A közös hivatalok létszáma és azok finanszírozása, a feladatfinanszírozás, a kistelepülési polgármesterek bérének drasztikus csökkentése, illetve az Európai Unió 2014-2020 programozási időszaka fejlesztési forrásainak felhasználása a főbb pontjai annak az állásfoglalásnak, amelyet a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) tett közzé tavaszi választmányi ülését követően.

A Heves megyei Galyatetőn tartotta május 28-30. között 2014. évi tavaszi közgyűlését a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége. A szövetség állásfoglalást tett közzé a kitelepüléseket és a kistelepülési önkormányzatokat sújtó szabályozási változásokkal kapcsolatban.

A KÖSZ állásfoglalása

1./ Közös hivatalok

A közös hivatalok létszáma és azok finanszírozása nem felel meg a velük szemben támasztott törvényi és állampolgári elvárásoknak. Kevés az államilag finanszírozott létszám, az ott dolgozók alulfinanszírozottak, az elmúlt években más területekhez viszonyítva munkaterhelésük nőtt, a bérük változatlan maradt.

Irritáló ezzel szemben a járási hivatalokban feladat nélkül alkalmazott magas létszám, különösen úgy, hogy azokat is részben a kistelepülések kárára töltötték fel, nemcsak az embert, hanem a számítógépet, íróasztalt, széket is elvíve tőlük. Ugyanakkor a korábban ígért feladat csökkenésből semmi nem lett, a járások nem vettek át lényeges feladatot a kistelepülésektől, sőt a hivatalok feladatai az elmúlt években is bővültek azzal, hogy a járási hivatalok fölösleges jelentéseket, „papírokat” kérnek a kistelepülésektől.

2./ Feladatfinanszírozás

Az ígéretekkel ellentétben a feladatfinanszírozással érintett területek feladatfinanszírozása nem fedezi a tényleges szükségleteket, az országos átlag sok kistelepülésen nem elegendő egy-egy intézmény működtetésére (például, ha idősebbek az óvónők az állam által nekik juttatott bér többlet a kistelepülések költségvetését terheli, mert a feladatfinanszírozás ezt már nem fedezi). A kötelező feladatoknak körülbelül 75 százalékát fedezi az állam.

3./ Polgármesterek jogállása

Általános felháborodást keltett a kistelepülési polgármesterek bérének drasztikus csökkentése, a közszolgálati járadék megszüntetése, kedvezményes polgármesteri nyugdíj lehetőségének megszüntetése. Különösen nagy felháborodást váltott ki, hogy a kormány tervezi egyes polgármesterek kiemelt kezelését, lásd: a polgármesteri megbízatás megszűnését követően egyes közszolgálati jellegű jogviszonyokba történő visszavételi kötelezettség fenntartásáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét. Igazságtalannak tartjuk azt is, hogy a parlamenti képviselő polgármesterekre más szabályok vonatkoznak, mint a „mezei” polgármesterekre.

Ezen logika alapján kérjük, hogy a most leköszönő kistelepülési polgármestereket is illessék meg azok a jogosítványok, amelyek megválasztásuk idején törvényileg biztosítottak voltak, ugyanis ennek tudatában vállalták megbízatásukat.

4./ Az EU 2014-2020 programozási időszaka fejlesztési forrásainak felhasználása

Üdvözöljük, hogy a kormányzat az eddigi bürokratikus pályázati rendszer egyszerűsítését és hatékonyságának növelését szorgalmazza. Az új rendszer megismert tervei és elfogadott kormányhatározatai azonban nem a kistelepülések, községek lehetőségeinek növelését jelzik számunkra. Különösen hibás döntésnek tartjuk az úgynevezett LEADER források drasztikus csökkenését, valamint azt, hogy a megyei források elosztásában a településeknek beleszólási lehetőségük nincsen (az eddig megismert adatok alapján egy nagyvárosi lakosra vetítve ötször annyi forrás jut az uniós pénzekből, mint egy községben élőre). Nem látjuk a kormányhatározatban az úgynevezett járási pénzek elosztásának döntési mechanizmusát. Félő, hogy ezekből is kimaradnak a községek, kistelepülések.

Forrás: KÖSZ