A következő télen minden hajléktalannak fogunk tudni elhelyezést találni. A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön tárgyalja a rendelettervezetet, amely meghatározza, mely területeken nem lehet életvitelszerűen élni, a tiltott területek között a járdák nem fognak szerepelni - mondta 2013. november 12-i sajtótájékoztatóján Tarlós István, Budapest főpolgármestere.

Tarlós István emlékeztetett rá: vannak nehéz sorsú emberek, akiknek lakhatási problémájára évtizedek óta, országosan sem sikerült megoldást találni. Budapest ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben van. A hajléktalanok pontos számát nem lehet megbecsülni, mert számuk állandóan változik, és sok köztük a rejtőzködő.

„Amikor 2010 őszén munkába állt az új városvezetés, kemény fába vágtuk a fejszénket" - fogalmazott Tarlós István. „Ellenzéki barátaink, akiknek 20 évig a feladatuk volt, hogy a hajléktalan-ellátás problémáját megoldják, szeretnek számokkal dobálózni - jegyezte meg a főpolgármester, nyomatékosítva, hogy 2010 óta közel ezerrel bővül a férőhelyek száma, hajléktalankórház épült, a főváros pedig szakmai konzorciumot hozott létre a hajléktalanügy kezelésére. A legfontosabb eredménye az elmúlt 3 évnek, hogy a töredékére csökkentettük a közterületen kihűlés miatt életüket vesztettek számát - hangsúlyozta a főpolgármester.

„A következő télen mindenkit el fogunk tudni helyezni. A meglévő lehetőségeken túl a Hungexpo területén akár 10 ezer embernek is tudunk kulturált elhelyezést biztosítani" - mondta Tarlós István. Jelenleg összesen 6900 férőhely áll rendelkezésre, a nappali melegedőkben 3600 férőhely van, ezenkívül ellátást tudnak nyújtani az utcai gondozó szolgálat, a rehabilitációs szállók és az anyaotthonok keretében. Hét orvosi rendelő áll rendelkezésre, 3 mobil egészségügyi ellátó egység működik (ebből egy tüdőszűrő), 3 helyen pedig egészségügyi krízisosztály üzemel.

Ha a szállásigénylő otthontalanok száma nagymértékben megnőne, további férőhelyeket is ki lehet alakítani: krízisférőhelyeket, lábadozó helyeket, tudnak beköltözési csomagot biztosítani a hajléktalanoknak, valamint egy speciális mentőautót is be tudnak vetni. A Belügyminisztérium e célra további 80 millió Ft-os támogatást tud biztosítani - sorolta a főpolgármester.

„Az utóbbi napok nyilatkozatai alapján kénytelen vagyok azt mondani, az ellenzék időnként gátlástalanul hazudik. Gyurcsány és Demszky pojácája, Horváth Csaba asszisztált ahhoz, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet bezárják, emiatt több száz ember került az utcára, egyiküket sem helyezték el, pedig közülük 300-an ön- és közveszélyesek voltak. Róluk is gondoskodunk kell - hívta fel a figyelmet Tarlós István.

A főpolgármester kitért a Fővárosi Közgyűlés által november 14-én megtárgyalandó rendelettervezetre, amely meghatározza, mely közterületeken tilos az életvitelszerű ott-tartózkodás. A főpolgármester hangsúlyozta: a rendelet nem a hajléktalanok ellen készül. Közölte, hogy a tervezetben a járdák nem fognak szerepelni.

„Nem volna életszerű egy ilyen passzus betartatása, hiszen nem lehet minden utcába szociális munkást vagy rendőrt állítani" - jegyezte meg. „A főváros a kiemelt 29 aluljáróra akar koncentrálni, a tilalom ezenkívül ki fog terjedni a játszóterekre, az oktatási és a gyermekintézményekre. A kerületek javaslatai - amelyeket a szabálysértési törvény szerint a fővárosnak kötelező figyelembe venni - külön mellékletben fognak szerepelni, „meg lehet majd különböztetni, melyik a főváros és melyik a kerület döntése".

„A kormányhivatal a Belügyminisztériummal, a Fővárosi Önkormányzattal és a karitatív szervekkel együttműködve testvéri szellemben, az emberi méltóságot szem előtt tartva garantálja, hogy senkinek ne kelljen az utcán életvitelszerűen élnie, hiszen mindenkinek biztosítjuk  az életben maradáshoz szükséges feltételeket: férőhelyet, tisztálkodási lehetőséget és orvosi ellátást egyaránt" - mondta a sajtótájékoztatón Pesti Imre, Budapest Főváros kormánymegbízottja. Hangsúlyozta: azt szeretnék elérni, hogy idén télen senki se haljon meg a hideg miatt, a főváros készülő rendelete pedig éppen a hajléktalanok érdekében születik.

„Mindenkit el tudunk majd helyezni, aki a segítségünkre szorul. Nem történhet meg, hogy valaki férőhelyhiány miatt kényszerüljön utcán maradni - jelentette ki Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Megjegyezte: nehéz úgy dolgozniuk, ha a címlapokon azt olvasni, hogy a hajléktalan-ellátás rendszere megbukott.

„Mi nem tapasztalunk ilyesmit. 26 gondozó szolgálat küzd azért minden nap, hogy megtaláljuk a fedél nélkülieket. Ebben segítenek azok is, akik a szolgálat diszpécserközpontjában jelentik a 06 1 338 4186-as telefonszámon, ha hajléktalan embereket találnak - tette hozzá. Vecsei szerint ez is azt bizonyítja, hogy van szolidaritás az emberek között. Az első teajáratuk hétfő este indult, és már első nap „ötvenen jöttek hozzánk."

Vecsei Miklós szerint a fővárosi hajléktalan-ellátás európai színvonalú, „Kelet-Európában még csak hasonló sincs". Naponta 3600 főt tudnak nappali melegedőkben elhelyezni, ahol lehetőség van mosásra, szárításra, jogi tanácsadásra, álláskeresésre, programokat is kínálnak, köztük filmklubot. Havonta 700 emberen tudnak tüdőszűrést végezni, ismét elindult a fertőtlenítő fürdő, öt egészségügyi centrum is igénybe vehető.

Az éjjeli menedékhelyeken 2400 embert tudnak elszállásolni, „ezek nem embertelen helyek, zárható szekrények vannak, és telt ház, ami azt mutatja, hogy az intézmények jól működnek, bejönnek a hajléktalan emberek". Az átmeneti szállókon 3000 embernek, a rehabilitációs szállókon 700 embernek van hely. A tavaly átadott Szabolcs utcai hajléktalankórházban 150 férőhely van az egészségügyi krízisosztályon. Vecsei Miklós nagy segítségnek nevezte a közmunkaprogramokat is.

A szeretetszolgálat alelnöke hangsúlyozta: önmagában az ellátórendszer azonban nem oldja meg a hajléktalan emberek integrálását. - Nem a szociális munkás és nem az intézmény rehabilitál ugyanis, hanem a társadalom - jelentette ki.

Forrás: Budapest.hu