A kormány ugyan minden helyhatóságot megszabadít az elmúlt években-évtizedekben felhalmozott adósságától, mégis úgy tűnik, hogy a fürdővel rendelkező - főként kisebb - települések jelentős részének jó esélye van arra, hogy ismét finanszírozási gondjai merüljenek fel, ugyanis a komplexumok működtetése komoly ráfordítást igényel - írja a Napi Gazdaság.

Ágazati szakértők szerint az ezredforduló óta közel 100 milliárd forint itthoni és uniós forrást költöttek fürdőépítésre és fürdőfejlesztésre, sokszor azonban átgondolatlanul, hiszen óvatos becslések szerint is jelenleg a kapacitások mintegy 40 százaléka kihasználatlan. A több mint háromszáz, 95 százalékban helyhatósági tulajdonban lévő itthoni fürdőnek alig 10 százaléka működik nyereségesen.

A Magyar Fürdőszövetség 2010-ben, a fürdők mintegy kétharmadának válaszai alapján készült felmérése szerint bevételeik több mint 14 százaléka a helyhatóságoktól származik. Ez az arány az elmúlt években a létesítmények jelentős részénél tovább nőtt és már közelíti a 20 százalékot, hiszen forgalmuk, saját bevételük tovább csökkent. A települések büdzséjéből évente tízmilliárdos nagyságrendű összeget kell arra fordítani, hogy a fürdők jó része nyitva maradhasson.

A jövő évi költségvetések előkészítésekor számos önkormányzatnál azt vizsgálják, hogy a helyi fürdőre költött forintok miként térülnek meg. A legnagyobb finanszírozási gondok azokon a kistelepüléseken merülnek fel, ahol az elmúlt egy-másfél évtizedben gyakran központi, illetve uniós források vagy éppen hitel segítségével épült termál- vagy gyógyfürdő - sokszor a fenntartási és fejlesztési költségekkel nem is számoltak.

Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (Fatosz) alelnöke szerint azokon a településeken és kistérségekben vannak a legnagyobb gondok, ahol nem komplex turizmusfejlesztésben, hanem csupán egy fürdő építésében gondolkodtak. Számos komplexumot ráadásul önmagában sem jól „találtak ki", energiafelhasználásuk magas, drágán működtethetők és egyedi szolgáltatásokat sem kínálnak, ezért alig vonzanak szállóvendéget az adott térségbe. Szabó Géza úgy véli, nincs más megoldás, mint a működés átalakítása profi szakemberek közreműködésével.

Nagy Rita, a Danubius két hévízi szállodájának igazgatója szerint Zalában van példa arra, hogy a színvonalas, egyedi szolgáltatásokat is kínáló fürdők egymást erősítik. Azzal azonban már itthon sem lehet vendéget fogni, ha két egység ugyanazt kínálja, a szakember szerint minden fürdőnek saját arculatot kell kialakítania, mind az attraktív, mind az egészségügyi szolgáltatások területén.

A közelmúltban a szomszédos Gelsével közös fürdőprojekt miatt kért maga ellen adósságrendezési eljárást a Zala megyei Pölöskefő önkormányzata, miután egy bírósági ítélet 82 millió forint megfizetésére kötelezte a két települést. A Gelsén létrehozott komplexumot többször is meghirdették, vevő azonban egyelőre nem akadt.

A legnagyobb gondok talán Dunaújvárosban és Esztergomban vannak, de olyan patinás fürdővárosban, mint Harkány is, évek óta sok fejtörést okoz a fürdő működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénz előteremtése. A mintegy 4 milliárd forintból épült makói Hagymatikum fürdőkomplexum például idén a tervek szerint 470 millió forintból gazdálkodik, saját bevételei azonban várhatóan csak 300 millió forint körül alakulnak, a különbözetet a helyhatóságnak kell finanszíroznia.

Forrás: Napi Gazdaság