Mi lesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással?
Gödöllő képviselő-testülete rendkívüli, kihelyezett ülést tartott az ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központban
Rendkívüli kihelyezett ülést tartott Gödöllő város képviselő-testülete 2013. november 5-én, az ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központban, az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulással és a kötelezően ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellehetetlenülésével kapcsolatban.
Gémesi György és Gyenes Szilárd a rendkívüli, kihelyezett testületi ülésen
Dr. Gémesi György polgármester, az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke októberben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez írt levelében hívta fel a tárcavezető figyelmét arra, hogy több mint száz település marad hulladékgazdálkodási szolgáltatás nélkül, ha nem történik gyors intézkedés, mivel az elmúlt hónapok kormányzati döntéseinek következményeként ellehetetlenülhet a hulladékkezelést végző Zöld Híd Régió Kft. működése. A társulási tanács október 28-án egyhangú szavazással állásfoglalást fogadott el a kialakult helyzetről.
Gémesi György a rendkívüli képviselő-testületi ülésen is elmondta, hogy a 2010 júniusában átadott, 6,5 milliárd forintos, európai uniós és állami támogatásból továbbá önkormányzati hozzájárulással megvalósult, gödöllői és nógrádmarcali központtal működő hulladékkezelő központot a Zöld Híd Régió Kft. működteti. Ennek tulajdonosa a 105 településből álló önkormányzati társulás.
A tulajdonosok által létrehozott Zöld Híd Régió Kft. nonprofit alapon működik, ami azt jelenti, hogy nincs nyeresége, s a szolgáltatás árképzését az Európai Unió, a Magyar Állam és a tagönkormányzatok által aláírt megállapodás rögzíti. A közös megállapodás révén kialakított ár nemcsak a hulladékgyűjtés, szállítás és feldolgozás árát tartalmazza, hanem a létesítmény, a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges eszközök amortizációját (újra pótlását) is, hiszen tíz év múlva nem lesz lehetőség hasonló támogatás elnyerésére. Az árnak szintén része a rekultivációs alap képzése, azaz a hulladéklerakónak és környezetének biztonságba helyezése, tájba illesztése, amire a hazai és a nemzetközi szabályok egyaránt köteleznek.
Ha egy cégnél nem képződik nyereség, viszont csökken a bevétel és növekszik a kiadás, várható, hogy az előbb-utóbb nem finanszírozható. Így van ez a Zöld Híd Régió Kft. esetében is, ahol a januártól bevezetett díjstop, a hulladéklerakási járulék, a tranzakciós díj, a szállítást terhelő útdíj és a felügyeleti díj bevezetése, valamint a 10 százalékos rezsicsökkentés együttesen óriási bevétel kiesést és többlet költséget okozott. A problémát folyamatosan jelezték az illetékes hatóságok és a minisztérium felé, s év közben több alkalommal is felmerült, hogy a kiesést és a többletköltségeket az állam kompenzálja, erről azonban a mai napig semmilyen hivatalos jelzés nem érkezett.
A Zöld Híd Régió Kft. már több százmillió forinttal tartozik az önkormányzati társulásnak, mivel a fenti, tőle független okok miatt kialakult válságos pénzügyi helyzetben nem tudta a társulás felé irányuló pénzügyi kötelezettségeit teljesíteni. A megújítási kötelezettségek képzése alól az önkormányzati társulás még átmeneti hozzájárulást sem kapott. Amennyiben ebben a kérdésben nem történik lépés, év végére akár a Zöld Híd Régió Kft. felszámolása is megindulhat. A helyzetet nehezíti a 335 millió forintos lakossági kintlévőség. A Zöld Híd tartalékai még 2-3 hónapig lehetővé teszik ugyan a működést, de amennyiben nem történik semmi, elkerülhetetlen lesz a szolgáltatás leállítása.
Mivel a cég szakemberei már év elején jelezték, hogy a döntések milyen következményekkel járhatnak, Vécsey László (Fidesz) országgyűlési képviselő, aki szintén tagja a társulásnak, a januári közgyűlésen kezdeményezte annak átvizsgálását, hogy hogyan lehetne csökkenteni a Zöld Híd Régió Kft. költségeit. A szakértőkkel történő átvilágítást, valamint a velük való konzultációt követően azonban semmilyen javaslatot nem fogalmazott meg, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a költségek reálisak. Ezt támasztották alá az elmúlt hónapok során elvégzett hatósági és pénzügyi vizsgálatok is, amik szintén nem tártak fel hiányosságokat.
Gyenes Szilárd, a Zöld Híd Régió Kft. ügyvezető igazgatója az ülésen a többi között elmondta, hogy a társaság 2011-et már 20 millió forintos eredménnyel zárta, amit visszaforgattak a működésbe. A 2012-es gazdálkodás mérlege is pozitív volt. Idén viszont az ismertetett intézkedések miatt napról napra nehezebb finanszírozási helyzetbe kerülnek, miközben a lerakók üzemeltetése mellett a társulás egyre több településéről is ők gyűjtik és szállítják a kommunális hulladékot. 2014 januárjától már 200 ezer ember számára végzik ezt a szolgáltatást.
A 80 millió forintos törzstőkéjű kft lakossági fogyasztóktól származó kintlévősége 335 millió forint, amit a behajtásra jogosult NAV-nak eddig mindössze másfél millió forinttal sikerült csökkentenie. Mint elhangzott, a hulladékszállítás kötelező szolgáltatás, attól is el kell vinni a keletkező szemetet, aki nem fizeti ki a díját.
A társaság rekultivációs tartalékának az összege megfelel az előírtaknak, 83,8 millió forint, a szelektív gyűjtés és a lerakótelepi válogatás eredményeként 56 millió forint értékben sikerült újra hasznosítható anyagokat értékesíteniük, viszont egyetlen fillért sem kaptak még a társaságot megillető 56 millió forintos termékdíjból.
Gyenes Szilárd kifejtette: a hulladékgazdálkodásban az lett volna a rezsicsökkentés szerencsés módja, hogy ha 15 százalékos kedvezményt nyújtanak azoknak, akik vállalják a zöldhulladék házi komposztálását. Veszélyesnek tartja, hogy ha ebből a közszolgáltatásból ellenségképet kreálnak, mert éppen ez a tevékenység az, amelynek a sikeressége az emberek bizalmán alapul.
A rendkívüli ülésre meghívást kapott Vécsey László, de nem vett részt rajta. Elfogadta viszont a meghívást Lengyel Szilvia (LMP) parlamenti képviselő, aki megköszönve azt, kijelentette, itt a helye, hiszen a térséget érintő ügyről van szó és ő már nápolyi helyzetet vizionált. Úgy vélte, hogy a hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos problémák a kormány államosítási és piac átrendezési törekvései miatt alakultak ki. Mivel magával hozta, a képviselőknek kiosztották az előző napon a parlamentben a témában elhangzott interpellációra adott államtitkári válasz leiratát.
Szabó Imre (MSZP) korábbi környezetvédelmi miniszter a vidékfejlesztési miniszterhez címzett, „Hisznek-e végre a valóságnak?" című interpellációjában elmondta, hogy Gémesi György személyében egy önkormányzati, nonprofit, nem külföldiek kezében lévő hulladékgazdálkodási társulás vezetője fordult segítségért a tárcához, mert anélkül nem tudják biztosítani a közfeladat ellátását. Az okok nem mások, mint a felkészületlen, lassú, sokszor jogsértő és rendkívül drága hatósági munka mellett megjelent sok teher, valamint az ezen a területen elhibázott és rosszul bevezetett rezsicsökkentés.
Mik lesznek a megoldások? Hogyan és ki fogja vállalni mindezért a felelősséget? Tesznek-e érdemi lépést azért, hogy ne maradjon 103 ezer család és 107 település szemétszállítás nélkül? Cselekednek-e végre, hogy ezek a problémák, amik most már valóban országszerte jelen vannak, megszűnjenek? - kérdezte a politikus.
Illés Zoltán válaszát a rendkívüli képviselő-testületi ülésen Kovács Barnabás (MSZP) ismertette. A környezetügyért felelős államtitkár a többi között azt mondta, hogy Vécsey László Szada és Tóth Gábor Bag polgármesterétől, országgyűlési képviselőktől tudja, „de tőlük függetlenül is tudom, hogy a társulásban szereplő önkormányzati vezetők legalább öt éve kérik, kérelmezik, szépen kérik Gémesi urat, hiszen ő vezeti Gödöllő részéről a zöldtársulást, adjon tájékoztatást arról, hogy mi alapján határozza meg a szemét összegyűjtésének árát, milyen beruházásokat csinált, mire ment el a pénz, a haszonnal mit csinált. S képzeljék el, tisztelt hölgyeim és uraim, öt év óta nem hajlandó ezeket az adatokat megadni.
Most, amikor Gödöllő jelzi, hogy ő nem képes vinni a társulást, bátran azt merészelem mondani, a polgármester urak támogatását is bírva, hogy adja vissza ennek a társulásnak a vezetését Gémesi úr, illetve Gödöllő nemes városa, és lesznek a társuláson belül olyan települések, amelyek majd átvilágítják az ottani gazdálkodást, megmondják az embereknek, hogy mire ment el a pénz, hogyan kell meghatározni a díjakat, és utána mások őhelyette megcsinálják a közszolgáltatásnak minősülő szemét összegyűjtését és elszállítását."
Dr. Gémesi György a képviselő-testület ülésén elfogadhatatlannak értékelte és visszautasította az országgyűlési interpellációra adott választ. Kiemelte, a társulás által felállított, polgármesterekből álló bizottság - aminek ő nem volt tagja - kilenc hónapon át vizsgálta az árképzés minden mechanizmusát, minden anyagot megkapott és arra jutott, hogy az árképzés jogszabályszerű, megfelel a döntéseiknek.
Az államtitkár parlamenti reagálása sérti a jó hírnevét és becsületébe vág. A társulás elnökeként egyetlen fillért nem vett fel. Hozzátette: Illés Zoltán talán amnéziában szenved, hiszen részt vett az ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ 2010-es és azóta még nem is telt el öt év. A társulás elnöke leszögezte, hogy a továbbiakban is igyekszik szakmai mederben tartani a vitát, s a társulás településeinek nem lehet más célja, mint a jól működő hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása. A témát, ha szükséges a későbbiekben is a képviselő-testület napirendjére tűzik.
Az ülésen Gyenes Szilárd is megerősítette, hogy a Zöld Híd Régió Kft. gazdálkodása teljes mértéken átlátható, a tulajdonos önkormányzatok képviselői online minden adat birtokába kerülhetnek. Az informatikai rendszerhez a Vidékfejlesztési Minisztériumnak épp úgy hozzáférési kódja van, mint Szada polgármesterének. Azt is elmondta, hogy ebben a társulásban egyedülálló módon minden településnek nagyságától függetlenül egy szavazata van, legyen az Gödöllő, vagy Tésa.
Forrás: godollo.hu