Kinek járhat foglalkoztatást helyettesítő támogatás?
Tolna megyében településenként eltérő, hogy az ügyintéző hogyan értelmezi a jogszabályt
Egyre több ember keresi fel a helyi önkormányzatok szociális irodáit, hogy kérje a foglalkoztatást helyettesítő támogatást. Ők zömében tartós munkanélküliek. A Tolnai Népújság olvasói jelzései szerint azonban településenként eltérő, hogy az ügyintéző hogyan értelmezi a jogszabályt.
A szüret végeztével több ezerrel megnő azoknak a száma, akiket a gazdálkodó bejelentett hosszabb-rövidebb időre alkalmi munkára. Sokan abban bíznak, hogy így az év során összegyűjtött legalább 30 bejelentett nappal rendelkeznek, és kérhetik az önkormányzat szociális irodájában a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, melynek összege 22 800 forint havonta.
Szabó Gyula 56 éves, évek óta alkalmi munkából tartja fenn magát. A többi szüretelőtől hallott a foglalkoztatást helyettesítő támogatásról. Amikor befejeződtek a munkák, felkereste a bátaszéki önkormányzatot, ahol elutasították a kérését. Hiába volt meg a 30 napos bejelentett alkalmi munkavégzése, hiába tartós munkanélküli, és van több éve rendszeres kapcsolata a munkaügyi központtal. Az ügyintéző szerint azért nem jár neki ez a támogatás, mert a feleségének van munkája, rendszeres jövedelme, igaz ugyan, hogy abból négyen élnek a két gyermekükkel.
Mivel a gyerekek elmúltak húsz évesek, így ők az erre vonatkozó törvény szerint, nem tartoznak a családba, hanem önállónak kell tekinteni őket. A két fiatalember - egyikük 21, másik 23 éves - pályakezdő. Az idősebb diplomás ugyan, de egy éve nem tud elhelyezkedni, a másik pedig nyár elején végzett.
Ugyanezt a törvényt Szekszárdon rugalmasabbak kezelik. Itt elég, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy legalább 365 napja együttműködik a munkaügyi központtal, előre még a 30 napos alkalmi munka meglétét sem kell igazolnia. Nyilván a jogosultságot ők is vizsgálják, de a megoldást keresik.
Nemcsak Szabó Gyula, hanem más olvasók is kérdezték mire jogosítja fel őket az így összegyűjtött 30 napos munkaviszony.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnál - mezőgazdasági idénymunka esetén - a munkáltatónak napi 500 forintot kell befizetni minden dolgozó után. - Ezzel az összeggel kiváltja a járulékokat, így se a munkavállalónak, se a munkáltatónak más összeget nem kell befizetnie - mondták a lap kérdésére a megyei kormányhivatal munkaügyi központjában.
Ezek a napok beszámítanak a szolgálati időbe, vagyis a nyugdíjalapba, sőt baleseti ellátásra és álláskeresési ellátásra is jogosít. Más ellátásra viszont nem jogosít, táppénz se jár utána, és nem váltja ki az egészségügyi járadékot sem. Alkalmi munkát a támogatás folyósítása alatt is lehet vállalni.
Alkalmi munkavállalók is kérhetik az aktív korúak ellátását
A helyi önkormányzatok szociális osztályán kell jelentkeznie annak, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban szeretne részesülni. Ehhez egy kérelmet kell beadni. A jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultságot annak állapítja meg, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette; aki legalább 50 százalékos egészségkárosodást szenvedett; lejárt a rokkant nyugdíja; akinek a munkanélküli-járadéka, álláskeresési járadéka már lejárt. Az aktív korúak ellátásának havi összege 22 800 forint, és ez idő alatt a társadalom-biztosítási járulékot is az állam fizeti.
A kérelemnél általában kéri a hivatal a következőket: jövedelemigazolás, vagyonnyilatkozat, iskolai végzettséget igazoló okiratot. Az aktív korúak ellátása szempontjából nem minősül kereső tevékenységnek, ha a kérelmező közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt, vagy bejelentett háztartási alkalmazott.
Forrás: Tolnai Népújság - teol.hu