„A kormány minden település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben" - jelentette be 2013. november 4-én a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János elmondta: az adósságátvállalás 2014. február 28-ig technikailag is lezárul, a lépésre az önkormányzatok jövő évi költségvetési lehetőségeinek felülvizsgálata után kerül sor. Így a 2014-es költségvetési évet minden önkormányzat adósságmentesen kezdheti meg - írja a Világgazdaság.

Az államtitkár a Világgazdaságnak elmondta: mintegy 300, ötezer fő feletti település érintett az ügyben, főként fejlesztési és működési hiteleik maradtak még fenn. Lázár János közölte: az újabb konszolidáció fejében a településeknek gazdaságfejlesztési és -növekedési terveket kell készíteniük. Ezeknek tartalmaznia kell az önkormányzatok szervező és támogató szerepét a helyi kkv-k helyzetbe hozásának érdekében.

Orbán Viktor kormányfő november 19-én, Kaposváron kezdeményezi majd a gazdasági konzultációt az érintett településekkel, hogy azok szervezőként kapcsolódjanak be a helyi gazdaság élénkítésébe. A kormány tagjai január 15-ig felkeresik a nagyobb önkormányzatokat, a tárgyalásokba bevonják a helyi kereskedelmi, ipar-, és agrárkamarákat.

Az államtitkár jelezte: rövid időn belül megállapodnak a jövőben már inkább a fejlesztésekkel foglalkozó megyei önkormányzatokkal a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 450 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felosztásáról. Jelezte, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló, 7 ezer milliárd forintos EU-forrás 60 százaléka a magyar kkv-kat segíti majd.

Lázár János arra emlékeztetett, hogy 2005-ben még mintegy 330 milliárd forint volt a települések adósságállománya, mely 2010-ben 1200 milliárdra növekedett. 2012 januárjában a megyei önkormányzatok 196 milliárdos adósságát rendezték. Ezt követően teljes egészében átvállalták az ötezer fő feletti települések mintegy 74 milliárdos tartozását, majd idén az ötezer fő feletti településeknél 610 milliárdos adósságot konszolidáltak, egyes települések esetében 40-70 százalékban.

Mintegy 1200 önkormányzat nem részesült adósságkonszolidációban, mintegy 700-nak esélye sem volt hitelt felvennie. Az ő részükre a jövő évi büdzsében egy 10 milliárdos kompenzációs keretet terveznek, melyeket (mintegy 60-80 milliárd forint értékben) fejlesztésekre fordíthatnának önrész befizetése nélkül.

Tállai András a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az újabb átvállalás politikai döntés lesz. A Belügyminisztérium államtitkára úgy vélte: a teljes konszolidáció nem érinti az államadósság összegét, sem a hiányt, évi 40-50 milliárdot kellene bevonni az állami finanszírozásba.

A TÖOSZ és a Bankszövetség szerint nem kell újabb kör

„Megszületett a politikai döntés, nincs gazdasági racionalitása az újabb adósságátvállalásnak, nincs erre szükség" - nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a még fennmaradó adósságállomány főleg a jelentős adóbevétellel bíró településeket érinti, amelyeknek az évi mintegy 50-50 milliárdos kötelezettséget maguknak kellene kigazdálkodniuk, s nem a teljes adófizetői körnek. A TÖOSZ elnöke szerint a még fennálló tartozások olyan hitelekből állnak, melyet az uniós pályázatok elnyerése után a szükséges önrészként vettek fel.

Kovács Pál, a Bankszövetség önkormányzati munkacsoportjának vezetője sem látta indokoltnak az újabb adósságátvállalást.

Forrás: Világgazdaság