Demonstrációs és sztrájkbizottságot alakított 2013. november 18-án, huszonnyolc, a közszolgálatban dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezet. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány 2014. január elsejétől 20 százalékkal emelje a fizetésüket. Ez csaknem 420-450 ezer dolgozót érint. Ha egy hónapon belül nem ül velük tárgyalóasztalhoz a kormány, demonstrálni és sztrájkolni fognak.

98 ezer forint a minimálbér, 114 ezer forint a bérminimum. Ebbe a két bérkategóriába tartozik ma a közszolgálati munkavállalók 33-36 százaléka. Ez több mint 200 ezer embert jelent. Az ő fizetésük nőtt az elmúlt években a minimálbér és a garantált bérminimum, más néven a szakmunkás-minimálbér emelése miatt. 2010-ben a minimálbér a bruttó 75 ezer forintot sem érte el. A különböző állami hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők alapfizetése viszont évek óta változatlan, bérüket még az előző kormány fagyasztotta be.

„Most sem kívánjuk azt mondani, hogy akár a rezsicsökkentés, akár a családi adókedvezmény, az semmit nem számít. De egyrészt ebben a körben, akiknek mi béremelést követelünk, ott nagyon kevés az, aki igénybe tudja venni a családi adókedvezményt, másrészt pedig, igenis, ami 2008 óta elmaradt bérfejlesztés, azt a rezsicsökkentés sem tudja ellentételezni" - mondta Fehér József, a Közszolgálati Demonstrációs és Sztrájkbizottság ügyvivője.

A sztrájkbizottságot a közszféra dolgozóinak 28 szakszervezete alakította meg. Húsz százalékos béremelést követelnek, a béren kívüli juttatásokat pedig egységessé tennék, és jogszabályban rögzítenék.

„Európai összehasonlításban bizony nagy érték, hogy a közszférában megmaradtak a munkahelyek, és a bruttó bérek nem csökkentek." - A nemzetgazdasági minisztérium helyettes államtitkára szerint akár év közben is emelhetik a közszolgálati dolgozók bérét, ha lesz rá pénz a költségvetésben.

„Húsz százalékos általános béremelés, tarifaemelés az 400 milliárd forintnál nagyobb éves kiadást jelentene, ez a GDP 1,3 százaléka. Tehát, ha önmagában ezt a béremelést biztosítaná a kormány, akkor biztos, hogy érdemben 3 százalék fölött alakulna a hiány. Azt gondolom, hogy senkinek nem érdeke az, hogy a túlzottdeficit-eljárás kilencévi lezárása után visszaessünk egy ilyen eljárásba, és elveszítsünk európai uniós forrásokat. A felelős gazdálkodás azt követeli meg, hogy amennyiben van fedezete a béremeléseknek, akkor az megvalósulhasson - közölte Banai Péter Benő helyettes államtitkár.

A szakszervezetek egy hónapot adtak a kormánynak a tárgyalások megkezdésére. Ellenkező esetben tüntetni és sztrájkolni fognak.

Forrás: HírTV - MNO