A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette, és társadalmi vitára bocsátotta a Nemzeti Energiastratégiát, amelynek legfontosabb feladata az energetika jövőképének meghatározása, a fenntartható, megfizethető és biztonságos szektoriális működés irányvonalainak rögzítése. A dokumentumot a Magyar Önkormányzatok Szövetsége energetikai, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó szakemberei is véleményezték. A MÖSZ véleménye itt olvasható:

Az energiával kapcsolatos kérdések megoldása az emberiség legnagyobb, legégetőbb feladatainak egyike. A hagyományos energiahordozók mennyiségének csökkenése, az egyre növekvő árak jelentős fejlesztési feladat elé állítják a szakembereket. A kutatások egyrészt a fogyasztás csökkentésére, másrészt az újonnan kitermelhető energiahordozók feltárására, harmadrészt a megújuló energiatermelés eszközeinek fejlesztésére irányulnak.

Magyarország az elterjedt vélemények szerint energiában szegény, valójában a fosszilis energiahordózókra igaz ez a vélemény, egyéb téren különösen termál energiában, napsugárzásban, a biomassza hasznosításának lehetőségében jelentősek a tartalékok, s a makói medence földgáz tartaléka sem lebecsülendő, igaz a jelenlegi technológia szerint a kitermelése nem gazdaságos.

Egy ország energiastratégiájának az állam, az energiatermelő, fogyasztó és fejlesztői tevékenységet kell prognosztizálni, elősegíteni a termelés és a felhasználás összhangját, bemutatva a fogyatkozó fosszilis energiahordozók pótlására alkalmas eljárásokat, mindezt nemzetközi kitekintésben.

A korábbi évszázadokra jellemző decentralizált energiatermelés helyébe az elmúlt évszázadban a hatalmas központilag irányított, nemzetek feletti ellátó rendszerek léptek, annak összes előnyével és hátrányával. Az előnyök között kell említeni a kényelmes, szaktudást nem igénylő használatot és az eddigi alacsony árszintet, a hátrányok között a kiszolgáltatottságot, az üzemzavar fokozott veszélyét és az ellátó rendszerek hálózati veszteségeit.

A „Nemzeti Energiastratégia 2020" helyzetelemzésében az energiaellátás, az energia rendelkezésre állása és termelése terén megfelelően mutatja be a nemzetközi és hazai helyzetet. Néhány kiegészítő megjegyzést azonban fontosnak tartunk megemlíteni.

Az energia, kiemelten a villamos energia termelésének és felhasználásának egyensúlyban kell lenni, ennek felborulása gazdaságossági, vagy ellátás biztonsági problémákat vethet fel. A villamos energiaellátásban egyre nagyobb szerepe van a megújuló energiának, amelynek legnagyobb gondja az időszakos rendelkezésre állás, ami jelentősen csökkenti a kihasználtságot és növeli a fajlagos költségeket, ezen túlmenően az ellátási biztonságra is hatással van. A megújuló energia elterjedésének fő akadálya az említettek mellett a magas beruházási költség, lassú megtérülés és a bizonytalan gazdasági környezet. Az állam erre a kérdésre mindeddig nem adott megfelelő választ, ha a megfogalmazottak szerint szándék irányul arra, hogy a megújuló energiatermelés a nyugat-európaihoz hasonlóan széles körben elterjedjen, az állami beavatkozás középtávon nem nélkülözhető. Az Stratégia nem foglalkozik egyes megújuló, szél és a napenergia tárolására vonatkozó eljárásokkal, a hidrogéntechnológia adta lehetőségekkel, bár néhány helyen tesz említést a hidrogénnek a közlekedésben várható szerepéről.

Kevés szó esik a távfűtő rendszerek mai állapotáról, holott a hazai energia felhasználás jelentős részét képezik. Ugyancsak keveselljük a helyzetelemzésben az önkormányzatok szerepének kifejtését a települések energiafelhasználásában. A lakossági energia felhasználási szokásokra az ár mellett a leghatékonyabban az önkormányzatok lehetnek befolyással. Fontosnak tartottuk volna a helyzetelemzésben részletesebben kitérni a kapcsolt energiahasznosítás, a gázmotorok alkalmazásának kérdésre. Nem értünk egyet a KÁT kategorikus megszüntetésével, 2 év alatti „kivezetésével", nem a megszüntetését javasoljuk, hanem átalakítását, részben az önkormányzati tulajdonban lévő gázmotorok élettartamáig, részben a CO2 mentes technológiák elterjesztésére. Álláspontunk szerint a KÁT jó eszköz arra, hogy elősegítse a környezetbarát technológia elterjesztését és a környezetszennyező technológiák visszaszorítását. A díjat azonban nem a lakosságnak, hanem az energiatermelőnek kellene fizetni, aki ezzel inspirálva van arra, hogy fejlesztéseit a CO2 mentes termelés irányába erősítse.

Ma 2011-ben nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a mintegy ezer MW beépített teljesítményt jelentő nagy hatásfokkal működő gázmotoros kis erőművek a KÁT megszüntetése miatt egyik napról a másikra beszüntetik működésüket és 1000 MW beépített teljesítmény fog a villamos energiatermelésből kiesni. Ezen túlmenően jelentős távhő áremelésre kell számítani, ami az önkormányzatokra ma még nem belátható mértékű terhet fog jelenten. De fontos lett volna az önkormányzatoknak az energiahatékonyság növelésére irányuló szabályozó tevékenységét is megemlíteni, vagy az összes energiafelhasználás közel 20 százalékát kitevő közvetlen energiafelhasználásról szót ejteni.

Az energia hatékony felhasználásának egyik fő akadálya az energiatudatosság hiánya a lakosság és a felhasználók körében. Az energiatakarékos gondolkodás elterjesztésére néhány erőtlen civil szervezet, időnként egy-egy reklámkampány tesz erőfeszítést, de eredményessége nagyon alacsony. Az energiatudatosságot a közoktatás részévé kell tenni, emellett az önkormányzatok működtetésében térségi energetikai tanácsadó hálózatot kell létrehozni, amely nem csak a lakosság, hanem az önkormányzatok és más intézmények, vállalkozások energia hatékony tevékenységét is elősegíthetné.

Az épületek hőellátására a Stratégia a geotermális energia hasznosítását reális alternatívaként említi. Ma Magyarországon öt településen működik termálvíz fűtésű távhő szolgáltatás, az így szolgáltatott hőenergia 30-50 százalékkal alacsonyabb a kapcsolt hasznosítású gázfűtésnél. Fontosnak tartanánk a helyzetismertetésben kicsit részletesebben foglalkozni ezzel a témakörrel, az elterjedést elősegítő és akadályozó tényezőkkel. Álláspontunk szerint a mai törvényi szabályozás jelentősen akadályozza a geotermális energia hasznosítását, így a felhasználóknak nem csak a magas költségekkel, a geológiából fakadó bizonytalansággal, hanem az adminisztratív akadályokkal is meg kell küzdeni, elismerve azt, hogy a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok betartása elengedhetetlenül szükséges.

A helyzetelemzés felsorolt hiányosságai nem csökkentik a helyzetkép érdemeit, de kiegészítése teljesebbé tenné a képet. A fenti kisebb hiányosságok ellenére a helyzetelemzés alapján megfogalmazott következtetések helytállóak. A kitűzött célokkal és a célok megvalósítására szolgáló eszközökkel egyetértünk. A jövőkép reálisan mutatja be az energia termelés és felhasználás trendjét.

Szövetségünk nem ellenzi az atomenergia alkalmazásának bővítésre irányuló elképzeléseket, de megértjük a környezetvédelmi szervezetek aggodalmát is, ezért a jövőben az eddigieknél is szigorúbb műszaki és telepítési feltételeket tartunk szükségesnek.

A biomassza hasznosítással kapcsolatos elvárások kicsit túlzottnak tűnnek, az egységnyi területen megtermelhető biomassza mennyisége, a szállítási költségek növekedése, a nem egyenletes minőség és az élelmiszertermelés prioritása korlátozott helyi kis energiaigényű felhasználást tesz lehetővé, elsősorban a hőenergia előállítására. A biomassza közvetlen elégetésének alternatívája lehet a biogáz előállítása, amelyet költséghatékonyabban lehet szállítani, de a magas nem éghető gáz tartalom csökkenti az értékét. Fontos energetikai alapanyag lehet a települési hulladék, amelyre a biomasszához hasonló korlátok érvényesek. A hulladékra, mint másodlagos nyersanyagforrásra más termelő ágazat is számít, így különösen az éghető, szerves anyagoknál van az energetikai hasznosításnak alternatívája, komposztálás, újrafelhasználás formájában. Itt kell megemlíteni azt, hogy fontosnak tartjuk az Energiastratégia és a Vidékstratégia összhangját, fokozottan kell figyelni arra, hogy a biomassza termelés ne szoríthassa háttérbe az élelmiszer előállítását.

Az Energiastratégia kiemelten foglalkozik az épületek energiahatékonyságának növelésével és várható következményeivel. Mindebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a direkt fűtési célú hőfelhasználás jelentősége csökkenni fog, az energiagazdaságban a súlypont el fog tolódni a villamosenergia és a közlekedés irányába. Foglalkozni kell a ma nagyon reklámozott hőszivattyús fűtés és a villamosenergia termelés közötti összefüggéssel is. A fűtési és a közlekedési energia felhasználás együttes növekedése a ma ismert és a felvázolt közeli jövőben a villamosenergia termelést megoldhatatlan feladat elé fogja állítani. Az Energiastratégia fontos része az ezzel kapcsolatos megállapítás, amelyet a jövő szempontjából szükségesnek tartjuk kiemelten kezelni

Több helyen érinti a Stratégia a közlekedés kérdését, a szénhidrogén alapú hajtás súlypont eltolódását a villamos hajtás irányába. Kevéssé foglalkozik azonban az egyéni közlekedés és a közösségi közlekedés arányának alakulásával. A közlekedésre fordított energia hatékony felhasználása terén nagyon fontosnak tartjuk a közösségi közlekedésnek a terjesztését az egyénivel szemben. Erre a Stratégiában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

A célok és eszközök megfogalmazása helyes irányba mutat, de a Stratégia gyengéje, hogy nagyon minimális és csak az államra vonatkozó javaslat csomagot fogalmaz meg. Úgy véljük, hogy a kérdésben sokkal bővebb, az állam mellett egyéb, ipari, kutatás-fejlesztési, lakossági, önkormányzati, mezőgazdasági szereplőkre kiterjedő feladatokat is meg kellene fogalmazni. Az állam a felvázolt nem kis célokat önmagában az egyéb szereplők bevonása nélkül sem rövid, sem hosszú távon nem képes megvalósítani.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a fő döntési pontokkal alapvetően egyetért, helyesnek tartja:

• az energiahatékonyság növelésére
• a gázellátási függőség oldására,
• az egységes európai piac kialakítására
• az atomenergia felhasználásának meghosszabbítására
• a klímavédelemre
• a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételére

irányuló erőfeszítéseket. Nem tartja azonban elfogadhatónak a kapcsolt gázmotoros energia termelés teljes magára hagyását, a KÁT rövid idő alatt történő megszüntetését, és szükségesnek tartja az eszközök élettartamának figyelembevételét azzal, hogy az új létesítmények nem részesülnek kedvezményben.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szükségesnek tartja továbbá a Nemzeti Energiastratégiában megjeleníteni:

• az önkormányzatok szerepének részletesebb elemzését,
• a termálenergia hasznosításának elősegítését, a mai szabályozás átalakítását, a koncessziós kötelezettség 3000 méter mélységre történő bővítését,
• a kistérségi vagy járási energetikai tanácsadó hálózat létrehozását,
• a CO2-mentes megújuló energia hasznosítására irányuló beruházások ÁFA mentesítését,
• a CO2-mentes megújuló energia átvételének elősegítését a KÁT újrafogalmazásával,
• a közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására irányuló törekvések támogatását.