Törött emlékek – ez a címe annak a kiállításnak, ami a holokauszt gödöllői áldozataira emlékezik, s 2014. május 22-én nyílt  meg a Gödöllői Királyi Kastély rondellájában. A megnyitót Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete, Forgács János gödöllői holokauszt-túlélő és a Budapesti Zsidó Hitközség képviseletében a Gödöllőn élő Szendyné Gádoros Mariann is megtisztelték jelenlétükkel.

Gödöllő is méltó módon kíván megemlékezni a holokauszt áldozatairól, s két rendezvénnyel csatlakozott az emlékév eseményeihez. A most megnyílt kiállítást követően június 18-án a város zsidó ótemetőjében kőtáblára kerülnek a holokauszt gödöllői áldozatainak nevei – mondta köszöntőjében Gémesi György polgármester.  

Mint az beszédében elhangzott, a kiállítás megnyitása azért került május 22-re, mert 1944-ben ezen a napon kezdték összeírni a gödöllői zsidó lakosokat. A kiállítás tényszerűen, dokumentumok alapján mutatja be, mi is történt akkor Gödöllőn, de kitekintést ad a második világháborút megelőző időszak Magyarországáról, az akkori politikai és nemzetközi helyzetről. Mindezek mellett bemutatja természetesen a helyi történéseket, a gödöllői zsidó családokat, az ő kirekesztésüket, az elhurcolásukat, tragédiájukat. De szól azokról a gödöllőiekről is, akik biztonságukat és életüket sem féltették, hogy menteni tudják a zsidó embereket, mint például az Ausztriában született, de később itt letelepedett Dr. Leo Tschöll, akinek tiszteletére 2012-ben a város emléktáblát avatott.

Gémesi György kijelentette: „Ez a kiállítás is hozzájárul ahhoz, hogy segítse a méltó emlékezést, hogy a holokauszthoz hasonló borzalmak, soha de soha ne történhessenek meg, és figyelmeztessen bennünket arra is, hogy meg kell szabadítanunk az embereket a rasszizmus, a kirekesztés, a szolgaságba döntés és az idegengyűlölet rémképétől, ahogyan ezt II. János Pál pápa egyik beszédében mondta.”

„Törött emlékek”… azért ezt a címet választotta, mert sok olyan dolgot hozott a felszínre, ami már csak kevesek emlékezetében él – így fogalmazott a kiállítást rendező Klacsmann Borbála, akinek a kutatásaira épült a tárlat. A fiatal kutató kijelentette, ez a kiállítás nem csak a gödöllői zsidó családokról szól, hanem a város összes lakójáról, hiszen volt, aki tevékeny részese volt az eseményeknek, volt, aki passzív szemlélőként nézte szomszédai, ismerősei elhurcolását, és voltak, akik igyekeztek segíteni, menteni a származásuk miatt üldözötteket.

A kiállítás egyik tablóján a Fischer család sorsába is bepillanthatunk. Az egyik képen még kisgyermekként, majd egy másikon fiatalemberként mosolyogó Forgács (Fischer) János négy hónapot töltött Birkenauban, négy hónapot Auschwitzban, és négyet Dachauban. A megnyitón személyesen mesélte el elhurcolásának körülményeit, a családjával történt szörnyűségeket. Hangsúlyozta, Gödöllő a németek bejövetel előtt nem volt antiszemita község. Számukra a bajok akkor kezdődtek, amikor 1944. március 19-én bejöttek a németek, s a nyilaskeresztesek először végigvonultak az akkori Horthy Miklós úton. Ezután kötelezték őket a sárga csillag viselésére, majd begyűjtötték, és június 12-én bevagonírozták őket, s útnak indították Birkenauba. Amikor a háború után visszatért szülővárosába, nem talált itt senkit sem családtagjai, sem a velük együtt elhurcoltak közül.

Gödöllőről 182 embert vittek koncentrációs táborba, a megpróbáltatásokat mindössze tizenkilencen élték túl. Ma már egyedül Forgács János az, aki megoszthatja az utókorral az átélt szörnyűségeket.
Ma már egyre kevesebben vannak a holokauszt túlélői, a ma megszülető gyermekek már nem találkozhatnak velük. Ezért is létfontosságú, hogy meghallgassuk beszámolóikat, amikből megtudhatjuk, mi is történt – mondta beszédében Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete Forgács János visszaemlékezése után. Úgy fogalmazott, ez a kiállítás is egy lépés ahhoz, hogy ne felejtsük el, ami történt.

„Az antiszemitizmus, a rasszizmus szégyen mindannyiunk számára. Nem fordíthatunk hátat bármilyen megnyilvánulásának. A holokauszt emlékét tanulságként kell felhasználnunk az új generációk számára” – mondta a nagykövet. „Nem változtathatjuk meg a múltunkat, óvatosnak kell lenni a jelennel és hatni kell a jövőre, amiben elengedhetetlen szerepe van az oktatásnak. Ez a kiállítás egy jó lépés ennek érdekében.”
Ilan Mor köszönetét fejezte ki Gödöllő városának, a gödöllőieknek és Gémesi György polgármesternek a tárlat létrehozásáért. 

A megnyitón közreműködött Klacsmann Nóra (hegedű), és Gerendás Péter, akik többek között a Yiddishe mamme, és a 100 éves pályaudvar című dalait adta elő. A népszerű énekes családjával együtt szintén ott látható az egyik tablón, mivel – ahogy ő maga is elmondta – felmenői Gold Sámuel és Stern Ábrahám szintén gödöllőiek voltak. 

A Gödöllői Királyi Kastély rondellájában látható kiállítás tárgyi emlékeit a Gödöllői Városi Múzeum és Péterfi Csaba bocsátotta rendelkezésre, Szendyné Gádoros Mariann pedig nagyapjának munkaszolgálatból küldött levelezőlapjával gazdagította az összeállítást. A tárlat előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Bejelentkezni az alábbi telefonszámokon lehet: 
Péterfi Csaba: +36/20/347-9443, Gödöllői Városi Múzeum: (28) 422-003 

Forrás: Gödöllő Városi Portál