Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az éves ellenőrzési tervében foglaltak szerint ellenőrizte a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerét. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a tisztán hazai fejlesztési célú támogatások eredményesen és hatékonyan járultak-e hozzá az Országgyűlés által meghatározott fejlesztési és területfejlesztési, valamint a helyi célok megvalósításához.

A vizsgált 2006-2010 közötti időszakban 388 milliárd Ft tisztán hazai fejlesztési célú támogatás állt rendelkezésre az önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására. A támogatások köre és összege 2010-re szűkült. Az ellenőrzést a helyi önkormányzatok hazai fejlesztési célú támogatási rendszerének irányításában részt vevő tárcáknál, két regionális fejlesztési tanácsnál, három többcélú kistérségi társulásnál és 29 helyi önkormányzatnál folytatták le - derül ki az ÁSZ összefoglalójából.

A vizsgálat főbb megállapításai

Az Országgyűlés által a fejlesztési támogatások összehangolására - a forráskoordinációra - megfogalmazott követelmény az önkormányzatok által igénybe vett hazai fejlesztési támogatásoknál nem érvényesült. Az önkormányzatok egyidejűleg több helyről, különböző pályázati feltételekkel igényelhettek támogatást. A támogatási célok között átfedések voltak.

A támogatott célok kiterjedtek az önkormányzati feladatok szinte teljes körére. A támogatások kilenctizede önkormányzati kötelező feladatellátást szolgált. A pályázható támogatások, a támogatott célok folyamatosan változtak, így azok az önkormányzatok számára nem voltak kiszámíthatóak és hosszabb távra tervezhetőek. Az előirányzatok a bázis előirányzat és a költségvetési korlátok figyelembevételével, illetve a költségvetési törvények vitájában alakultak ki. Az önkormányzatok igényei minden évben (másfél-tízszeresen) meghaladták a rendelkezésre álló lehetőségeket.

A fejlesztési forrásokat döntően pályázati úton használták fel, amelyek nyilvánossága megfelelő volt. Ez alól kivételt képeztek az egyes évek végén fennmaradó pénzek elosztását szolgáló, kormányhatározatok alapján juttatott, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokból megítélt egyedi támogatások.

Az előirányzatok kezelői nem határozták meg a támogatástól elvárt eredményt, a célok teljesítésének mérésére, értékelésére alkalmas indikátorokat.

A helyi önkormányzatok hazai fejlesztési célú támogatási rendszerében nem működött egységes monitoring rendszer. A támogatás felhasználásának eredményességét részben és egyedileg értékelték. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben 2000-től előírt, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben maghatározott területi monitoring rendszer kialakítására vonatkozó kormányrendelet csak 2010. áprilisban lépett hatályba. Még mindig hiányzik azonban a különböző támogatások összehangolását, a támogatásokkal megvalósuló programok nyomon követését biztosító információs rendszer.

Az önkormányzatok döntően rendelkeztek a jogszabályokban előírt tervekkel, programokkal, koncepciókkal. Ezeket az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltak figyelembevételével készítették el. Helyi sportfejlesztési koncepciót azonban csak az önkormányzatok 37,9 százaléka készített, amelyek 72,7 százalékánál vették figyelembe a Nemzeti Sportstratégiában megfogalmazott célkitűzéseket.

A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatás intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9 százaléka nem mérte fel.

Az önkormányzatok felhalmozási kiadásaik mintegy egynegyedét valósították meg tisztán hazai célú fejlesztési célú támogatással. Ezer forint támogatással 460 forint saját és egyéb forrást mobilizáltak. A fejlesztésekhez a pályázatban megjelölt saját források rendelkezésre álltak. Az utófinanszírozással biztosított fejlesztési célú támogatások az önkormányzatok 31,3 százalékánál likviditási problémát okoztak, amelyet hitellel hidaltak át. Az ebből adódó többletkiadás a beruházásokhoz kapcsolódó költségüket átlagosan 0,5 százalékkal emelte meg.

A hazai támogatással végrehajtott fejlesztések eredményesek voltak. Javult az önkormányzatok és intézményeik eszközellátottsága, infrastruktúrája. A szakmai és informatikai fejlesztések hozzájárultak az oktatásban korszerűbb technikai eszközök alkalmazásához. Összességében azonban a támogatási rendszer nem volt hatékony, mert az Országos Fejlesztési Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban kitűzött célok teljesítéséhez elvégzendő feladatokat, azok megoldásának, mérésének, értékelésének egységes módját nem határozták meg. A támogatási rendszer sokcsatornás, elaprózott, széttagolt és nehezen átlátható volt. A támogatási célok összehangolása nem történt meg.

A számvevőszék javaslatai

Az ÁSZ a Kormánynak javasolja, hogy tegyen intézkedéseket az önkormányzatok által igénybe vehető tisztán hazai fejlesztési célú támogatások forráskoordinációjára. Egységes elvek alapján dolgoztassa ki a hazai fejlesztési célú támogatások indikátor rendszerét és intézkedjen a hazai fejlesztési célú támogatásokra kiterjedően az információs rendszer fejlesztésére, a támogatások összehangolása, nyomon követése érdekében. A nemzeti fejlesztési miniszternek olyan fejlesztési célú támogatások nyújtását javasoljuk, amelyhez párosul a megvalósítandó célt mérhetőségét biztosító indikátor.

Az elkészített jelentés teljes szövege itt olvasható: http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/5BE1EEAE92FA118EC12578B1004FF7B6/$File/1108J000.pdf