„Két-három milliárd forintnyi pluszforrásra lenne szükség a jövő évi költségvetésben, hogy az önkormányzatok el tudják látni bölcsőde-működtetési feladataikat" - nyilatkozta a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő elmondta, hogy a jövőre sem változó 494,1 ezer forintos normatíva helyett mintegy 1-1,1 millió forintra lenne szükség egy gyermek után egy évre.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a Világgazdasággal közölte, hogy az állam az idén mintegy 13 milliárd forintot fordít a bölcsődei ellátás működtetésére. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár nemrég azt közölte, hogy jövőre mintegy 30 százakkal nő a bölcsődei férőhelyek finanszírozása az idei évhez képest, melyből bért emelhetnek, beruházásokat, eszközbeszerzéseket is finanszírozhatnak majd.

A forrásnövekedés annak köszönhető, hogy jövőre a beíratott gyerekek után jár a támogatás (ha nem hiányzik egy hónapban 10 napnál többet). Korábban ugyanis, ha hiányzott a gyermek, arra a napra nem kapott pénzt az önkormányzat, viszont a fenntartási költségek nagy részét a bért, a járulékokat, a rezsit akkor is ki kellett fizetni. Az Emmi közölte, hogy jövőre a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása után differenciált finanszírozás valósulhat meg és a kedvezményes gyermekétkeztetésre is lesz állami támogatás, ami szintén növeli a bölcsődékre fordított összegeket.

„Mindig ki kellett egészíteni a településeknek az állami normatívát, jelenleg mintegy 60-70 százalékkal kell pótolni" - nyilatkozta a Világgazdaságnak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Szűcs Viktória elmondta, hogy a költségek 10 százalékát fedezik a szülők által befizetett étkezési térítések, ehhez jön hozzá az egyes önkormányzatok által bevezetett gondozási díj (naponta 100 és 1000 forint közötti összeg lehet településtől és a szülő jövedelmi viszonyaitól függően). A normatíva számítás új kedvezőbb módja a BDDSZ vezetője szerint 20-25 százalékos pluszforrást jelenthet, de még így ki kell pótolni 30-40 százalékot, amiből viszont nem fogja futni bérfejlesztésre.

„A bölcsődei dolgozók béremelésének érdekében megkezdtük a sztrájk előkészületeit" - mondta Szűcs Viktória. Tűzoltó jelleggel átlagosan mintegy 20 százalékos béremelést követelnek a szociális ágazatban dolgozóknak, számításaik szerint ehhez nettó 9 milliárd forintra lenne szükség. Szeretnék, ha az egészségügyi szakdolgozói bértáblát terjesztenék ki a számukra is, mivel a már 6 éve nem változó közalkalmazotti bértáblájuk alapján a döntő többség bérét minimálbérre, vagy a garantált bérminimumra kell kiegészíteni. Többségük nettó 72-73 ezer forintot keres, attól függetlenül, hogy hány évet dolgoztak a pályán, vagy milyen vizsgákat tettek.

Csúsztatnák a kötelező óvodai nevelést

Jövő szeptember helyett csak 2015-től lenne kötelező 3 éves kortól az óvodai nevelés - ezt a módosító javaslatot fogadta el az országgyűlés oktatási bizottsága. A Fidesz frakció oktatáspolitikusai az óvodai nevelés tekintetében többször is szembementek a köznevelésért felelős államtitkárság véleményével. A Fideszben többen tartanak attól, hogy egyes településeken nem lesz elég óvodai férőhely, vagy túlzsúfoltság lesz. A törvény egyébként lehetőséget ad arra, hogy felmentést adjanak a kötelező óvodai nevelés alól, ami bizonyos feltételekkel már (az LMP Fidesz által elfogadott javaslatára) családi napköziben is teljesíthető.

Forrás: Világgazdaság