Markó Béla író, költő, az RMDSZ egykori elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese vette át június 19-én a 13. alkalommal átadott Magyar Szabadságért-díjat a Gödöllői Királyi Kastélyban Gémesi Györgytől, a Magyar Szabadságért díj Alapítvány elnökétől. A díjat azok kaphatják, akik nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, a magyarság megmaradását szolgáló alkotások létrehozásához, tevékenységükkel a magyarság fennmaradását szolgálják.

Gémesi György és Markó Béla a díjat jelképező szoborral és oklevéllel

Gémesi György köszöntőjében emlékeztetett rá, hogy húsz esztendeje, 1991. június 19-én hagyta el hazánk területét az utolsó szovjet katona. Erre emlékezve ünnepeljük minden esztendőben, június utolsó szombatján a Magyar Szabadság Napját. Mint mondta, régóta figyelemmel kíséri Markó Béla tevékenységét, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az RMDSZ a határon túli magyarok legerősebb érdekvédelmi szervezete lett. Nagyra értékeli, hogy elsősorban a tárgyalás és a párbeszéd eszközeivel igyekszik élni, s ennek eredményeként olyan mozgástérbővítést sikerült elérnie, amit senki másnak. Markó Béla egy korábbi nyilatkozatából idézte szavait, mely szerint számára „Az RMDSZ érdekeinél egy érdek fontosabb, a romániai magyarság összérdeke."

Ezt követően Gaálné Dr. Merva Mária, irodalomtörténész méltatta Markó Béla irodalmi tevékenységét, majd egy kisfilm mutatta be politikai pályafutását. Az ebben elhangzott interjúban az RMDSZ volt elnöke úgy fogalmazott, a politikát és az irodalmat az önkifejezés és a közösség szolgálata egy formájának tartja. Mint mondta, nem csak az anyanyelvi oktatás, az autonóm módon való létezés és a nyelv szabad használata érdeke a romániai magyarságnak, hanem a jobb életkörülmények megteremtése is, ami azonos a román érdekekkel.

Vannak olyan célok, amik szembe állítanak, de vannak olyanok, amik összekapcsolnak minket - hangzott el a beszélgetésben, amelyben felhívta a figyelmet az összefogás szükségességérre. Kijelentette, a romániai magyarság akkor érte el a legnagyobb sikereket, amikor egységes tudott lenni. Ezek közül kiemelte az oktatási és a közigazgatási törvényt, amelyek eredményeként ma minden olyan településen kötelező a magyar nyelv használata, ahol a magyar lakosság aránya húsz százalék fölött van. Felhívta figyelmet arra, hogy míg 1990-ben jóformán nem volt önálló magyar középiskola Erdélyben, ma több mint hatvan ilyen intézmény létezik.

A díjat Gémesi György adta át Markó Bélának, aki ezt követően köszönetét fejezte ki az elismerésért, ami általa többeknek is szól, mindazoknak, akik optimisták voltak, politikára, érdekképviseletre vállalkoztak, és eredményt értek el az elmúlt két évtizedben. „A magyar szabadság gondolatával bennem mindig az aggodalom és a szorongás társul. Ennek a nemzetnek mindig félteni kellett, és küzdenie kellett a szabadságért" - mondta. Megköszönte az adományozóknak azt is, hogy a gondolatot, amit a díj képvisel, kiterjesztették a határon túlra is. „Mert a magyar nemzet, csak akkor lesz szabad, ha minden részében szabaddá válhat. Erdélyben ehhez közelebb vagyunk, mint két évtizede voltunk.  A szabadság egy és oszthatatlan a Kárpát-medence minden népe és nemzete számára. A mi feladatunk, hogy ezt megértessük a velünk élőkkel" - mondta Markó Béla.