Eddig mindössze kilenc település vállalta, hogy korábban bezárt iskoláját újra megnyissák állami segítséggel. Keleméren is ezt kérték a szülők, de tanév elején nem jelent meg elég gyerek - írja a Világgazdaság. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a települések 45 százalékában van nyolc osztályos képzés, 15 százalékában nincs meg a 8 évfolyam. A kistelepülések 40 százalékában nincs oktatás.

„Szeptemberben újra megnyitottuk korábban bezárt iskolánkat a szülők kezdeményezésére, de csak két gyerek jelent meg, így végül nem indult el Keleméren újra az oktatás" - nyilatkozta a Világgazdaságnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település polgármestere. Kovács László szerint a szülők végül a közeli településekre vitték gyermekeiket a tanév kezdetén, miután kiderült számukra, hogy a kevés gyereket alsós tanító néni egyszerre oktatta volna őket összevonva.

„Az iskola megnyitását 24 szülő kezdeményezte, eredetileg 32 tanuló járt volna az alsó tagozatba" - mondta a lapnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Putnoki Tankerületének igazgatója. Váradyné Nagy Andrea közölte, hogy a 2013/14-es tanévben Kelemérről 18 alsós a putnoki, 14 alsós a bánrévei iskolába iratkozott be. Putnok például 15 kilométerre van, ott teljes ellátást kapnak, s délután 16 órakor visszahozzák őket Kelemérre egy panorámás busszal. A keleméri iskolába két pedagógusra igényelt státuszt a tankerület, nem maradtak állás nélkül, mivel bekerültek a putnoki székhelyiskolába.

Az iskola épülete és a működtetés a keleméri önkormányzaté. A polgármester elmondta: az épület jelenleg üresen áll, mintegy 100 ezer forintot kellett költeni rendbetételére, főként egy tisztasági festésre. „Bízom benne, hogy esetleg idén szeptembertől elkezdődhet a tanítás Keleméren" - mondta Kovács László.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a Világgazdasággal közölte, hogy azon a településen, ahol legalább 8 óvodáskorú vagy 8 alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a szülők igénylik, akkor a települési önkormányzat kezdeményezheti az alsó tagozatos iskola meg-, vagy újranyitását. Ebben az esetben a KLIK gondoskodik az oktatás ellátásáról. Az is feltétel, hogy a létszám legalább három évig fennmaradjon. Az EMMI szerint a kormányváltás előtt 163 kisiskolát zártak be.

Az állam 2011-ben egy 300 milliós pályázatot írt ki, hogy újra megnyithassák a korábban bezárt, más települések intézményeivel összevont kisiskolákat (100, esetleg 150-200 fő alatti intézmények). 2011-ben négy település (Lipót, Siklósnagyfalu, Pecöl, Érpatak) összesen mintegy 100 milliós támogatással vállalta, hogy újra legyen alsó tagozaton oktatás, általában 8-15 fővel. „Idén szeptemberben öt önkormányzat, Medgyesbodzás, Gáborján, Mezőkomárom, Nyírderzs és Nárai tudta megnyitni iskoláját" - mondta a lapnak a KLIK vezetője. Marekné Pintér Aranka szerint a kistelepülések iskolái jobb és biztosabb helyzetbe kerültek az állami fenntartással.

A Magyar Faluszövetség vezetője szerint az állami fenntartás jobb lehetőség lehet, de ez még nem ténykérdés, az igaz, hogy sok kis önkormányzat szívesen lemondott az iskola fenntartásáról, míg mások nagyobb támogatással szívesen áldoznának erre. Szabó Gellért arra hívta fel a figyelmet, hogy a mintegy 3200 önkormányzat 45 százalékában van 8 osztályos képzés, 15 százalékában nincs meg a 8 évfolyam. A kistelepülések 40 százalékában nincs oktatás. Szabó szerint nem véletlen, hogy igen kicsi az érdeklődés az kisiskolák újraműködtetésére, amely nagy teher, a pályázati pénzeket is kevesellte erre a célra.

Támogatás a kisiskoláknak

A kisiskolák újra megnyitására kiírt pályázaton megmaradt pénzeket a működő kisiskolák támogatására szánták, az összegekről a köznevelési államtitkár egyedileg dönthetett - közölte a Világgazdasággal az EMMI. 2011-ben 22 település kapott általában 1,8-2 millió forint körüli összegeket. A legtöbb pénzt, 3,3 millió forintot ekkor Somogyjád kapta, a legkevesebbet, 1,5 milliót a kőszegi kistérségi társulás és Hejőkeresztúr. 2012-ben a bátonyterenyei kistérségi társulás 8,9 millió, Hercegkút 4 millió, Petneháza 7,1 millió, Kisléta 8,6 millió, Hollókő 7 millió, míg Sávoly, Főnyed és Szegerdő együttesen 19,2 millió forint támogatást kapott.

Forrás: Világgazdaság