Nagy sikert aratott Gödöllőn a június 24-én a Magyar Szabadság Napja emlékműsora, amelyen Gémesi György polgármester a nemzeti összefogás szükségességére hívta fel a figyelmet, zentai magyarok tettek állampolgársági esküt, majd az ExperiDance Társulat műsorát tekinthették meg az egybegyűltek. Másnap, hasonlóan nagy érdeklődés mellett zajlott az Európai Identitás Fesztivál is, ahol Gödöllő testvérvárosaiból érkezett művészek bemutatóival búcsúzott el a város az európai uniós elnökségi eseményektől. 

Gémesi György az állampolgársági esküt tevő zentai magyarokkal

Kétnapos rendezvénysorozattal búcsúzott Gödöllő az EU elnökségi eseményektől június 24-25-én: első nap az idén 21. alkalommal megünnepelt Magyar Szabadság Napja emlékműsorát, másnap Gödöllő testvérvárosainak kulturális fesztiválját tekinthette meg a közönség.

A Magyar Szabadság Napja

A Magyar Szabadság Napja alkalmából rendezett ünnepségen Gémesi György, Gödöllő polgármestere mondott ünnepi beszédet, majd Gödöllőn vendégeskedő csángó gyerekek kísérték fel a színpadra azt a tizenhat főt, akik Zentáról érkeztek, s akik az ünnepség keretében tették le állampolgársági esküjüket. A ceremóniát követően a résztvevők közösen énekelték el a szózatot, majd az ExperiDance Társulat „Ezertizenegy év a Szabadság útján" címmel Román Sándor koreográfiáját mutatta be. A műben a  jó és a rossz klasszikus  értelemben vett  csatáján keresztül a magyar történelem jelentős eseményei, időszakai elevenedtek meg.

Az előadást  záró tűzijáték után a résztvevők és a közönség együtt énekelték el a magyar és a székely himnuszt. A rendezvényt Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök felesége, és Gödöllő testvérvárosainak közel háromszáz fős küldöttsége is megtisztelte jelenlétével.

Európai Identitás Nap és Testvérvárosi Fesztivál

A másnapi Európai Identitás Napnak és Testvérvárosi Fesztiválnak - ahol Gödöllő testvérvárosainak művészeti csoportjai mutatkoztak be - a város nemrégiben megújult főtere adott otthont. Ennek során felavatták a testvérvárosok oszlopát, amin tábla mutatja valamennyi település irányát és Gödöllőtől való távolságát. Gödöllő testvérvárosainak azonban nem csak ez az oszlop állít emléket: az Alsóparki sétányok is az ő nevüket viselik. Az elnevezéseket jelző köveket, egy nappal korábban, a delegációk tagjaival közösen avatták fel. Az eseményen jelen volt Pierre Labouverie, Belgium, valamint Jari Villén, Finnország magyarországi nagykövete is.

Az avatást követően a Városháza előtt felállított színpadot birtokba vették a kulturális csoportok. Előbb Aichach, Beregszász, Brandys nad Láben-Stará Boleslav, Csíkszereda, Forssa, Giessen, Laxenburg, Turnhout, Valdemoro, Wageningen, és Zenta zenés, táncos, művészeti produkcióit láthatta a közönség, majd a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete mutatja be „Zenés Utazás Európában" című műsorát. A színes összeállításban a népzenei előadások mellett többek között break bemutató és harangjáték részesei lehettek az érdeklődők. Bár a rendezvényen Gödöllő legtávolabbi testvérvárosa, Bogor nem tudott részt venni, Indonézia nagykövetségének segítségével egy indonéz művészeti csoport is bemutatkozott a délután folyamán.

A kulturális programok mellett a főtéren felállított pavilonoknál is lehetőség nyílt a települések megismerésére: a városokat bemutató könyvekkel, kézműves bemutatóval, idegenforgalmi kiadványokkal, emléktárgyakkal várták az érdeklődőket a küldöttségek.  Mindezek mellett kirakodó vásár, az uniós elnökséghez és annak munkájához kapcsolódó vetélkedők, bemutatók, játékok várták az érdeklődőket, majd a kétnapos rendezvénysorozatot éjfélig tartó utcabál zárta.

A programhoz kapcsolódóan a Gödöllő Városi Könyvtár és Információs Központban konferenciát rendeztek a delegáció vezetők részvételével. Ennek részeként Gémesi György polgármester átadta a város zászlaját Malgorzata Bieszczadnak, Gödöllő lengyel testvérvárosa, Zywiec alpolgármesterének, mivel Magyarországtól Lengyelország veszi majd át az elnöki feladatokat. Mindemellett a helyszínen és Városházán fotókiállítás nyílt, amely valamennyi település nevezetességeivel megismerteti az érdeklődőket. A páratlanul nagyszabású testvérvárosi találkozó Gödöllő Város Önkormányzata és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szervezésében, az „Európa a Polgárokért Program Testvérvárosi Találkozók" elnevezésű uniós pályázatból valósult meg.

Gémesi György Magyar Szabadság Napján elhangzott ünnepi beszéde:

„Húsz évvel ezelőtt 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét. Azóta minden esztendő júniusának végén, Gödöllőn, itt a Világfa előtt, a magyar kultúra értékeinek bemutatásával ünnepeljük az ezredfordulón törvénybe is iktatott Magyar Szabadság Napját. Azt a szabadságot, ami húsz esztendővel ezelőtt vér nélkül az ölünkbe hullott, és ezzel megvalósult a több évszázados álom, Magyarország területén azóta nincsenek idegen, megszálló csapatok. 

Mit jelent ma nekünk magyaroknak a Magyar Szabadság? Ma nem kell szembenéznünk szuronyokkal, idegen katonákkal és nem kell a csatatéren harcolnunk a szabadságért, ami óriási dolog, de a Magyar Szabadság sokkal több ennél. „ Jelenti azokat az értékeket és érzéseket, amit több mint ezer esztendőn keresztül felhalmoztunk itt a Kárpát-medencében, ami a miénk és helyettünk nem fogja őrizni és ápolni senki más. Jelenti a nyelvünket, a kultúránkat, a jelképeinket, hagyományainkat, zászlónkat és himnuszunkat, kötődéseinket, a magyar földet ,a több mint ezer év örömteli és keserű pillanatait, országunkat és nemzetünket, és mindazt, ami összekötött és összeköt bennünket, magyarokat itt a Kárpát- medencében. 

Jelentenie kell azt is, hogy legyen előttünk egy olyan jövőkép, amiért érdemes küzdeni, és amiért megküzdve versenyképesek tudunk maradni Európában és a világban egyaránt. Jelentenie kell azt is, hogy a Magyar Szabadság egyfajta tájékozódási pont, és kapaszkodó legyen minden magyar számára. Az ezertizenegy esztendő levert szabadság harcai után újra és újra felküzdöttük magunkat a sikeres nemzetek sorába.

Újra és újra megmutattuk a világnak, hogy a Magyar Szabadságért való küzdelem nem csak egy a nemzetek szabadság küzdelmei közül, ez valóban a Magyarok Szabadság Harca, csupa nagybetűvel. És húsz év távlatából megint meg kell harcolnunk a magunk szabadság harcát, ami nem feltétlen csak a gazdasági válság, a pénzügyi világ kihívásainak harcát jelenti. Mert nyilván nagyon fontos megküzdeni az adósság spirállal és az árfolyam-változások okozta kilátástalan helyzetekkel, de nem szabad elfelejteni közben, hogy mi az elsődleges cél.

Az pedig nem lehet más, mint egy erős, versenyképes értékeit megtartó és ápoló, sikeres, sokszínűségét megőrző magyar nemzet.

De a sikerhez vezető úthoz elengedhetetlen az őszinte és tiszta szó, a másik ember méltóságának tiszteletben tartása, a párbeszéd, az összhang és az egymásba kapaszkodás. Elengedhetetlen a nyugalom, a profizmus, a partnerség és szövetségesek. Ha szűkül a szövetségesek köre, csökken az esély a győzelemre. Az erő fitogtatása pedig félelemkeltő és ideig, óráig hatásos. A szabadságharcok során sikeresek csak akkor voltunk, ha egyfajta egység volt a magyarok között. Egység a célokban és annak megvalósításához szükséges eszközökben.

Ez a múltból táplálkozó, abba kapaszkodó, és egyben előre tekintő egység elengedhetetlen záloga a felemelkedésnek. A megosztottság pedig mindig magában hordozza a bukás lehetőségét. Én - és gondolom sokan így vagyunk ezzel - a sikerben vagyok, vagyunk érdekeltek. Hogy lesz-e siker - bár nagyon szeretném -, egyenlőre nem tudom. A magam lehetőségeivel mindent megteszek érte és bíztatok mindenkit, tartson velem ebben a küzdelemben. Legyen a húsz éves Magyar Szabadság üzenete: Szövetség a sikeres Magyarországért."