Ha önellátó nem is lehet minden település, a helyi fogyasztás és a helyi termelés összekapcsolásával kiváló eredményeket lehet elérni a helyi gazdaság fellendítése és a foglalkoztatottság növelése terén – derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című vidékfejlesztési konferenciáján, 2014. május 28-án, Gödöllőn. 

Gémesi György, MÖSZ elnök megnyitója után Dr. Gombos Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást a hazai közétkeztetés megújítása érdekében hozott kormányzati intézkedésékről. Mint elmondta, a vidékfejlesztési tárca átfogó vizsgálatot végzett az önkormányzatok által üzemeltetett konyhákon, amelyek kétharmada tálalókonyha és onnan hozatják az ételeket, ahonnan legolcsóbban beszerezhető. Miután az ellátási lánc meghosszabbodása minőségromlást, és megnövekedett élelmiszer-biztonsági kockázatot eredményez, a tárca lehetővé tette, hogy a helyi kistermelők közvetlenül szállíthassák termékeiket a közétkeztetés számára, de egyelőre főként a szegényebb kistelepüléseken éltek ezzel a lehetőséggel. A helyi termelők és a közétkeztetés minél szélesebb körben való összekapcsolását célozza a 2014-2020-as uniós finanszírozási időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program helyi termékek elterjesztéséről szóló 3-as számú prioritása és a rövid ellátási láncot preferáló tematikus alprogramja is.

„Magyarországon 25-30 millió ember számára elegendő ennivalót lehetne termelni, de mi mégis nettó élelmiszer-importőrök vagyunk” – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem dékánja, aki „Háztáji gazdálkodás – önellátás – közfoglalkoztatás lehetőségei Magyarországon” címmel tartott előadást. A szakember szerint a helyzet megváltoztatásához növelni kellene az öntözött termőterületeink nagyságát, nagyobb arányban kellene bevonni a közfoglalkoztatottakat az élelmiszer-termelésbe, minél több szociális szövetkezeteket alakítani, javítani kellene a képzések színvonalán, valamint vissza kellene állítani az 1960-as évektől a rendszerváltozásig igen népszerű háztáji gazdálkodást. Gyuricza Csaba külön kitért az önellátó települések kérdésére is. Véleménye szerint a teljes önellátásnak nemigen van realitása, de az élelmiszer-termelés és az energetika területén a hazai települések jelentős része megteremtheti önállóságát.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főtanácsadója egy jelentős változásra hívta fel a figyelmet. Mostantól számos olyan feladatra (például belvízelvezetés, belterületi utak karbantartása, illegális hulladéklerakók felszámolása, bio- és megújuló energia-hasznosítás), amelyet korábban közfoglalkoztatási programokkal lehetett megoldani, más minisztériumok által kiírt pályázatokkal lehet majd forrást teremteni, míg a közmunkaprogramok kibővültek egy teljesen rugalmas tevékenységi körrel, amelybe gyakorlatilag minden olyan feladat belefér, amit el kell végezni a települések üzemeltetése során. A főtanácsadó jelezte azt is, hogy a Belügyminisztériumban már dolgoznak a jelenlegi, határozott időre szóló közfoglalkoztatási szerződések határozatlan idejűvé való alakításának lehetőségén is, arra az esetre, ha bizonyos feladatkörökre hosszabb távon szeretne alkalmazni valakit egy-egy önkormányzat.

Hajdúnánáson az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a helyi fogyasztás elszakadt a helyi termeléstől, ami miatt megnőtt a tőkekiáramlás és a munkanélküliek száma is magasabb lett – tudhatták meg az egybegyűltek Dr. Horváth Tibortól, Hajdúnánási Holding Zrt. vezérigazgatójától. A probléma megoldásához az önkormányzat előbb szociális földprogramot indított a rászoruló családoknak, majd nagyobb léptékben, a közmunkaprogramok segítségével folytatták szántóföldi zöldségtermesztést. A közmunkaprogramok keretében termelt jó minőségű árucikkek, illetve a helyi termelők, helyi alapanyagból, helyben készített termékei megjelölésére létrehozták a „Nánási Portéka” védjegyet, így a 17 ezer lakosú hajdúsági város saját védjegyes termékcsaláddal is rendelkezik. Ezután már csak egy lépés volt a Bocskai Korona elnevezésű helyi fizetőeszköz 2012-ben történt bevezetése. A helyi erőforrások helyben tartása és a helyi vállalkozások forgalmának fellendítése érdekében kibocsátott helyi pénz népszerűségét jelzi, hogy jelenleg már mintegy 70 millió forint értékben van forgalomban.

Sokan hajlamosak leírni a néhány száz fős kistelepüléseket, pedig ugyanúgy életképesek lehetnek, csak meg kellene találni a megfelelő szerepet, feladatot számukra – derült ki Varga Péternek, a hernádszentandrási „BioSzentandrás” elnevezésű projekt szakmai vezetőjének előadásából. A mindössze 400 lelkes abaúji községben 2010 végén indították el a BioSzentandrás projektet. Az első évben még csak 6000 négyzetméteren, három fóliasátorral láttak neki a konyhakerti zöldségek ökológiai termesztésének, ma pedig már két hektáron, kilenc fóliasátorban, 36 emberrel folyik a termelés, s a termékkosárban a feldolgozott termékek, a kézműves áruk és a fűszernövények is megjelentek. A BioSzentandrás projekt keretében jelenleg közel húszféle terméket állítanak elő, s a következő években szeretnék tovább bővíteni, illetve térségi szintre fejleszteni a programot.

Magyar Polgármester Online