A Kúria önkormányzati tanácsa törvénysértőnek ítélte és 2013. december 31. napjával megsemmisítette a debreceni önkormányzat egyik helyi adórendeletének azt a pontját, amelyben iparűzési adókedvezményt biztosított a városba települt, magas hozzáadott értéket képviselő ipari cégeknek, szolgáltatóknak. A város alpolgármestere jelezte, hogy a döntés nem a jelenleg hatályban lévő rendeletre vonatkozik.

A Kúria önkormányzati tanácsa által 2014. január 10-én nyilvánosságra hozott dokumentuma szerint a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozat indokolása szerint Debrecen önkormányzata 2007-ben, majd 2009-ben fogadta el a helyi adókról szóló közgyűlési rendeletének módosítását.

Az első módosítást követően, 2008. április 3-án az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési főosztálya törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz azzal, hogy a módosítás sérti a helyi adókról szóló, valamint az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseit, valamint pozitívan különbözteti meg a kutatás-fejlesztést végző vállalkozásokat.

A debreceni önkormányzat megtárgyalta a törvényességi felhívásban foglaltakat, de nem értett vele egyet, ezért az indítványozó - az ismételt és eredménytelen törvényességi felhívást követően - az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a helyi rendelet megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság 2013 márciusában kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához, és annak önkormányzati tanácsa most meghozta a helyi adórendeletet megsemmisítő döntését.

Az eljárás során - derül ki az indoklásából - a debreceni önkormányzat jogi, gazdasági és az európai uniós gyakorlatra vonatkozó érvekkel igyekezett alátámasztani igazát, de azokat a Kúria önkormányzati tanácsa cáfolta.

Korábban Kósa Lajos, Debreceni fideszes polgármestere több rendezvényen is elmondta, hogy az elmúlt években átütő sikert hozott a város gazdaságpolitikája, amelynek fontos eleme az a sajátos helyi adózási gyakorlat, amely támogatja a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakat és szolgáltatásokat. Ennek is köszönhetően számos, a kutatást, a fejlesztést, az innovációt előtérbe helyező cég telepedett le a városban, munkát biztosítva több ezer magasan képzett munkavállalónak.

Az önkormányzat álláspontja szerint a kedvezmények nem is tekinthetők adókedvezménynek, hanem egy helyi adófizetési modellnek, amelynek keretében „a rendelet hatálya alá tartozó vállalkozások nem mentesülnek az adó egy részének a megfizetése alól, hanem ezt a kötelezettségüket a város érdekében, a város által preferált módon teljesítik".

Kósa Lajos korábban többször utalt rá, hogy e rendeletük miatt vitában áll az önkormányzat a pénzügyi hatóságokkal, de igyekeznek álláspontjukat megvédeni.

Papp László (Fidesz), Debrecen vállalkozói vagyonért és gazdasági stratégiáért felelős alpolgármestere a határozatra reagálva az MTI érdeklődésére elmondta: az önkormányzat egyértelmű és határozott szándéka, hogy a magas hozzáadott értékű technológiai iparágak helyzetét tovább erősítse Debrecenben.

A Kúria döntése nem érte váratlanul az önkormányzatot, már kidolgozás alatt állnak azok az érintett gazdasági területet ösztönző megoldások, amelyek segítségével a város tovább erősíti azt a pozíciót, amelyet a magas hozzáadott értékű ipar vonatkozásában az elmúlt időszakban elért - tette hozzá.

„Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a Kúria döntése egy korábbi, és nem a jelenleg hatályban lévő önkormányzati adórendeletre vonatkozik, ennek következtében az érintett vállalkozások és az önkormányzat mindaddig folytathatja a jelenlegi gyakorlatot, míg a hatályos önkormányzati rendelet vonatkozásában más döntés nem születik" - közölte Papp László.

Forrás: MTI