A második körös adósságkonszolidáció során átlagosan 1,4 milliárdot kapnak az önkormányzatok. A 2014. február végén záruló átvállalással 420 milliárdot fizet az állam mintegy 300 helyhatóságnak. A pénzügyi tranzakciók sorozata nem üt rést a költségvetésen. A tárca szerint az adósság kisebb részét várhatóan előtörlesztéssel fogják konszolidálni, ekkor a kifizetett összeg rontja a központi költségvetés egyenlegét, ugyanakkor javítja a helyi önkormányzati alrendszerét - Írja a Napi Gazdaság.

Megyei jogú városok állnak annak a listának az élén, amelyek az önkormányzati adósságkonszolidáció után is több tízmilliárdos adóssággal rendelkeznek - tudta meg a Napi Gazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM). Az adósságkonszolidáció következő ütemének 420 milliárdos, 300 helyhatóságot érintő részletes szabályozása még nincs készen, a tárca dolgozik rajta, pontos adatokkal így nem tudott szolgálni.

Az NGM viszont emlékeztetett, hogy 2012. december végén az ötezer fő alatti települések teljes adósságát visszafizette, míg 2013. június 28-áig az ötezer fő feletti önkormányzatok 1030 milliárd forintos adósságállományából mintegy 610 milliárd forintot vállalt át az állam. A második körös 420 milliárd forintos becslés ezen az átvállalásra nem került adósságállományon alapul.

Átlagosan ez 1,4 milliárdot jelent városonként. A helyhatóságok törlesztendő állománya azonban többségében jóval magasabb ennél. A Fővárosi Önkormányzat például csaknem 70 milliárd adóssággal küzd. Pécs, Szeged, Esztergom és Miskolc is több mint tízmilliárdos teher alatt „nyög" még. Békés megyében a legtöbb önkormányzatnak viszont már „csak" 1,5-3,5 milliárdra lenne még szüksége.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára korábban a Napi Gazdaságnak adott interjúban „beharangozta", hogy az új önkormányzati rendszerben a közszolgáltatások biztosítását nem nehezítheti adósságtörlesztés, ugyanakkor az idei első körös konszolidáció után maradt még az önkormányzatoknál olyan tartozásállomány (Napi Gazdaság, 2013. október 15.) Ezek tekintetében született most döntés.

A szóban forgó második konszolidációs szakaszban érintett településeknél van az önkormányzati adóbevételek 80-90 százaléka. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint viszont éppen ezért nincs értelme ezek adósságállományát átvenni, mivel e nagy települések képesek saját erőből is visszafizetni az adósságukat.

Az adósságkonszolidáció során a 610,3 milliárd forintból csak az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések 74 milliárdot kaptak, hogy terheiket enyhítsék. Ha az önkormányzatok ezúttal - reorganizációs terv hiányában - újra segítségben részesülnek, az állandó kölcsön terheivel küzdő városok rátelepszenek az államkasszára, és az adósságkonszolidáció előtti állapot konzerválódik - mondta Schmidt Jenő. Szakértők is azt mondják: egy-két éven belül újratermelődhet az önkormányzatok hiánya a kormány által sikeresnek vélt akció ellenére is.

Második kör ide vagy oda, több város vezetője is egyet ért ezzel, amikor azt állítják, a feladatfinanszírozás nem oldja meg tökéletesen azt, hogy az adósság ne termelődjön újra. Siófok a konszolidáció során 2,93 milliárdos adósságtól szabadult meg, de jelenleg még mindig 1,68 milliárd forintos kötelezettséggel rendelkezik. Dunaújvárosban 10,8 milliárdról 5,2 milliárdra apadt a kötelezettség.

A Balaton parti városban úgy gondolják, a feladatfinanszírozás csupán az önkormányzatok közötti igazságosnak vélt forráselosztást célozza meg - tökéletlenül. A finanszírozási mód csak a kötelező önkormányzati feladatokra koncentrál, a szabadon választott feladatokra alig. Egyes ilyen szabadon választott feladatokból (megkötött szerződés vagy elindult beruházás, fenntartási kötelezettség, stb miatt) az önkormányzatok akkor sem tudnának kiszállni, ha ennek politikai ódiumát a testületek felvállalnák.

Az önkormányzatoknak azonban saját bevételeik is vannak (helyi adók, bérleti díjak). A feladatok és a bevételek összhangját kell megteremteni minden településen. Csak olyan feladatot szabad felvállalni, amit a feladatfinanszírozás és a saját bevételek összessége fedez.

Erre példaként a Napi Gazdaság korábban megírta: a gyermekétkeztetés esetében az országos átlag alapján a teljes díjat fizetők után a rezsiköltség 50 százalékát kapja meg az étkezést biztosító önkormányzat, ezzel egyidejűleg a bejáró gyermekek lakhelye szerinti önkormányzatoknak a fizetési kötelezettsége megszűnne.

Alap- és középfokú intézmények esetében a jelenleg 300-350 forintos (térítési díjon felüli) napi gyermekétkeztetés helyett, amit az önkormányzatok állnak, az ár nagyobb lenne ennek felénél, a kollégiumi 600-800 forintos napi gyermekenkénti ellátás helyett 300 forint. Így, 221 étkezési nappal számolva, a többletfinanszírozás jelentős: óvodákban 3,4 milliárd forint, alapfokú iskolákban 17,2 milliárd forint, középiskolákban 5,4 milliárd, kollégiumokban 2,4 milliárd, azaz összesen 28,4 milliárd forint.

Ez csak úgy valósulhat meg, ha az üzemeltető, fenntartó kapja meg a támogatási összeget (és nem a település). Ezt támasztja alá a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) abban a kilenc pontból álló véleményezésben, amelyet a napokban küldött el Pintér Sándor belügyminiszternek, azaz hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer a feladatokat csak részben és aránytalanul finanszírozza.

A fenti javaslatokat az NGM megkapta, azokat ismeri. Részben a javaslatokban szereplő felvetéseknek megfelelően gondolták át a polgármesteri hivatali létszámok, a településüzemeltetési támogatások vagy a kistelepüléseket megillető többlettámogatások kifizetését. A gyermekétkeztetés támogatása már az idei évben is másfélszeresére növekedett, jövőre még nagyobb forrás szolgálja ezt a célt.

Ugyanakkor minden területen - így az óvodai ellátásnál is - a támogatási rendszernek elsősorban a szakmai célokat kell szem előtt tartania. Tehát a valós élettől és az ágazati célkitűzésektől elrugaszkodott javaslatok befogadása nem lehetséges, emellett a települések eltérő sajátosságaiból adódó egyedi helyzeteket sem lehet az alapfinanszírozásban kezelni - az ezekből adódó működési gondokra a fejezeti tartalék nyújthat megoldást.

Mindazonáltal kijelenthető, hogy az önkormányzati adósság újratermelődésének a finanszírozási rendszer mellett egyéb szabályozási gátjai is vannak: az önkormányzatok számára éven túlnyúlva jellemzően csak fejlesztési hitel engedélyezhető, működésre alapvetően csak éven belüli likvidhitelt tudnak felvenni.

Szintén megoldásul szolgálhat, hogy a második kör 2014. eleji határidejéig a kormánytagok végigjárják az önkormányzatokat, ahol tanácsaikkal segítik a fejlesztési terveket. Ezeken a beszélgetéseken a kormány szándékai szerint a helyi agrár- és iparkamarák is részt tudnak majd venni. A találkozók január 15-éig zajlanak, az egész folyamatot pedig február 28-áig kell technikailag is lezárni. A cél, hogy a 2014 és 2020 közötti ciklus Európai Uniós forrásainak 60 százaléka a helyi kis- és középvállalkozásokhoz kerüljön.

„Az adósságátvállalás következő üteme, az 5 ezer fő feletti települések 2013 első félévében lezajlott adósságkonszolidációjához hasonlóan, jórészt az ügyletek állam általi átvállalásával valósulnak majd meg. Az átvállalás nem jelent közvetlen költségvetési kiadást, így az nem okozza a költségvetési hiány növekedését" - írta válaszában az NGM. Az adósság kisebb részét várhatóan - az átvállalás technikai lebonyolításának időigénye miatt - előtörlesztéssel fogják konszolidálni. Ekkor a kifizetett összeg rontja a központi költségvetés egyenlegét, ugyanakkor ezzel egyidejűleg javítva a helyi önkormányzati alrendszerét. Így államháztartási szinten ez is egyenleg semleges.

Forrás: Napi Gazdaság