácia alulról felfelé működik, nem fordítva. Ha elmarad a konzultáció, az a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szellemének nem megfelelő módszereket sejtet. 

A romániai magyar települések helyzetéről Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke tartott előadást, aki elmondta, az önkormányzatok szintjén sikerült kialakítani egy olyan együttműködést, ami romániai és szlovák viszonylatban a közös tervezésnek is az egyik formája lehet. Kelemen Hunor kiemelten fontosnak  nevezte a polgármesterek és az önkormányzatok közötti együttműködést, mint mondta, ezért is írt alá a MÖSZ-szel az RMDSZ együttműködési megállapodást, hogy ezt a kapcsolatot megerősítse, s ezzel olyan intézményes keretet sikerült kialakítani, ami erősíti a magyar-magyar kapcsolatokat. 

Az önkormányzatok romániai helyzetéről szólva elmondta, az RMDSZ az erős önkormányzatokban érdekelt, mert így tudják a legtöbbet tenni a helyi közösségek problémáinak megoldásáért. Az elmúlt években, Romániában is számtalan feladatot kaptak az önkormányzatok, ezen a téren zajlik a decentralizáció, ami azonban pénzügyi téren még nem történt meg. Az ez irányú törekvéseket az Alkotmánybíróság eltörölte, de a döntés figyelembevételével a folyamat újraindításának előkészítése már megkezdődött. Romániában évek óta folyik a vita a közigazgatási és a fejlesztési régiók átszervezéséről. Az eddigi elképzeléseket az RMDSZ nem tudta támogatni, mivel azok nem vették figyelembe az etnikai határokat.  

Kelemen Hunor szólt a közösségi autonómia kérdéséről is. Úgy fogalmazott: ennek megjelenítéséhez új alkotmányra van szükség. Kijelentette, a következő időszak nagy kihívása lesz, hogy ha az új alkotmány és a közigazgatási régiók vitája elkezdődik, milyen érveket tud felsorakoztatni az RMDSZ. Ahhoz, hogy ezekben a vitákban jól tudják képviselni a Romániában élő magyarok érdekeit, erős önkormányzati jelenlétre van szükség, de ez elengedhetetlen az ahhoz is, hogy a kistelepülések ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az uniós források elosztásánál. 

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a 2010-ben megkezdődött önkormányzati reform tapasztalatairól beszélt. Mint elmondta, az állam egy olyan rendszert szeretett volna kidolgozni, ami tartósan biztosítja a települések működőképességét, ezért döntött úgy, hogy több lépcsőben átveszi az önkormányzati szektor összesen 1200 milliárd forintos adósságát, illetve bevezeti a feladatfinanszírozás rendszerét. Az adósságkonszolidáció befejeződött, a feladatfinanszírozási rendszer a finomhangolásnál tart, s ha ez is megtörténik, a településeknek nem lesz többé szükségük működési hitelek felvételére. Végezetül az államtitkár biztosította az egybegyűlteket arról, hogy a kormány érdekelt az önkormányzati rendszer stabilitásában, az önkormányzati jogok megmaradásában, illetve az szükséges egyeztetések lefolytatásában önkormányzati szövetségekkel.

Dr. Benedek Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője Domokos László ÁSZ elnök üdvözletét tolmácsolva kezdte előadását. Bevezetőjében az ÁSZ küldetését, alapértékeit, stratégiai céljait és feladatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy a számvevőszék a korrupció és a csalás elleni küzdelemben is részt vesz. A rend értéket teremt - ennek jegyében ellenőrzik a korábban ellenőrizetlen területeket.  A gazdálkodás integritását erősíti a korrupciós kockázatok tudatosítása, a kockázatok mérséklésére alkalmas kontrollok kiépítése és működtetése. Bemutatta az önkormányzati ellenőrzések struktúráját, az ÁSZ első félévi ellenőrzési tervét.

Hangsúlyozta, hogy az adósságkonszolidáció után meg kell akadályozni az eladósodás újratermelődését, és tartós pénzügyi egyensúlyra kell törekedni a gazdálkodásban.  2013-ban az ÁSZ megkezdte a pénzügyi ellenőrzések utóellenőrzését. Zajlik az önkormányzatok vagyongazdálkodásának, belső kontrollrendszerének, továbbá az önkormányzatok társulásainak az ellenőrzése is. Dr. Benedek Mária rámutatott arra, hogy a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős és 2013. január 1-jétől minden munkáltatói jogkör a polgármesternél van a jegyzők tekintetében.
Előadása befejezéseként elmondta, hogy az ÁSZ minden jelentése nyilvános, vizsgálatainak visszatartó ereje van, azok tapasztalatait más önkormányzatok is beépítik a gyakorlatukba.

Sisák Imre, Pásztó város polgármestere szerint a feladatfinanszírozás bevezetése után két évvel megállapítható, hogy az új rendszer jól vizsgázott, az önkormányzati szektor biztos pénzügyi alapokon nyugszik. A feladatfinanszírozás azonban jelenleg csak az önkormányzati feladatkör 70 százalékát fedi le, ki kellene terjeszteni, többek között a kultúra és a közművelődés területére is. Sisák Imre úgy véli, a  hitelkonszolidációra nagy szükség volt az elmúlt évek 1000 milliárdos önkormányzati forráskivonása miatt, bár a végrehajtás igazságosságán lehetne vitatkozni.

Mint elmondta, az idei költségvetés önkormányzati fejezete 70 milliárdos többlettámogatást tartalmaz a tavalyihoz képest, aminek legnagyobb része az óvodai dolgozók bérfejlesztése, de szociális területen és a közétkeztetés terén is van előrelépés. Pásztó polgármestere támogatja, hogy a hitel nélkül gazdálkodó települések számára 12,5 milliárdos fejlesztési forrás vehető igénybe, s egyetért a rezsicsökkentéssel is, bár ez utóbbi igen nehéz helyzetbe hozta az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégeket, ami sürgős megoldást követel. 

A  plenáris ülés Polgármesteri Ezüstlánc díjak átadásával folytatódott. A kitüntetésben Dr. Prozlik László, Gádoros és Ember Balázs, Kisdobrony (Kárpátalja) polgármestere részesült.

A program Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című operájából két ária előadásával ért véget, amiket Molnár András Kossuth-díjas operaénekes, az Operaház örökös tagja énekelt el.

V4 Önkormányzati Szövetségek és V4 Testvérvárosok Találkozója

A világtalálkozó keretében a Visegrádi Négyek államaiból érkezett vendégek az önkormányzásról és a testvérvárosi együttműködésekről cserélték ki tapasztalataikat, s tárták fel a kapcsolatok bővítésében rejlő lehetőségeket. A program a V4 országok himnuszaiból komponált zenemű előadásával kezdődött. Dénes  István zeneszerző darabját a Chopin Zeneiskola növendékei játszották, a résztvevők felállva hallgatták a feldolgozást. 

H. E. Helena Bambasová, a Cseh Köztársaság nagykövete köszöntőjében megállapította, hogy a jó együttműködés szimbóluma lehet, hogy még a himnuszok is harmonikusan egybeilleszthetők. A nagykövetség igyekszik támogatni, lelkesíteni, biztatni a települések testvérkapcsolatait, de rajtuk múlik, miként alakítják azokat. Erről a találkozóról már háromnegyed éve tárgyaltak, s örül, hogy megvalósult az elképzelés a gyönyörű Gödöllőn. 

Ktarzyna Sitko, a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének tanácsosa, Lengyel Intézet igazgatója köszöntőjében külön örömét fejezte ki az iránt, hogy a lengyel zeneszerzőről elnevezett iskola tanulói játszották a zeneművet. Lengyelország hagyományosan fontosnak tartja az önkormányzati szférát. Reméli, hogy a magyart követő szlovák V4-es elnökség tovább erősíti a régiók és települések közötti együttműködést.

Diplomáciai kihívások a V4 észak-déli energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésében című előadásában Szabó István Lőrinc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium V4 közlekedési és energetikai koordinátora elmondta, hogy az együttműködés harmadik évtizedében végre megállapodás született a közlekedési kapcsolatok bővítéséről. Az uniós forrásokból eddig elsősorban kelet-nyugati irányú összeköttetések bővültek. Budapestről Bécsbe például könnyen el lehet jutni, de Krakkóba a kerékpár még gyorsabb a vonatnál. A francia-német határon 3-6 kilométerenként van határmetsző infrastruktúra. A V4 átlag ennek a sokszorosa. Az EU GDP-jének 5,7 százalékát termeli a négy ország. A közöttük lévő közlekedési hálózat bővítésére főként a versenyképesség javításáért van szükség. Ma egy kiváló minőségű cseh terméket ebben a térségben egy harmadosztályú nyugat-európai termék simán megver a kiváló logisztikájával. 

Dan Jiránek, a Cseh Városok és Önkormányzatok Szövetségének elnöke rövid tájékoztatást adott arról, hogy miként finanszírozzák hazájában az önkormányzatok által működtetett iskolákat, majd kijelentette, maximálisan törekednek a V4 országok települései közötti együttműködések fejlesztésére.

Piotr Glowski, Pila polgármestere, a Lengyel Városok Szövetsége képviseletében elmondta, hogy a közép-európai országok először beleájultak az uniós álomba és most ébrednek rá arra, hogy másfelé is figyelni kell, oda, ahol a legközelebbi szomszédaink és barátaink élnek. Kezdődik a megértés folyamata, hogy fejleszteni kell a közlekedési és energetikai kapcsolatokat. 

Daniel Lorinc, a Szlovák Városok és Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Kladzany polgármestere egy régi mondást idézett, miszerint trágyából és pénzből sosem elég. Ma azt mondjuk, hogy pénzből és hidakból sosem elég. Kinyilvánította a szlovákiai települések 95 százalékát képviselő szövetség együttműködési szándékát a V4 államok partnerszervezeteivel.

Az eddig elhangzottak is bizonyítják, hasznos kezdeményezés a V4-es magyar elnökség utolsó napjaiban ennek a települési konferenciának az összehívása, hangsúlyozta Gémesi György, A MÖSZ elnöke. Számos területen lehet szakmai kapcsolatokat kialakítani, amihez forrásokat is lehet keresni. Az Európai Unió erősíti a régiók szerepét és elismeri, hogy a települési önkormányzatok sajátos érdekeket képviselnek. Hozzátette: Gödöllőnek mind a négy visegrádi országban van testvérvárosa. 

A szekcióülésen a továbbiakban Hámori György, Kapuvár, Ing. Štefan Daško, Ilava, Mrs. Ing. Marie Fomiczewová, Jeseník, Andrzej Czernecki, Jaslo polgármestere és Velényi Réka, a Tempus Közalapítvány projekt koordinátora tartott előadást. 

Települések fenntarthatósága szekcióülés

A Települések fenntarthatósága szekcióülés tulajdonképpen annak a konferencia-sorozat részének is tekinthető, amelynek keretében a MÖSZ munkatársai 25 települést kerestek fel az elmúlt évek során, a helyi jó gyakorlatok bemutatására, az egymástól való tanulás lehetővé tételére. A konferencia-sorozat állomásai között számos olyan település is volt, ahol már sikerült elindulni az önellátás és az önfenntartóvá válás felé vezető úton – köszöntötte az egybegyűlteket Pelyhe József,  a szekció titkára.

Az állomások között volt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jánoshida, amelynek polgármestere, Eszes Béla, a szekció elnöki posztját töltötte be, valamint a Baranya megyei Egerág is, amelynek első embere, Hegyi Győző, a szekció vendégeivel is megosztotta, hogy települése hogyan próbál kilábalni a kilátástalannak látszó helyzetből.
 
Mint kifejtette, a rendszerváltozás után a bányászat összeomlása és a termelőszövetkezetek megszűnése teljes gazdasági ellehetetlenülést okozott Baranya megye jelentős részén, így Egerágon is. A nagyarányú munkanélküliség felszámolását és a település lakosságmegtartó erejének megőrzését az egykori belterjes paraszti gazdálkodás jelen viszonyokra való átültetésében találták meg. A közfoglalkoztatottak bevonásával megindított egerági gazdálkodás három fő iránya a sertés-, nyúl- és baromfitenyésztés, a zöldség- és takarmánytermesztés, valamint a gyermek- és szociális étkeztetést ellátó intézményi konyha. Mivel  az Egerágon megtermelt élelmiszer jócskán meghaladja a helybeliek szükségletét, így a település termelői piacára és a környékbeli éttermekbe is jut belőle, ami némi bevételhez juttatja a települést. A  közfoglalkoztatással kapcsolatban Hegyi Győző elmondta: kitűnő kezdeményezésnek tartja, de meg kell találni azt a gazdasági formát, amivel a rendszer hosszútávon fenntartható és üzemeltethető.

Ezután a települések számára hasznos szolgáltatásokat kínáló cégek képviselői tartottak előadásokat.

Majoros István, New Energy Investment Hungary Zrt. vezérigazgatója cége komplex energetikai beruházásait ajánlotta a polgármesterek figyelmébe, majd bemutatta a saját fejlesztésű FPA Hungary kazáncsaládot, ami az elmúlt években közel 40 településen építettek be, jelentős megtakarítást eredményezve az önkormányzati intézmények fűtésénél. 

„Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem azért öregszünk meg, mert elfelejtünk játszani – idézte G.B. Shaw gondolatát Klein Tibor, az S-Tér Kft. kereskedelmi vezetője, majd bemutatta, mit és hogyan érdemes fejleszteni a települési játszóterek izgalmasabbá, strapabíróbbá, tartósabbá és biztonságosabbá tétele érdekében.

Bakos Ilona, az Öko-Water Management Kft. képviselője a biológiai szennyvíztisztításra és a bio fürdőtavak előnyeire – vegyszermentesség, költséghatékonyság, egyszerű üzemeltetés, hosszú élettartam, esztétikus megjelenés – hívta fel a figyelmet.

Szintén a természetes vizek állapotának javításával – egyebek mellett a tavak állapotfelmérésével, iszapkezelésével és az üledék hasznosításával – foglalkozik az Iszapfaló Kft., amelynek tevékenységét Kovásznai Szász Gergely műszaki vezető ismertette a hallgatósággal.

Kistamás Péter, a Profirent Kft. kiemelt ügyfélkezelője az ország legnagyobb ipari gépkölcsönzőjének eszközparkjáról és szolgáltatásairól beszélt a polgármesternek, különös tekintettel azokra az eszközökre és szolgáltatásokra, amelyekre főként váratlan helyzetekben, nagyobb építkezések, természeti katasztrófák esetén van szükség. 

Barabás Árpád, a Barabás Téglakő Kft. ügyvezető-tulajdonosa a belterületi utak építésének új, Hollandiában és  Németországban már bevált módszerével ismertette meg a szekcióülés résztvevőit. A bemutatott térköves eljárás az aszfaltozás kitűnő alternatívája lehet, mert a téglakő tartósabb, olcsóbb, nem kátyúsodik, könnyen lerakható, bontható és visszaépíthető. 

Településüzemeltetési szekció 

Közszolgáltatási, energiapolitikai és környezetvédelmi kérdésekről egyaránt szó esett a településüzemeltetési szekció ülésén. A Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnökének vezetésével megtartott tanácskozás első részében Gyenes Szilárd, a Zöld Híd Régió Kft. ügyvezető igazgatója, Ambrus Gyöngyi, Kistokaj Község Polgármestere és Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere tartott előadást, majd a résztvevők megismerkedhettek a városüzemeltetéshez kapcsolódó legújabb technológiákkal, fejlesztésekkel.

Gyenes Szilárd elmondta: a ma Magyarországon működő huszonnyolc hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltató között a hetedik helyet foglalja el a Zöld Híd, ami 106 településen végzi a hulladék szállítást, s ebből 47 tartozik abba a körbe, amelyeknél komplex hulladékkezelést végez.
Kijelentette, egyetért azzal, hogy a rendszert nonprofittá kell átalakítani, de érvényesülnie kell a fenntarthatóság elvének, valamint kiszámíthatóságra, és stabil jogi háttérre van szükség. Mint mondta, komoly gondot jelent, hogy a hulladékgazdálkodással foglalkozó jogszabályt elfogadása óta 270 ponton módosították, új adók és járulékok kerültek a rendszerbe, s jelentősen akadályozza a működést, hogy a lakossági fizetési morál egyre romlik. Van, ahol a nem fizetők aránya eléri a 60 százalékot, de ha az átlagot nézzük, az is 18 százalék.

Mint mondta, a legkritikusabb pont azonban az, hogy amíg a hulladék elszállításának kötelezettsége az önkormányzatoknál van, addig az árképzés központilag történik, a lakossági díjak pedig nem fedezik a költségeket. A Zöld Híd Kft. vezetője szerint elengedhetetlen, hogy érvényesüljön a szennyező fizet elv, az önfenntartás, valamint a kiszámíthatóság elve a szolgáltató számára, és a lakosság számára, valamint nagy hangsúlyt kell helyezni az oktatásra. Mint mondta, a Zöld Híd-nál éves szinte kilencezer gyerek fordul meg és ismerkedik az ott folyó munkával, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával, amiről - számára megdöbbentő módon – az Energia Hivatal illetékese úgy nyilatkozott, hogy az oktatás nem része a hulladékgazdálkodásnak. Márpedig – mint mondta – e nélkül nem lesz lakossági szemléletváltás.

Ezt követően Ambrus Gyöngyi, a 2200 lakosú Kistokaj polgármestere mutatta be a településüzemeltetés területén folyó munkát. Mint arról beszámolt, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére ők is nagy hangsúlyt fektettek, de a legnagyobb kihívás a Hejő patak medrének rendezése volt, amit pályázati forrásból, valamint a Start program segítségével, valamint közérdekű munkavégzés keretében végeztek el. Mint mondta, rendszeresen dolgoznak elítéltek a településen, a patakmeder és annak környezete rendezése mellett felszámolták az illegális hulladéklerakókat és ők tették rendbe a település temetőjét is. Munkájukkal mindenki elégedett. 
Ambrus Gyöngyi örömmel számolt be geotermikus energia hasznosításáról, amivel nem csak a helyi, hanem a miskolci távhő szolgáltatásba is be tudtak kapcsolódni.

A települési előadások sorát Ceglédi Rudolf, Zenta polgármestere zárta, aki a település biomassza fejlesztésével ismertette meg a résztvevőket. Zenta rövid bemutatása mellett szólt arról is, a szerbiai községnek is meg kell küzdeni a munkanélküliséggel, ráadásul az itt élők közül sokan dolgoznak illegálisan és idényjelleggel. Mint elmondta, Zentán régebben a helyi cukorgyár által termelt úgynevezett fölös hőt használták távfűtésre, mivel azonban a  mai korszerű berendezések jelentősen lerövidítik a cukorrépa feldolgozási idejét, új energiaforrásra volt szükség az ellátás biztosításához.

Gödöllő Városi Hírportál – Magyar Polgármester Online