Az eredetileg javasolt 4 helyett 64 milliárd forintot szavazott meg az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a települési önkormányzatok adósságrendezésére. A parlament további 14 milliárd forintot különített el a fővárosi közösségi közlekedés támogatására, így erre 24 milliárd forint jut a büdzsében.

A Ház 2013. november 25-én döntött a fejezetek közötti átcsoportosítást célzó módosító javaslatokról, amelyek közül csak a költségvetési bizottság indítványait támogatta a kormánytöbbség. A 2014-es költségvetés főszámairól november 26-án délelőtt szavaz az Országgyűlés. Az elfogadott módosítások között a legnagyobb tétel az önkormányzati adósságrendezésre biztosított plusz 60 milliárd forint. Az indoklás szerint ebből kisebb összegű, illetve jellegük miatt nem átvállalható ügyletek előtörlesztését támogatja az állam.

Az eredetileg tervezett 10 helyett 24 milliárd forinthoz jut a központi költségvetésből a fővárosi közösségi közlekedés. Ehhez megemelték a tervezett áfabevétel összegét. A költségvetési bizottság magyarázata szerint a kormány vállalta, hogy biztosítja a budapesti közösségi közlekedés stabil működését, és támogatja fejlesztését, az előirányzat növelése ehhez szükséges.

Több mint másfél milliárd forinttal növelték a kiemelt sportegyesületek támogatását. Hatszázmillió forint többlettámogatást szavaztak meg a képviselők a Szépművészeti Múzeumnak és a Magyar Nemzeti Galériának, hogy fedezzék kiemelt jelentőségű kiállításaik megrendezését.

Az Országgyűlés félmilliárd forinttal emelte az ügyészségek költségvetését, miután egy korábban elfogadott törvénymódosítás központi szerepet szán az ügyészeknek a zsebszerződések felszámolásában. A jogszabályt időközben Áder János köztársasági elnök visszaküldött a parlamentnek, újratárgyalásra vár.

A képviselők döntöttek arról is, hogy háromezerről négyezer forintra növelik a kirendelt védők és a jogi segítők óradíját. Előbbi 2004, utóbbi 2007 óta változatlan.

A tervezetthez képest öt százalékkal nagyobb működési támogatáshoz jutnak jövőre a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek, így a vakok és gyengénlátók, a siketek és nagyothallók, az autisták, az értelmi fogyatékossággal élők, a mozgáskorlátozottak, a szervátültetettek, valamint a siketvakok képviselői.

A XVIII. kerületi Cséry-telep rekultivációs tervének elkészítésére és kivitelezésére - az ott történt környezetszennyezés miatt - százmillió forintot biztosított a Ház.

Csaknem egymilliárd forintot szavaztak meg a diaszpórában élő magyar közösségek megerősítését szolgáló Kőrösi Csoma Sándor-programra, amelynek célja a többi között a hétvégi iskolák szakmai színvonalának emelése, a cserkészcsapatok munkájának segítése és a népzenei hagyományok ápolása. Több mint egymilliárd forinttal növelték a „Határtalanul!" program támogatását, ez a határon túli oktatási feladatok elvégzése mellett azt célozza, hogy minden tanuló eljusson legalább egyszer iskolai kirándulással a szomszédos országok magyarlakta területeire.

Növelték a tanyafejlesztési programra jutó összeget is 250 millió forinttal, 1 milliárd 665 millió forintra. A tervezettnél kétszázmillió forinttal több, kétmilliárd jut az önkormányzati tűzoltóságoknak. Csepeli hidak felújítására 500 millió forintot szavaztak meg, mondván, kritikus állapotban vannak és a dél-pesti átmenő forgalom gyorsabbá tétele is indokolt.

Visszavonta javaslatát Rogán Antal, a Belváros fideszes polgármestere és az I. kerületet vezető Nagy Gábor Tamás, akik másfél milliárd forintot adtak volna a budavári Szentháromság tér környezetének rendezésére. Szintén elállt a kulturális bizottságot vezető fideszes L. Simon László attól az indítványától, amely kétmilliárd forintot különített volna el egy fővárosi Trianon-múzeum létrehozására. Így ezekről nem döntött a Ház. Leszavazták a fideszes Szakács Imre javaslatát, amely 27 milliárd forinttal gyarapította volna az oktatási kiadásokat, köztük a nem állami iskolák működésének támogatását és a pedagógus-továbbképzés költségeit.

Az Országgyűlés egyetlen szavazásra kért ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott. Az MSZP csaknem tízmilliárd forintot indítványozott egy bölcsődeépítési programhoz, cserébe a Kossuth tér átalakítására és a kormányzati kommunikációra fordított összeget csökkentette volna. A Jobbik egyebek mellett a közszolgálati tisztviselők illetményalapjának növelését kezdeményezte és 70 milliárd forintot javasolt állami földvásárlásra. Az LMP pedig azt szorgalmazta, hogy a családi napközik is kapjanak állami támogatást.

A Ház az előzetes napirenddel szemben nem november 25-én, hanem 26-án szavaz a 2014-es költségvetés fő számairól, és dönt a részletes vita újbóli megnyitásáról. A képviselők ezután már csak fejezeteken belüli átcsoportosításokat kezdeményezhetnek.

Forrás: MTI