Az önkormányzati lobbi - a polgármesteri tisztséget is betöltő kormánypárti képviselők - erőteljes érdekérvényesítése látszik a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokban - ez alapján még inkább érthető, miért lesz összeférhetetlen a két tisztség a következő ciklustól. A módosítások olyan - számításaink szerint akár 70 milliárdos - többletkiadást jelenthetnek, amelyekre nincs meg a valódi fedezet. És még nincs vége - írja a Népszabadság.

A büdzséhez lapzártánkig 789 változtatási javaslat érkezett, többségében ellenzéki honatyáktól, amelyek elfogadása - az elmúlt évek gyakorlatának fényében - gyakorlatilag kizártnak tekinthető. Van azonban 30 olyan indítvány, amelyet kormánypárti képviselőkhöz lehet kötni, ezért megszavazásuk legalábbis esélyesnek mondható. A legkényesebb kérdés az önkormányzatok működési támogatása - az idei szint fenntartásáért közösen szállt síkra nyolc nagytelepülés vezetője.

Riz Levente XVII. és Láng Zsolt II. kerületi, továbbá Cser-Palkovics András székesfehérvári, Habis László egri, Székyné Dr. Sztrémi Melinda salgótarjáni, Tasó László nyíradonyi polgármester, valamint Balla György, Szolnok alpolgármestere és Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke közös javaslatában meg sem nevezte, honnan és mennyi forrást kellene ahhoz előteremteni, hogy a kormányzat által javasolt szigor (azok a települések kevesebb támogatást kapnak, amelyek nem vetik ki megfelelően az adókat) ne érvényesüljön.

Számításaink szerint indítványuk önmagában több mint 20 milliárdos kiadási többletet jelenthet, amit csak megfejel a kistelepüléseknek szánt további támogatásnövelés. A háromezer fő alatti kistelepüléseknek két módosító javaslattal is picivel többet adna (ismét csak fedezet megjelölése nélkül) Szedlák Attila, aki képviselősége mellett a valamivel több, mint kétezer lakosú Litér polgármestere. Mindez újabb legalább 10 milliárdos lyukat üthet a büdzsében.

Általános könnyítés lesz - bár még a módosító indítványok között sincs nyoma - az önkormányzatok adósságmentesítése. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár 2013. november 4-én jelentette be: a kormány átvállalja az önkormányzatok (mintegy 300 nagytelepülés) maradék adósságát is. Ez 420 milliárd forint adósság átvállalását jelenti - az önkormányzatoknak mindez mintegy 20 milliárdos könnyítést (a költségvetésnek ennyi többletkiadást) jelent. Cserébe a kormány helyi gazdaságfejlesztési programok kidolgozását várja (ám ehhez pénzt is ad, uniós forrásból).

Azt egyelőre nem tudni, hogy ez az átvállalás esetleg meggyőzi-e a működési támogatások emeléséért lobbizó nagytelepülési potentátokat, de elképzelhető az is: ennek nyomán ők visszalépnek majd saját javaslatuktól.

Igaz, akkor is marad elég olyan módosítás, amely gondolkodóba ejtheti a pénzügyi kormányzatot. Lázár János például a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kiemelt kiállításaira adna 600 millió forintot az egyébként is feszítettnek mondott áfa-bevételi tervet növelve meg fedezet gyanánt. A Fidesz alelnöke ezenkívül - Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral közösen - emelné meg a kirendelt védők óradíját háromezerről ötezer forintra, ám a fedezet itt sincs megjelölve.

Nem sokat teketóriáztak azonban a források felfedezésével azok a polgármesterek sem, akiknek ország gyűlési képviselőként is leginkább saját településük fejlesztése volt a fontos. Főként olyan tételekből vontak el ugyanis, ahol ez nem jelent valódi korlátozást: ezeknél a soroknál ugyanis a keretösszeg év közben könnyedén túlléphető, így most nem fáj senkinek, ha az itt elkülönített pénzt máshova irányítják, csak később a hiánynál jelenthet gondot. Ily módon szerezne Riz Levente például közel egymilliárdot a kerületéhez tartozó állami rendelő felújítására, százmilliót Ughy Attila (XVIII. kerületi polgármester) a Cséry-telep rekonstrukciójára.

Hasonló módszerrel biztosít 1,5 milliárdos fedezetet Nagy Gábor Tamás (I. kerület) - Rogán Antal frakcióvezető és V. kerületi polgármesterrel karöltve - a Szentháromság tér megújítására. Ennél önzetlenebb csak Bóka István, Balatonfüred polgármestere volt, aki a Balatoni Fejlesztési Tanács működésének támogatására hozna létre önálló költségvetési sort (280 milliós kerettel), hogy ne kelljen (ahogy eddig minden évben) a kormányzati különkeretből kikönyörögni pénzt. A képviselő, aki egyébként a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke is, a pénzt a beruházás-ösztönzési célelőirányzatból venné el.

A módosításoknak azonban még nincs vége, most jön a bizottsági kör. A turisztikai bizottság máris plusz 4,2 milliárdot adna országmarketingre, és ezután még a részletes vita alatt is lesz mit variálni.

Forrás: Népszabadság - nol.hu