Megkezdte a fővárosi kerületi nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát az ÁSZ, amely visszatérő hiányosságokat, szabálytalanságokat tárt fel. Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök 2014. június 6-án, Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: az ÁSZ már korábban nyilvánosságra hozta 68 helyi nemzetiségi önkormányzat ellenőrzéséről készült jelentését. Ezután kezdték meg a 73 budapesti kerületi nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését. 

További 14 települési nemzetiségi önkormányzat ellenőrzésével összesen 155 jelentés készül a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásáról.

Warvasovszky Tihamér emlékeztetett arra, hogy 2010 és 2012 között a nemzetiségi önkormányzatok feladatait, gazdálkodását és támogatási rendszerét meghatározó jogszabályok megújultak, új nemzetiségi törvény és végrehajtási kormányrendeletek léptek hatályba.

Kiemelte: a nemzetiségek kulturális autonómiájának megteremtése és önigazgatásának biztosítása érdekében létrejött önkormányzati képviseleti rendszer egyedülálló. Az intézményrendszer újabb elemeként nemzetiségi szószólók kezdik meg munkájukat a parlamentben, ezzel támogatva a területet érintő számvevőszéki ellenőrzések hasznosulását is: ráirányíthatják a figyelmet a feltárt hiányosságokra, szabálytalanságokra.

Hangsúlyozta, hogy a mintegy 2400 helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását a rendszerváltozás óta önálló témaként nem ellenőrizték.

Elmondta: az ellenőrzések célja annak értékelése, hogy a helyi önkormányzat és az ellenőrzött nemzetiségi önkormányzat együttműködése szabályszerű megállapodáson alapul-e, valamint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási kereteinek kialakítása, gazdálkodása és feladatellátása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak. Az ellenőrzések 2011-2012-es évekre terjedtek ki.

Horváth Balázs felügyeleti vezető a lefolytatott 155 nemzetiségi ellenőrzés általános tapasztalatait ismertetve elmondta: a települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások teljes körűen nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodási szabályzatok, szabályozások hiányosnak minősültek, költségvetési, zárszámadási, adatszolgáltatási hibák fordultak elő. Továbbá elmulasztották a belső ellenőrzés kockázatelemzését, valamint a pénzügyi kulcskontrollok gyengén működtek.

Mint mondta, kockázatként azonosították az összeférhetetlenséggel, a pénzügyi kulcskontrollok működésével, a testületi működésen túli kötelező feladatok ellátásának elmulasztásával és a jogosulatlanul végzett hatósági tevékenységgel kapcsolatos területeket.

Az ÁSZ az eddig lefolytatott ellenőrzések során 800 intézkedést igénylő javaslatot tett a települési és területi nemzetiségi önkormányzatoknak – mondta Horváth Balázs. Az ÁSZ 64 jelentésben javasolt intézkedéseket, amelyek közül eddig 60 nemzetiségi önkormányzathoz kapcsolódóan már megküldték az ÁSZ-nak az intézkedési terveket.

Hangsúlyozta: az ÁSZ akkor fogadja el az intézkedési tervben meghatározott feladatokat, amennyiben azok alkalmasak a hibák, hiányosságok megszüntetésére.

Warvasovszky Tihamér rámutatott: az ÁSZ a megállapítások szintetizálásával elemző tevékenységét, tanácsadó szerepét erősíti. Az intézkedési tervekről, a hasznosulásról és a jó gyakorlatokról elemzés is készül, amelynek tapasztalatait az ÁSZ ősszel egy szeminárium keretében osztja meg.

Elmondta: szerdán öt vidéki települési, és hat fővárosi kerületi nemzetiségi önkormányzat ellenőrzéséről szóló jelentést hoztak nyilvánosságra. A hat VI. kerületi nemzetiségi önkormányzattal megkezdődött a fővárosi kerületekhez kapcsolódó jelentések nyilvánosságra hozatala. A többi, már befejezett, de még nem nyilvános jelentést ütemezetten hozza nyilvánosságra az ÁSZ.

Az alelnök bejelentette: a számvevők még az idén megkezdik a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését is.

Forrás: MTI