Bosszantották már a szemetesek? Ha egy kicsivel több lom keletkezik a héten, már csak a pluszpénzért vásárolt zsákban viszik el. A zöldhulladékos zsák tavalyról megmaradt matricájával pedig idén már nem szállítják el a lenyírt füvet. Erről azonban nem feltétlenül a szemetesek, de még csak nem is közvetlenül a munkaadójuk tehet. Hanem a rezsicsökkentés. Amiért első körben fejenként 1400 forinttal kellhet hozzájárulnunk a hulladékkezelés fenntarthatóságához – írja a VS.hu.

Rövid időn belül fizetésképtelenné válik a 158 települést ellátó Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Kft., ha nem kap az államtól 1,6 milliárd forintot. A térségben az elmúlt években 15 milliárd forintnyi uniós támogatásból építettek ki olyan hulladékkezelő rendszert, amelyben a szelektív gyűjtésnek és a technikai felkészültségnek köszönhetően a szemétnek csak az egyötöde kerül lerakókba, a többi lom a különféle biológiai kezelés után újrahasznosíthatóvá válik.

A modernitás azonban ebben az esetben nem társul megtakarítással. Sőt, az új rendszer fenntartása drágább.

Ezzel szemben azonban nemhogy emelhették volna szemétdíjat a 158 településen, hanem éppen még mérsékelték is a díjnövekedés ütemét. Az új észak-balatoni hulladékkezelő rendszert ugyanis éppen tavaly július elsejétől működtetik, amikor a kormány rezsicsökkentő akcióinak keretében a 2012. áprilisi árakon befagyasztották a szemetesek tarifáit.

Ezeket a díjakat addig az önkormányzatok állapították meg, így sok helyen még vissza is kellett faragni, mert a települések jellemzően 2013 januárjától emelték a díjakat. Miközben az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Kft.-nél megállapított költségek miatt éppen 30 százalékkal növelni kellett volna a fizetnivalót a szemétszállításért, helyette jött a 10 százalékos rezsicsökkentés. Így a cég félévente 400-450 millió forintos hiányt termel meg. A veszteséget az újrahasznosítás bevételei sem ellensúlyozzák. Az előzetes kalkulációk szerint tavaly júliustól 2014 végéig mintegy 1,6 milliárd forint kiadásra nem lesz fedezet a kft.-nél.

Valami bűzlik

A különbözetet az államtól várják, és ezzel nincsenek egyedül. A rezsicsökkentés és egyéb új szabályok, például az, hogy hulladékkezelő cégben a magánvállalkozások már csak kisebbségi tulajdonosok lehetnek az önkormányzat vagy az állam mellett, elvették a cégek kedvét, hogy Magyarországon szemétszállítással foglalkozzanak. A veszteségek miatt inkább felhagynak a tevékenységgel. Így jelenleg már 300 olyan település van, ahol a katasztrófavédelemnek kellett beszállnia a szemétbizniszbe, hogy ne alakuljanak ki nálunk is a Nápolyból ismert bűzölgő utcai szeméthegyek.

A még talpon maradt vállalkozások, amelyekben tehát jelenleg mindenképpen legalább 51 százalékban az önkormányzat vagy az állam a tulajdonos, benyújtották a számlát. Igaz, kérdezték is tőlük, hogy mennyivel engesztelhetnék ki őket, de a jelek szerint a kormány nem gondolta, hogy ekkora a baj.

Történt ugyanis, hogy decemberben pályázatot írt ki a Vidékfejlesztési Minisztérium „a 2013. évi hulladékkezelési közszolgáltatás biztosítására”. Ebben több célra is kérhettek pénzt a bajba jutott szemetesek, de a keret csak 1 milliárd 85 millió forint volt. Ehhez képest az igény 18,5 milliárd forint lett, és ezen belül a rezsicsökkentés miatt elmaradt díj ellentételezésére 14 milliárd forintot kértek. (Az észak-balatonihoz hasonlóan uniós fejlesztésekből gyarapodó Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás egymaga 2,5 milliárdos díjelmaradást mutatott ki, a Sopron és térsége 1,1 milliárdot.) Ha a 14 milliárdot elosztjuk 10 millióval, amennyien alig vagyunk, akkor az újszülöttől az aggastyánig fejenként 1400 forint a fizetnivaló.

Az állam azonban azóta sem fizetett. A VS.hu érdeklődésére a minisztériumban annyit mondtak, hogy a pályázat elbírálása zajlik, és az új kormány felállásáig nem is várható eredményhirdetés.

Matekozzunk!

Közben gőzerővel zajlik a díjképzés átalakítása. Szeptember végétől ugyanis ennek a közszolgáltatásnak a felügyelete is a korábbi Energiahivatalból felduzzasztott Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz kerül. A fejlesztési miniszter a hivatal javaslata alapján hirdeti ki – a várakozások szerint – 2014. szeptember 30-án az új tarifát, amely felváltja a jelenleg hatályban lévő, 2012. áprilisi szinten befagyasztott, rezsicsökkentett díjat. A MEKH április végéig kérte be a szolgáltatóktól a költségszámításokat. A nullszaldós egyenlet kidolgozása vélhetően megizzasztja a közgazdászokat.

Közben készülnek – a túlburjánzásra a világon mindenütt, de nálunk különösen hajlamos – állam sajátos megoldásai. Egyrészt sorra vásárolják fel azokat a cégeket, amelyek bedobják a törülközőt. A német Remondis magyarországi érdekeltségeit az év végén már bekebelezte az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet, az osztrák AVE most következik, ez egyenként több százmillió forintos kiadás.

Másrészt pedig a térképet is átszabják, hogy fenntartható legyen a rendszer. A „Jó gazda – állami vagyongazdálkodás a gyakorlatban” című minapi konferencián előadó volt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Nemcsek Tibor is. A VS.hu megkérdezte tőle, miként valósítható meg az Európai Uniónak tett ígéret, hogy az uniós pénzből fejlesztett szolgáltatásokat mindig az azt igénybe vevőkkel fizettetik meg. Vagyis például az észak-balatoniak valóban megfizetik azt a szemétdíjat, amelyből fedezhető a hulladékkezelés modern technológiája. A válasz az volt, hogy megpróbálják az uniós pénzből kiépített hulladékkezelő rendszerek határait átszabni, vagyis még több fogyasztót bevonni. Ennek a folyamatnak azok a hulladéklerakók lesznek a vesztesei, amelyek a mai napig magánkézben üzemelnek.

Ha viszont csődbe mennének a sok tízmilliárd forintból fejlesztett hulladékkezelők, akkor az államnak vissza kellene fizetnie a pénzt az Európai Uniónak. Ezért jókora mutatvány lesz az új tarifák meghatározása, hiszen a fideszes politikusok az év második felére újabb 10-15 százalékos szemétdíjcsökkentést ígértek a választások hevében. A kormány szerint a megoldás a mamutvállalatnak ígérkező nemzeti közműcégben leledzik: ha az állam kezében lesz az összes közműszolgáltatás, akkora megtakarítás keletkezik, hogy mindenre lesz pénz.

Néhány évtizeddel ezelőtt láttunk már ilyet. Akkor nem jött be.

Forrás: VS.hu