Bár falusi szálláshellyel a hazai települések 25 százaléka rendelkezik, legalább 100 férőhelyet azonban már csak három százalékuk tud biztosítani, ami jól mutatja, hogy igazán fejlett szálláskapacitás csak az ország kis területén található – olvasható a Világgazdaság Online cikkében.

„Tekintettel arra, hogy Magyarországon többségben vannak a kistelepülések, hazánknak jelentős tartalékai vannak a falusi turizmus fejlesztésében, mely kihathat a teljes iparágra. Ehhez ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a szálláshelyek olyan lokális termékeket hozzanak létre, melyekkel magukhoz tudják vonzani a vendégeket – emelte ki Szalók Csilla, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) tanszékvezetője a FATOSZ konferenciáján.

„Egy BGF-es vendéglátó-ipari kutatásból, melyben étlapokat vizsgáltak és vetettek össze, derült ki, hogy az ételek többsége országos szinten azonos; azaz alig vannak lokális termékek, amik egy adott térségre, régióra, településre vonzanák a látogatókat. Ugyanezt érdemes kiemelni a falusi turizmus kapcsán is: a konkurenciától megkülönböztető lokális termékek nélkül nem lehet sikeresen szálláshelyet fejleszteni” – emelte ki.

Hozzátette, a falusi turizmus sokszínű termékstruktúrával rendelkezik: felöleli a vidéki életmód-turizmust, a kulturális és örökségturizmust, az egészségturizmust, az aktív pihenésre specializálódott turizmust, a gasztroturizmust, az agro- és természetturizmust. Ezért is rendkívül fontos, hogy a különböző turisztikai desztinációk megkülönböztessék egymástól termékeiket.

Továbbra is a hagyományos balatoni, budapesti és Pest megyei, debreceni és hajdúszoboszlói turisztikai kistérségek aktivitása emelkedik ki, ezek egyben a legnagyobb, 20 százalék körüli növekedést produkáló térségek is. Ugyanakkor egy-egy kevésbé ismert terület is jelentős fejlődést produkált az utóbbi években. Ezek egyike a karcagi kistérség, mely a berekfürdői beruházások eredményeként mára szintén egyike lett a legaktívabb turisztikai térségeknek.

Szalók Csilla elmondta, a 2012-es KSH adatok alapján végzett lineáris ellenállási tényező mérés – mely azt vizsgálja, mennyiben lehet akadálya egy turisztikai terület fejlődésének a nehézkes megközelíthetőség – továbbra is azt mutatja, hogy az autópálya-rendszernek hatalmas szerepe van a vidéki területek turisztikai fejlődésében.

Azokon a területeken, amelyeket elsőként csatlakoztattak az autópálya-hálózathoz, sokkal gyorsabb, innovatívabb infrastruktúrafejlődés ment végbe, ami kihatással volt a turisztikai vállalkozások sikerére is. A központi régió ebből a szempontból továbbra is vezető pozícióban van, míg az országhatár szélén található, tömegközlekedéssel nehezen, csak több átszállással megközelíthető területek szélsőségesen periférikusnak tekinthetőek.

Forrás: Világgazdaság Online