Egységes adóbehajtási rendszerre lenne szükség
Az adóügyi szakértők szerint a települések forráshiánnyal adóbeszedési nehézségekkel küzdenek
Túl szoros az önkormányzatok költségvetési felügyelete, miközben az adók beszedését jogértelmezési problémák nehezítik, a települések pedig forráshiánnyal küzdenek - mutattak rá a Rádió Orientnek nyilatkozó adóügyi szakértők. Szmetana György és Deli Lajos egységes adózási eljárást tart indokoltnak, s arra is figyelmeztetnek a helyi adórendszer megváltoztatása 5-6 éves lyukat jelenhet a helyi büdzsékben.
A közigazgatás átalakításával létrejött felügyelet felveti a kérdést, hogy beszélhetünk-e még önkormányzatokról - véli Szmetana György helyiadó-szakértő, aki szerint 1993-1994 óta többször is utat tévesztettünk, Míg a decentralizált önkormányzatiság felelőtlen szabadosság volt, most a másik végletet éljük, „újra itt a tanácsrendszer" és a túl szoros elszámoltatás.
A helyi adók jövője
Nagy kérdés, hogy van-e jövőjük a helyi adóknak. A települési önkormányzatoknál ennek kialakult rendszere van, amit meg kellene tartani. Deli Lajos szerint jellemzően lelkes és pontosan fizető adóalanyokkal számolhatnak, akik azért fizetnek fegyelmezetten, mert meg is kapják a szolgáltatásokat. Bármilyen változás ebben a rendszerben évekre kieső adójövedelmet jelentene, a lyukat pedig 5-6 év után lehetne csak betömni, figyelmeztetett a szakértő.
Szmetana György szerint inkább az eljárási, behajtási rendszert kell átalakítani az érdemi javuláshoz; az etalonnak számító fővárosi adóosztály megfelelően működik, de a többi már nem, és minél lejjebb megyünk, annál rosszabb a helyzet - hangsúlyozta a Rádió Orient vendége, hozzátéve, legalább ilyen fontos, hogy a helyi politika az ne tegyen keresztbe az adóigazgatási apparátusnak és egy helyi képviselő ne kezdjen el különböző vállalkozásoknak protekciót szerezni.
Behajtani pontosan, szépen...
A meghívott szakértők egységes behajtási módszert tartanának szükségesnek, ami megyei szinten, minden érintett adóhatóságot összekötve határozza meg az eljárás menetét - így kikerülhető a rengeteg helyi probléma és a települési szinten jelentkező visszaélések lehetősége is. Mindehhez persze képzett, területét és az aktuális jogszabályi változásokat pontosan ismerő adóellenőrökre van szükség, felkészítésüket azonban nem fedheti egy 2-3 napos tematikus konferencia, ahol a résztvevők jó esetben egy-két kérdést tehetnek fel, a választ pedig a rendeletek ismételt - de nem értelmezett - felolvasása jelenti, mutatott rá a TÖOSZ képviselője.
Deli Lajos hozzátette: belső képzéssel kell a településeken olyan dolgozókat kiképezni, akik egyértelműen tudják a saját rendeletüket betartani és betartatni. Persze utóbbit nem könnyű elvárni, amikor a jogalkotó és alkalmazó kapcsolatának hiánya miatt az jogértelmezés és a végrehajtás is kihívássá válik. Szintén probléma, hogy sok településen a helyi adóellenőrzés - a perifériára került a belső ellenőrzéssel együtt - részmunkakörré vált, pedig az adóellenőrzés egész embert és posztot kívánna.
Virilisták előnyben
A virilisták, vagyis a helyi vállalkozók és tőkések az adózási rendszer fő támaszai, ők fizetik a legtöbb adót, fejlesztik a települést; cserébe sok esetben rálátást szeretnének a településükön kiírt pályázatokról, hogy egyenlő esélyekkel indulhassanak a tendereken. Ugyanakkor a pályázatkiírók is a többnyire helyi indulókat részesítik inkább előnyben; a lokálpatrióta vállalkozók támogatásának komoly hagyományai voltak és közvetetten vannak Magyarországon - mutatott rá Szmetana György.
Deli Lajos hozzátette: Budapest 200 milliárdos helyi adóbevételéből 160 milliárdot a nagy adóalanyok fizetik be. Náluk jellemzően nincs is probléma, és nincs pozitív, de negatív lista sem, náluk ugyanis szükségtelen ilyen eszközökkel növelni az adófegyelmet.
Forrás: OrientPress Hírügynökség