Egy évvel ezelőtt lépett hivatalba Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. Az utóbbi egy esztendő komoly változásokat hozott a szervezet életében: az ÁSZ-nak új stratégiája van, megújult a tervezési és a kiválasztási folyamat, illetve a szervezeti felépítés, jelentősen javult a számvevőszéki munka hasznosulása, júliustól pedig hatályos a Számvevőszék közreműködésével megalkotott új ÁSZ-törvény.

Egy évvel ezelőtt, 2010. július 5-én lépett hivatalba Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, illetve Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. Kovács Árpádnak, az ÁSZ korábbi elnökének 2009. december 9-én járt le a mandátuma, alelnöke pedig már az ezt megelőző nyolc évben sem volt a Számvevőszéknek, ami azt jelentette, hogy a szervezet több mint fél éven keresztül választott vezető nélkül működött. Ez működési és alkotmányos kockázatot is jelentett, az új vezetők megválasztása így tavaly nyáron már égetően sürgős volt - áll az ÁSZ közleményében.

Az új, immár teljes jogkörű vezetés hivatalba lépése óta eltelt egy esztendőben intenzív jövőépítő munka kezdődött a Számvevőszéknél. A kormányváltásnak, az alkotmányozásnak és az ebből adódó, mélyreható törvényalkotási folyamatnak köszönhetően az ÁSZ működési környezete is érezhetően változott: az ÁSZ egyrészről támogatta ezt a változást, másrészről pedig sikeresen alkalmazkodni is tudott az ebből adódó új körülményekhez.

Az új vezetés hivatalba lépését követően azonnal megkezdődött a Számvevőszék átalakítása, az információ-áramlás, a kontrolling és a munkafolyamatokra vonatkozó szabályok érvényesülését biztosító belső kontrollrendszer kiépítése. Az ÁSZ irányításának helyreállítása mellett az új középtávú stratégia elfogadása sem tűrhetett halasztást, a dokumentumot 2010 decemberében írta alá az ÁSZ elnöke, az Országgyűlés pedig megerősítette.

A stratégia célja, hogy az ÁSZ szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és ezzel hozzájáruljon a „jó kormányzáshoz". Ennek érdekében a szabályszerűségi követelmények érvényesítése mellett az ÁSZ előtérbe helyezte a közpénzekből finanszírozott programok és projektek teljesítmény-ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy a Számvevőszék immár arra törekszik, hogy a vizsgált rendszerekben, a jogi szabályozásokban feltárja mindazokat a szempontokat, amelyek hatékonyság-vesztést, szabálytalanságokat és csalásokat eredményezhetnek. Az ÁSZ új stratégiája kiemeli az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését is, aminek egyik vetülete a korrupció elleni intézményes küzdelem - ezzel kapcsolatos eredmény, hogy az ÁSZ 2011. június végén közzétette Magyarország korrupciós kockázatait bemutató térképét.

Az ÁSZ az ellenőrzések hatékonyságának és az ellenőrzési kapacitás hatékonyabb felhasználásának érdekében megújította tervezési folyamatát. Az éves ellenőrzési tervek kialakításánál a kiinduló pontot továbbra is a törvényekben meghatározott feladatok, valamint az áthúzódó ellenőrzések jelentik, de a tervezési folyamat új elemekkel is bővült. Az ÁSZ áttért a gördülő tervezésre, a projekt-szerű ellenőrzés-szervezésre, az ellenőrzésvezetők belső pályáztatására, illetve elkezdődött ezzel kapcsolatban a számvevők kompetencia szerinti besorolására. A 2011. évi ellenőrzési terv kialakításánál az ÁSZ először alkalmazta az alulról építkező pályáztatást, amelynek keretében az ÁSZ munkatársaitól 150, az országgyűlési bizottságoktól 23 témajavaslat érkezett. Az önkormányzati körben bevezetésre kerül a kockázatelemzésen alapuló kiválasztás, ami lehetővé teszi, hogy ott vizsgáljon az ÁSZ, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az ÁSZ az erőforrások optimális felhasználása érdekében a projektszerű munkavégzést támogatja, a cél elérése érdekében pedig egységes Számvevői Iroda jött létre.

A Számvevőszék ellenőrzéseinek az a célja, hogy hozzáadott értéket teremtsenek, és közpénzt takarítsanak meg, a megállapításoknak, javaslatoknak pedig érdemi hatást kell elérniük. Ma már a stratégiai célok fontos részét képezi ennek megfelelően az ellenőrzések hasznosulásának növelése, amely érinti a jelentések tartalmi és formai fejlesztését, az ellenőrzések hatásmérését és a kommunikáció fejlesztését is. Ez utóbbi keretében, illetve a közérthetőség fokozása és a nyilvánosság biztosítása érdekében az ÁSZ 2011 februárjában saját hírportált indított, amivel az a szervezet célja, hogy széles körűen informálja a döntéshozókon kívül az adófizető állampolgárokat is a számvevőszéki munkáról. Az ÁSZ munkájának hasznosulása érezhetően javult, amit jól szemléltet, hogy az idei első félévben négy jelentést és egy tanulmányt is tárgyaltak az Országgyűlés bizottságai, míg 2010 első felében egyet sem.

A Számvevőszék nem csak hibákat tár fel, hanem előre mutató gazdálkodási megoldásokkal és jó gyakorlatokkal is találkozik. Az ÁSZ új vezetése ezt felismerve 2010 novemberében szemináriumsorozatot indított, a jó gyakorlatokat bemutató előadások nagy érdeklődés mellett kerültek megrendezésre. Az ÁSZ utóbbi egy éve a tudományos területen is komoly előrelépésekről szólt: a Számvevőszék kutatóintézete 2011 májusában olyan konferenciát rendezett, amelyen a megújult Költségvetési Tanács mindhárom tagja részt vett, 2011 júniusában pedig az MTA felminősítette az ÁSZ tudományos folyóiratát, a Pénzügyi Szemlét.

Az utóbbi egy év munkájának betetőződése volt az Állami Számvevőszékről szóló új törvény elfogadása. A jogszabály kidolgozásában részt vett az ÁSZ is. A 2011. július elsejétől hatályos törvény megerősíti az Állami Számvevőszék függetlenségét, növeli a számvevőszéki munka átláthatóságát és érezhetően több jogosítványt ad a szervezet kezébe, mint az eddig hatályos jogszabály, és ezzel javítja az ellenőrzés hatékonyságát. Az új törvény azt a célt szolgálja, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések, a jövőben így nem fordulhat elő sem az, hogy az ellenőrzött szervezetek nem bocsátják az ÁSZ rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, sem pedig az, hogy a számvevőszéki javaslatokat figyelmen kívül hagyják, mindez ugyanis szankcionálható lesz.