Az EP véget vetett a legalacsonyabb ár uralmának
Új uniós közbeszerzési szabályok lépnek életbe – Bevezették a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériumát
Az Európai Parlamentben elfogadott közbeszerzési és koncessziós szerződésekre vonatkozó új szabályzás révén az állami, önkormányzati szervek jobb minőségű, kedvezőbb árú szolgáltatásra, árura, munkára köthetnek szerződést a képviselők szerint. Ezentúl a kis- és közepes méretű vállalatok is könnyebben pályázhatnak, az alvállalkozói szerződésekre pedig szigorúbb előírások vonatkoznak.
Az eddigi uniós közbeszerzési szabályokat felülíró új szabályok - amelyekről az Európai Parlament és az Európai Tanács között már 2013 júniusában megállapodás született - most első ízben a koncessziós szerződésekre is közös uniós normát határoznak meg. Az új kiválasztási feltételek a környezetvédelmi, szociális és innovációs szempontokat jobban szem előtt tartják, így élénkítik a versenyt és értékesebb megoldásokat eredményeznek.
Az állami és önkormányzati szervek az uniós GDP mintegy 18 százalékát költik közbeszerzés keretében megvalósuló munkákra, megvásárolt termékekre vagy szolgáltatásokra, így ez az eszköz bizonyos társadalmi célok megvalósítása során is hasznos lehet. „Az Unió polgárai jogosan kérik, hogy az adójukat hatékonyan költse el az állam" - mondta a közbeszerzésekkel foglalkozó belga szocialista képviselő, Marc Tarabella.
„A koncessziós szerződésekre vonatkozó új szabályok szintén a belső piac megerősítésének kézzelfogható jelei. Olyan egészséges gazdasági környezetet alakítanak ki, amely az összes szereplőnek: az állami és önkormányzati szerveknek, a magánvállalatoknak és végül az EU polgárainak is javára válik. A szabályok mindenki számára egyértelműek lesznek" - tette hozzá a koncessziós szerződésekért felelős francia néppárti képviselő, Philippe Juvin.
Jó minőség, jó áron
A „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat" kritériumának bevezetésével a pályázatot kiírók a beszerzések során az ajánlati ár és az életciklusköltség mellett nagyobb hangsúlyt fektethetnek a minőségre, a környezetvédelmi szempontokra, a szociális megfontolásokra vagy az innovációra. „Az új feltétel véget vet a legalacsonyabb ár uralmának, és ismét a minőség kerül a központba" - mondta Marc Tarabella.
Innovatívabb megoldások
A képviselők elérték egy teljesen új eljárás bevezetését annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel szülessenek innovatív megoldások a közbeszerzési eljárások során. Az új „innovációs partnerség" keretében az állami, önkormányzati szervek konkrét feladat megoldására írják majd ki a tendert anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák. Ennek következtében a pályázat kiírója és a pályázó közösen innovatív megoldásokat dolgozhat ki.
Kevesebb papírmunka, egyszerűbb részvétel
Megkönnyítik a pályázati folyamatot is. Ennek eszköze egy egységes közbeszerzési dokumentum lesz, amely öntanúsításon alapul. Csak a nyertes pályázatnak kell majd bemutatnia az eredeti dokumentumokat. Így a Bizottság becslése szerint több mint 80 százalékkal csökken a pályázók adminisztrációs terhe. Az új szabályok a tenderek feldarabolását is ösztönzik, így a kisebb vállalatok is sikerrel pályázhatnak.
Szigorúbb szabályok az alvállalkozók bevonására
A szociális dömping megakadályozása és a munkavállalók jogainak betartatása érdekében az új jogszabály szabályozza az alvállalkozók bevonását és szigorítja a kirívóan alacsony árú pályázatokra vonatkozó szakaszokat. Az uniós szabályokat kijátszó vállalatok kizárhatók a pályázásból.
Nem kötelező a közszolgáltatások privatizálása
Az uniós koncessziókra vonatkozó megállapodás hangsúlyozza, hogy a tagállamok maguk dönthetik el, hogy állami vagy önkormányzati szolgáltatást kívánnak nyújtani, vagy magáncéggel végeztetnék el a feladatot. Az új irányelv nem írja elő a közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások magánosítását. A képviselők emellett a vizet közjavak egyikének ismerték el, ezért elfogadták, hogy a vízügyi szolgáltatások ágazatát kiemelték az új szabályok hatálya alól.
Az irányelvek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételük után húsz nappal hatályba lépnek. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az új szabályok átvételére.
Forrás: OrientPress Hírügynökség