A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az áprilisi parlamenti választásra eddig már minden harmadik pártot nyilvántartásba vett. A testület 2014. február 6-i ülésén jelölő szervezetként nyilvántartásba vették az első országos nemzetiségi önkormányzatokat is. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartása szerint 147 párt és 13 országos nemzetiségi önkormányzat, azaz 160 szervezet állíthatna jelölteket a parlamenti választáson.

Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepel: ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának az április 6-ai országgyűlési képviselő-választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, összesen tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket a parlamenti választáson. A február 6-i összesítés szerint 57 pártot és két nemzetiségi önkormányzatot - az örményt és a németet - vette jelöltkénti nyilvántartásba az NVB.

Az országgyűlési választásokon indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstől számított három napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a szervezet létezését, hogy pártként van-e bejegyezve, valamint adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

Az NVB korábban már nyilvántartásba vett 45 jelölőszervezetet. A testület február 6-i ülésén további 12 pártot vett nyilvántartásba, ezek - a kérelmek beérkezési sorrendjében - a következők: Új Dimenzió Párt (ÚDP), Új Magyarország Párt (ÚMP), Új Generációk Pártja (ÚGP), Helyreállítás Magyarországi Pártja (HMP), Szabad Választók Pártja (SZAVA), Kalózpárt, Centrum Összefogás Magyarországért (Centrum), Magyarország Jövője Párt (MAJP), Szövetségben, Együtt Magyarországért (SZEM), Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), Új Független Párt (Független Párt), Társadalmi Szerződés Párt (Társ. Párt).

Az NVB ülésén még nem került napirendre a Jobbik nem sokkal korábban benyújtott, a termőföld védelme érdekében kezdeményezett népszavazási aláírásgyűjtő ív hitelesítése. A Nemzeti Választási Irodának öt napja van arra, hogy ellenőrizze, hogy a kezdeményezést aláíróknak van-e választójoguk, valamint azt is, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala adatvédelmi nyilvántartásba vette-e a kezdeményezést.

Az NVB visszautasította a Magyar Demokráciáért és Hazáért Párt (MDHP) nyilvántartásba vételét, mivel a bíróság közlése szerint csak január 29-én emelkedett jogerőre a párt nyilvántartásba vételét elrendelő végzés, ugyanakkor a választási eljárási törvény szerint csak a választás kitűzésekor (január 18-án) jogerősen bejegyzett pártok indulhatnak a parlamenti választáson.

Az NVB visszautasította a Nép Oldali Párt (NOP) nyilvántartásba vételét is, mivel nem az arra jogosult adta be a nyilvántartásba vételi kérelmet.

Az NVB nyilvántartásba vette jelölőszervezetként az Országos Örmény Önkormányzatot, miután az önkormányzat pótolta a szükséges papírt, amelynek hiányában január 31-én visszautasította a nyilvántartásba vételt a testület.

A testület ugyancsak nyilvántartásba vette jelölőszervezetként a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

Forrás: MTI