„Az önkormányzatoknak február végéig kell elkészíteniük gazdasági terveiket" - közölte a Világgazdasággal Giró-Szász András kormányszóvivő. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár novemberben jelentette be, hogy az állam átvállalja 278 ötezer főnél nagyobb települések megmaradt adósságát, de cserébe a településektől gazdaságfejlesztési és -növekedési tervek elkészítését várják el, melyeknek tartalmaznia kell az önkormányzatok szerepét a helyi kkv-k helyzetbe hozásának érdekében.

A kormányszóvivő lapunknak elmondta, hogy a tervek elkészítésére a kabinet nem kíván konkrét kritériumokat támasztani. Egyrészről tiszteletben tarja az önkormányzati autonómiát, emellett kiemelten fontosnak véli, hogy olyan, a helyi sajátosságokon alapuló, a lokális igényeknek megfelelni képes növekedési tervek készüljenek, amelyek kellő garanciát biztosítanak a 2014-2020 közötti uniós források hatékony és zavartalan igénybevételéhez.

Giró-Szász András hangsúlyozta, hogy a vállalkozások fejlesztése az elkövetkező uniós ciklus kiemelt célja is, a források 60 százaléka kerül majd a kkv-szektorhoz. A 2014-20-as ciklusban mintegy 7300 milliárd forint értékű fejlesztési forrást kap Magyarország az uniótól, így mintegy 4300 milliárd juthat gazdaságfejlesztésre.

A városoktól is azt kéri a kormány, hogy a helyi gazdaságfejlesztési elképzeléseit ennek megfelelően alakítsa ki. A kormányszóvivő szerint ez az önkormányzatok érdeke is (az újabb adósságkonszolidációban nem résztvevőké is), hiszen a helyi fejlesztések kiemelt figyelmet kapnak az uniós pénzek elosztásakor.

„Várhatóan komolyan kell venni a településeknek a gazdaságfejlesztési terveket, amelyeket be fognak rajtuk hajtani" - mondta a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő többszintű tervezésre hívta fel a figyelmet, arra, hogy el kell készíteni az ágazati operatív és a megyei szintű programokat is, ezekbe kellene beépülni valamilyen a szinten településeknek is. Szerinte kérdéses, hogyan tudják majd ezt megvalósítani, de ennek lenne értelme. Schmidt Jenő helyesnek tartja azt a célkitűzést, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságélénkítésére használnák fel, de nehéz lesz ennek megvalósítása.

A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy jelenleg a településeknek nagyon kevés eszközük van fejleszteni. Központilag határozzák meg például az infrastruktúra olyan elemeit, mint a közút, vagy a vasút. A munkanélküliség kezelése sem önkormányzati feladattól függ, csak a közmunkán keresztül tudnak hatni a munkanélküliségre. Helyi adókat kivethetnek, de a központi adókra sincs befolyásuk.

A fejlesztési terveket korábban főként a regionális ügynökségek csinálták, sok önkormányzatnak nincs ebben nagy tapasztalata. Schmidt Jenő szerint erre a településeknek nincs megfelelő apparátusa, sem szakmai felkészültsége, külsősöket kell majd bevonni a munkába. Úgy vélte, hogy valakinek minősíteni kell majd ezeket a programokat, nem megfelelő tervek esetén, újak készítésére kötelezhetik a településeket.

Debrecen a tudásbázisra támaszkodna

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere korábban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy alapvetően a magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatás fejlesztését célozták meg a protonterápiás berendezéstől az informatikáig, vagy a funkcionális élelmiszerektől a gyógyszerkutatásig a debreceni egyetem tudásbázisára támaszkodva.

A kormánytagok az utóbbi hetekben egyeztetnek az adósságátvállalásról a településeken, Mosonmagyaróváron az ipari park bővítését említették meg. Szegeden a legfontosabb fejlesztés az ELI lézerközpont lesz. Szekszárdon az idegenforgalmat, Kecskeméten az infrastruktúrát fejlesztenék. Zalaegerszegen iparfejlesztésre, barnamezős területek rehabilitációjára fordítanák a forrásokat.

„Januárban 12 hektárnyi területet minősítenek át Soltvadkert szélén ipari-kereskedelmi övezetté" - nyilatkozta a Világgazdaságnak Lehoczki Ferenc polgármester. Domonyi László, Kiskőrös polgármestere közölte: a laktanyában faapríték feldolgozó üzemet, más cégeknek telephelyet helyeznének el.

Forrás: Világgazdaság