A megváltozott választási rendszer miatt az országgyűlési képviselő-választási eljárásban a helyi szinten hozott határozatokról másodfokon már nem a területi (megyei vagy fővárosi), hanem országos szinten döntenek a Nemzeti Választási Bizottságban (NVB), ahol így várhatóan jelentősen megnő majd az ügyek száma.

A területi bizottságok azonban nem szűntek meg, az önkormányzati választáson kapnak majd ismét szerepet a helyi képviselők, polgármesterek, valamint a megyei közgyűlések tagjainak választásánál. 

A területi szint azért nem működik a parlamenti választáson, mert a választás rendszere átalakult, és a választók már nem megyei, illetve fővárosi, hanem országos listákra szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi választáson már nem működnek a területi választási bizottságok, a 106 egyéni választókerületi választási bizottság döntéseivel szembeni fellebbezést az NVB bírálja el.

Korábban a parlamenti választáson a választók az országgyűlési egyéni választókerületi jelöltre és a területi pártlistára szavaztak. Abban a rendszerben a területi listák nyilvántartásba vételéről, a jelölőszervezetek szavazólapi sorrendjéről, az egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről a területi választási bizottságok - a 19 megyei és a fővárosi - döntöttek. 

A területi szintnek az országgyűlési választáson nincs szerepe, az NVB veszi nyilvántartásba a jelölőszervezeteket, az országos listákat és az azokon szereplő jelölteket, és az NVB sorsolja ki azt, hogy a szavazólapon a jelölőszervezetek országos listái milyen sorrendben szerepeljenek.

A testületnek (és így közvetve az ügyeket előkészítő Nemzeti Választási Irodának) sokkal több dolga lesz, mint a korábbi választásokon, mivel az új jogszabályok értelmében minden helyi ügy másodfokon a testület elé kerülhet. Várhatóan jelentősen nőnek majd a Kúria terhei is: a területi szint kiesése miatt gyakorlatilag az összes, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok által elbírált ügy a Kúria elé kerülhet.

Forrás: MTI