A közfoglalkoztatás továbbfejlesztését sok esetben jogszabályi hiányosságok nehezítik – derült ki 2014. május 22-én, Tiszatenyőn, a MÖSZ „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” című konferenciáján. A résztvevő polgármesterek szerint főként a szociális szövetkezetek létrehozásának feltételeit, illetve a közmunkaprogramok során előállított termékek értékestését kellene megfelelően szabályozni.

Tiszatenyőn sikerült optimálisan kihasználni a start közmunka mintaprogramokban rejlő lehetőségeket. Kazinczi István polgármester elmondta: az 1900 fős községben pillanatnyilag 160 közfoglakoztatott tevékenykedik, főként a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés területén, de foglalkoznak vályog- és földtégla készítéssel, záportározók, vízelvezető árkok építésével, a közterületek felújításával, rendben tartásával is. A helyben megtermelt zöldséget, tejet és húst a tiszatenyőiek maguk dolgozzák fel az önkormányzat konyháján, illetve tej-, sajt-, illetve savanyító üzemében.

Mivel jók a tapasztalatok, tovább erősítenék a helyi feldolgozást, vágópont és tésztagyártó üzem létesítését is tervezik. Felmerült már a szociális szövetkezet alapításának is a gondolata, de – Kazinczi István szerint – ehhez még nincsenek meg a kellő jogszabályi feltételek. Ugyancsak a jogi szabályozás nehezíti a közmunkaprogramok során termelt élelmiszerek és feldolgozott termékek értékesítését is, amelyhez a megoldást a „kistermelő” fogalmának az önkormányzatokra való kiterjesztése jelenthetné.

A jól működő közmunkaprogramok ellenére Kazinczi István úgy véli, túlértékeljük a munkanélküliekben rejlő lehetőségeket. Tapasztalata szerint száz munkanélküliből mindössze 30 törekvő, 60 közömbös, 10-ről viszont biztosan le lehet mondani. Nehezíti a polgármesterek munkáját a közfoglalkoztatottak alacsony iskolázottsága, illetve, hogy a programokban nincs lehetőség szakemberek és a munkairányítók alkalmazására.

Dr. Barancsi Ágnes, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Jász-Nagykun-Szolnok megyei referense a 2007-2013-as uniós tervezési időszak megyei tapasztalatairól, illetve A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program legfontosabb prioritásairól beszélt. Mint megtudtuk, a megyében jelenleg hat LEADER csoport működik, ezek állítják majd össze a helyi fejlesztési stratégiákat, amelyeknek 2015. december végére kell elkészülniük. A vidékfejlesztési referens mindemellett szólt a megyére jellemző tanyás települések fejlesztését szolgáló, mostantól valószínűleg szintén uniós finanszírozásúvá váló Nemzeti Tanyafejlesztési Programról, illetve a Magyarország legszebb konyhakertje pályázatról, amelyre május végéig jelentkezhetnek az önkormányzatok.

Lőrincz Leót, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főtanácsadóját a közmunkaprogramok során keletkezett bevételekről kérdezték a polgármesterek, mire a főtanácsadótól megtudhatták: ezeket a bevételeket az önkormányzatoknak el kell különíteniük, és a következő közfoglalkoztatási programra kell felhasználniuk.

A konzultáció után Kazinczi István terepbejárást tartott a vendégeinek, akik megtekintették a tiszatenyői szarvasmarha telepet, a tej- a savanyító- és a szikvízüzemet, megnézhették hogyan készül a vályogtégla, majd a helyben készült sajt és mangalica specialitásokat is megkóstolhatták.

Magyar Polgármester Online