Fideszes és KDNP-s képviselők 2014. május 30-án benyújtott törvénymódosítása szerint az eddig közvetlenül, listán megválasztott Fővárosi Közgyűlést a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő alkotná. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthatna, amely a kerületek több mint felében polgármester-jelöltet állított, a kompenzációs listán pedig a kerületi polgármesterjelöltek és főpolgármester-jelöltek szerepelnének.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény alapján a főpolgármesterrel együtt 34 tagú Fővárosi Közgyűlésbe a 33 képviselőt a választópolgárok listán választják meg. Az a jelölőszervezet állíthat fővárosi listát, amelyik a kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. A szavazáson a főváros egy választókerületet alkot, és egy választó csak egy listára szavazhat érvényesen.

A jelenlegi szabályozás szerint a fővárosi pártlisták a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot, de csak akkor, ha megszerezték az érvényes szavazatok legalább öt százalékát. A mandátumokat a legnagyobb maradék elve szerint osztják szét, ami a szakirodalom szerint a nagyobb pártoknak kedvez.

A kormánypárti képviselők által május 30-án benyújtott törvénymódosítás szerint az idei, októberi önkormányzati választás után a Fővárosi Közgyűlésnek a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listán mandátumhoz jutó képviselő lenne a tagja.

Fővárosi kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthatna, amely a kerületek több mint felében polgármester-jelöltet állított, a kompenzációs listán pedig a kerületi polgármesterjelöltek és főpolgármester-jelöltek szerepelnének. A javaslat lehetőséget biztosítana közös polgármester- és főpolgármester-jelölésre, valamint közös kompenzációs lista állítására is.

A kompenzációs listáról a kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített töredékszavazatok arányában kapnának mandátumot a jelölőszervezetek. A javaslat szerint töredékszavazatnak minősül a kerületekben a jelölőszervezet polgármesterjelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A közös polgármesterjelöltek töredékszavazatai közös kompenzációs listára kerülnének. A mandátumokat továbbra is a legnagyobb maradék elve szerint osztanák szét.

Átalakítanák az ajánlás rendszerét is: a javaslat szerint ősszel már csak az lehet kerületi polgármesterjelölt, akit legalább 500 választópolgár ajánlott. A 100 ezernél kevesebb lakosú kerületekben jelenleg a választópolgárok 2 százalékának, de legalább 300-nak az ajánlása kell a polgármester-jelöltséghez, az ennél népesebb kerületekben pedig a választópolgárok 1 százalékának, de legalább 2000-nek az ajánlása szükséges.

A május 30-án benyújtott törvénymódosítás szerint az lehet főpolgármester-jelölt, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott. Ez jelentősen könnyítené a jelöltté válást, most ugyanis a főváros választópolgárai 2 százalékának ajánlása kell, ami négy éve több mint 27 ezer választópolgárt jelentett.

A jelenleg hatályos szabályozást az Országgyűlés hasonló időszakban, a 2010-es országgyűlési választás utáni, az őszi önkormányzati választás előtti nyáron fogadta el. Ebben a törvényben ellenkező folyamatot érvényesítettek: a korábbinak a négyszeresére emelték a főpolgármester-jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

A fideszes és KDNP-s képviselők javaslata érinti a választási eljárási törvényt is. A jelenlegi szabályozás szerint azok a jelöltek és jelölőszervezetek, akik-amelyek a jelöltállítás végéig nem viszik vissza a választási irodához valamennyi átvett ajánlóívet, minden egyes vissza nem vitt ív után a minimálbér felét, 50 750 forintot fizetnek. A javaslat szerint a bírság összege ezentúl vissza nem vitt ívenként 10 ezer forint lenne.

Az indoklás szerint a változtatást az indokolja, hogy a jelenlegi bírság eltúlzott mértékű, „a megbírságolt személyek, szervezetek jelentős része képtelen a kiszabott bírságot megfizetni, azok adó módjára történő behajtásától sem várható eredmény”. A javaslat szerint nem lenne kiszabható bírság, ha a jelöltbejelentésre nyitva álló határidőt követő napon vinnék vissza az ilyen ajánlóíveket üresen, ebben az esetben ugyanis – mivel személyes adatok megszerzésére és kezelésére nem kerül sor – „a jogsértés társadalomra veszélyessége nem indokolja a bírság kiszabását”.

A javaslat azt is tartalmazza, hogy a választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését elvégezte. Ezekről az adatokról a jelölt (illetve a lista) nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőre emelkedéséig kérhető tájékoztatás. Az indokolás szerint a választási iroda az ajánlóívek átvételével adatkezelővé válik, így megnyílik az érintettek joga, hogy tájékoztatást kérjenek arról, adataik szerepelnek-e valamelyik ajánlóíven.

A javaslat módosítaná a jelöltek, jelölőszervezetek, listák nyilvántartásba vételére rendelkezésre álló határidőt is: három helyett négy napjuk lenne erre a választási bizottságoknak valamennyi választás - országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti - esetén. Az indoklás szerint azért, mert a bejelentett jelöltek, listák száma „jelentős mértékben növekvő tendenciát mutat”. (A 2010-ben elfogadott törvény még csökkentette a választási bizottságok eljárásainak határidejét három napról kettőre.)

A törvénymódosítás szerint hét nappal rövidülne az ajánlásgyűjtés ideje: az önkormányzati választáson az egyéni listás és egyéni jelöltet, a polgármester-jelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. nap helyett a 34. napig lehetne bejelenteni, a listákat pedig a szavazást megelőző 26. nap helyett a 33. napig. Az indoklás szerint azzal, hogy összhangba hozzák a határidőt a többi választáséval, biztosítható, hogy a választási szervek a megfelelő időben elkészítsék és a szavazóhelyiségbe juttassák a szavazólapokat.

Forrás: MTI