A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) vezetői május 24-én találkoztak Tállai Andrással, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárával, hogy az új Önkormányzati Törvény koncepciójával kapcsolatos észrevételeiket ismertessék vele. A MÖSZ köszöni tagjainak és együttműködő partnereinek javaslatait, hozzászólásait, amelyeket igyekeztek beépíteni a szövetség Ötv. koncepcióval kapcsolatos összegzett véleményébe. A vélemény itt olvasható:

„Az erős önkormányzatok megmaradása, erősödése mindannyiunk érdeke."

„.....az önkormányzatok, a megyei jogú városok megmentették az országot, az elmúlt 4-5 évben biztosan, de talán 7-8 éve is a teljes összeomlástól."

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége véleménye az Önkormányzati Törvény koncepció vitairatáról

Magyar Önkormányzatok Szövetsége tagjainak (megyei jogú városok, fővárosi kerületek, városok, községek, kistérségi társulások) összegzett véleménye a Belügyminisztérium által készített Önkormányzati Törvény koncepció vitairatáról:

Magyar Önkormányzatok Szövetsége megállapítja, hogy

• a vitairat helyzetelemzése egyoldalú, hiányos, nem objektív, részigazságokat tartalmaz, a helyzetelemzés alapján levont következtetések és megoldási javaslatok nagy része téves,
• a rendszerváltoztatás legjelentősebb törvénye az önkormányzati törvény, amely szétválasztotta az állami és helyi feladatokat. A településeknek megadta az önkormányzás jogát és lehetőségét, megteremtette a feladat - hatáskör - finanszírozás egyensúlyát, vagyont adott az önkormányzatok tulajdonába. Ez a vagyon az elmúlt húsz évben gyarapodott, a feladatok ellátását és a települések működését segítő vagyonná alakult át. Az önkormányzati szféra vagyona 1991 és 2005 között összességében 25-szörösére nőtt, a 2005 és 2010 közötti megszorításos időszakban is 15 százalékkal gyarapodott. De több önkormányzat esetében a rossz gazdálkodás vagyoncsökkenést eredményezett.
• a folyamatos forrás kivonás és többlet feladatok adása 1993-ban kezdődött, és kisebb nagyobb intenzitással, azóta is tart (például 1995. Bokros csomag, 2002-ben az 50 százalékos béremelés, 2010-ben a „kőbe vésett" 120 milliárd forintos elvonás). Gyakorlattá vált, hogy az állam úgy ad többlet feladatokat, hogy a finanszírozást nem, vagy csak részben biztosítja, mint például az okmányiroda, építéshatóság, gyámügy, amelynek működtetéséhez ma már csak 20 százalékot kap a működtető önkormányzat. Az önkormányzatok forráshiányát tovább súlyosbították az ágazati törvények, amelyek szükségtelenül és fedezet nélkül írták elő az önkormányzatok számára a szolgáltatások nyújtásának feltételeit (pl. HACCP, közoktatási létszámok, speciális feladatok, sajátos nevelési igényű gyerekek, szociális feladatok). 1993 óta a dologi kiadások költségnövekedését nem ellensúlyozta dologi automatizmus. Jó esetben a normatívák nominál értéke maradt meg, de sokszor az is csökkent Az energia áremelkedés következtében az üzemeltetési költségek többszörösére növekedtek, pl. a gázár az önkormányzatok részére 1994 és 2011 között 12.3-szorosára, az ÁFÁ-ja 10-ről 25 százalékra, a villamosenergia ára 6.6-szorosára, az ÁFÁ-ja 0-ról 25 százalékra emelkedett. 1990-ben az önkormányzati fejlesztéseket nem terhelte ÁFA fizetési kötelezettség, a később bevezetett ÁFA fizetés ugyancsak az önkormányzati költségvetést terhelte. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy voltak települések, amelyek nem voltak képesek és alkalmasak a megfelelő, hatékony és takarékos gazdálkodásra, de bízva a jó kormányzati kapcsolatokban felelőtlenül gazdálkodtak.
• az önkormányzatok, különösen az elmúlt években, erejükön felül teljesítettek! Kibírták az elmúlt 8 évben az 1000 milliárd forintos forrás kivonást, ennek ellenére, a rendkívüli nehézségek közepette még ma is működnek, és ellátják kötelező feladataikat. A csökkenő állami finanszírozás mellett jelentősen megnőtt az önkormányzatok által ellátandó nem finanszírozott feladatok mennyisége. A közfeladatoknak 70 százalékát az önkormányzatok látják el, a lakosság bizalmát élvezve, országosan a bizalmi indexük még mindig, a nehézségek okozta gondok ellenére, 50 százalék feletti. A nagy ellátó rendszerek működtetésében, egészségügy, szociális, közoktatás, a feladatok ellátáshoz szükséges forrás alig 50 százalékát biztosítja az állam normatív formában.
• az önkormányzati hitel állomány nagy része fejlesztési hitel és annak okán keletkezett, hogy a saját, szabadon felhasználható bevételeik a csökkenő állami finanszírozás miatt a működésre kellett felhasználni,
• A vitairatban szereplő, közel 350 önkormányzat által felhalmozott, 1380 milliárd forintos hitelnek 25 százaléka ÁFA-ként, még legalább 25 százalék járulékként és további az államnak fizetett magas szolgáltatási díjként az önkormányzatok fizetnek be a központi költségvetésbe. Mindemellett a beruházások számos kis és középvállalkozást tartottak életben, nem kevés munkahelyet óvtak meg és teremtettek.
• a financiális megszorítás és a szűkülő mozgástér rákényszerítette az önkormányzatok döntő többségét a működés minden lehetséges racionalizálására, ezért a rendszerben már nincs tartalék!
• a további hatékony működés elengedhetetlen feltétele az érdekeltség megtartása, ami például a gazdaságfejlesztéshez, a munkahelyteremtéshez szükséges.
• az önkormányzati rendszer gazdasági válságban van, többek között az ezermilliárd forintos kivonás hatására, az önkormányzatok több mint a fele önhibáján kívül forráshiányos, állami beavatkozás nélkül nem tudja ellátni kötelező feladatát, emiatt különösen nehéz helyzetbe kerültek a szerény saját bevételekkel rendelkező önkormányzatok, a kis települések és a megyék.

Magyar Önkormányzatok Szövetsége hangsúlyozza, hogy

• a hibás helyzetelemzésnek természetes velejárója a helytelen következtetések levonása és a hibás célrendszer felállítása, ezért jelenik meg a vitairatban az állami szerepvállalás túlzott erősítésének és az önkormányzati önállóság erőteljes korlátozásának a szándéka,
• Az önkormányzati feladatellátás rendszerében nincs tartalék, a feladatok elvégzéséhez legalább ugyanannyi forrást kell biztosítani akkor is, ha a feladatot nem az önkormányzat végzi el, költségcsökkentés csak a feladat elhagyása esetén lehetséges,
• támogatandó az állami és az önkormányzati feladatok különválasztása, de az állami feladatokat, bármely szervezet végzi is el, teljes egészében finanszírozni kell,
• az önkormányzatok számára meghatározott kötelező feladatokat az állam teljes egészében finanszírozza, de ez nem járhat az önkormányzati alapjogok korlátozásával, a bevételeik, mozgásterének csökkentésével,
• az önkormányzati szféra választott képviselői legitimitás tekintetében az országgyűlési képviselőkkel azonos jogállásúak, az önkormányzatoknak csak másik választott testület, az országgyűlés adhat feladatot,
• meg kell tartani az önkormányzatok bírósági védelmét.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége egyetért azzal, hogy

• az önkormányzati rendszer átalakítása az átfogó államreform részét képezi, végrehajtása, az ágazati törvények megalkotása azzal együttesen, egy időben, szinkronban történjék,
• minden település alapvető joga az önálló önkormányzat megválasztása és működetése,
• az önkormányzati rendszer átalakításának legfőbb célja a demokratikus, hatékony polgárközpontú, a fenntartható fejlődést biztosító szolgáltatást nyújtó önkormányzati rendszer megvalósítása,
• külön kell választani az önkormányzati és az állami igazgatási feladatokat,
• az állami igazgatási feladatok elvégzését állami szervezet végezze, de meg kell határozni a minden településen ellátható államigazgatási feladatok körét, amit az önkormányzatnak kell elvégezni (például anyakönyvvezetés)
• a sajátos állami feladatot jelentő kötelező feladatokat az állam kötött módon finanszírozza,
• a közfeladatoknak az újraértelmezésével, az önkormányzati szinteknek az újratelepítésével,
• minden településen biztosítani kell az alapvető önkormányzati ügyek intézésének a lehetőségét,
• az önkéntes önkormányzati társulások értéket jelentenek, tovább fejlesztésük támogatandó,
• a kistérségen belül az elmaradottabb települések irányába érvényesüljön a szolidaritás elve, de ez nem vezethet oda, hogy az elvonást elszenvedő településen a szükséges fejlesztések elmaradjanak, és a támogatott települések ne tegyenek meg mindent elmaradottságuk csökkentése érdekében,
• a megyék szerepét erősíteni kell a területfejlesztés és az intézmény működtetés terén, (B variáció), és biztosítani kell a megyék önálló bevételeit,
• a megyei és a megyei jogú városi önkormányzat helyzetét, egymáshoz való kapcsolódását, feladatait, és hatáskörét rendezni kell,
• a Főváros és a kerületek státusza megmaradjon, és a feladatmegosztás újraszabályozásra kerüljön (B variáció),
• bevezetésre kerüljön a „járási jogú város" intézménye azzal a megjegyzéssel, hogy az államigazgatási és önkormányzati feladatkörét pontosan meg kell határozni,
• szigorítani kell és pontos feltételek meghatározása szükséges az új községek alapításához és városok cím megszerzéséhez,
• az iparűzési adó önkormányzati kompetenciában maradjon,
• a kötelező önkormányzati feladatokhoz, a feladatellátáshoz szükséges vagyont és fedezetet is biztosítani kell,
• az összeférhetetlenségi szabályok pontosításra kerüljenek, polgármester ne lehessen országgyűlési képviselő,
• az önkormányzati rendszer képviselőinek felelősségét az országgyűlési képviselőkéhez hasonlóan kell növelni,
• újra kell szabályozni a polgármester és a képviselő testület viszonyát, meg kell erősíteni a polgármester helyzetét,
• a törvényességi ellenőrzést kormányzati szerv végezze,
• a pénzügyi ellenőrzésben az Állami Számvevőszék szerepe erősítésre kerüljön,

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem ért egyet azzal, hogy

• az önkormányzati rendszer gazdasági válságának okai csak az önkormányzati rendszer belső rendellenességeiben keresendők, ezért a válság leküzdésének megoldása az önkormányzatok önrendelkezésének erőteljes visszaszorításával érhető el,
• az önkormányzatok szabadon felhasználható bevételeit, csökkentsék,
• a helyben keletkező jövedelmeket, vagy annak egy részét más területre, például a nem települési önkormányzati feladatellátáshoz, területfejlesztési célra átirányítsák,
• a kormányzati szervek önkormányzati, gazdasági ügyekben előzetes felügyeleti, szabályozási, rendelkezési lehetőséggel, „felügyeleti típusú" ellenőrzési joggal rendelkezzen,
• hitelfelvételt, fejlesztési célokat kormányzati szerv hagyja jóvá,
• bármilyen okból és célból önkormányzati vagyont ellenérték nélkül vonjon el az állam,
• az egyesített önkormányzati hivatal intézményét a lakosságszám alapján határozzák meg,
• a polgármester fő vagy mellékállású státuszát a helyi viszonyok ismerete nélkül jogszabályban, lakosságszám alapján határozzák meg,
• társulási kötelezettség terhelje az önkormányzatokat bármely területen,
• a megyei önkormányzati feladatok finanszírozását a települések bevételeiből valósítsák meg,
• az önkormányzat döntésének elmaradását kormányzati szerv pótolja,
• a választójogot, a választhatóságot bűncselekmény elkövetésén kívül bármilyen ürüggyel korlátozzák,
• a kormány felügyeleti jogkörében élve, megtérülési mutatókra hivatkozva korlátozza az önkormányzatokat szabad pénzeszközeik felhasználásában, fejlesztési elképzeléseik megvalósításában,

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége hiányolja, és elengedhetetlenül szükségesnek tartja

• az önkormányzati feladatok hatásvizsgálatban részletes számításokon alapuló bemutatását önkormányzati szintekre lebontva (mitől lesz olcsóbb a javasolt rendszer)
• az önkormányzati és államigazgatási tevékenység kapcsolatának bemutatását települési szinten
• a Nemzeti Vidékstratégia Koncepciója főbb, az önkormányzatokat érintő elemének szinkronba hozását,
• az önkormányzatok érdekképviseleti jogának biztosítását,

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy

• a feladatfinanszírozás esetén a költségeket körültekintően kell meghatározni, figyelembe kell venni a települések és az országrészek között tapasztalható különbségeket, és az önkormányzatok források beszűkülését,
• az iparűzési adó bármekkora részének elvonása veszélyezteti a felvett hitelek visszafizetését, a hitelfelvételhez képest utólagos szabályozás előtérbe hozza a szabályozó állam felelősségét a hitel visszafizetése terén,
• a járási hivatalok és a járási jogú önkormányzatok hatásterületének kialakításánál az adminisztratív határok helyett a tényleges térkapcsolat, az útviszonyok, az utazási és a tömegközlekedési lehetőségek és költségek figyelembevétele szükséges, ami esetenként még megyehatárt is keresztezhet.
• új adónemek bevezetésére jelenleg nincs fizetőképesség, az adónövelés a fekete gazdaság erősödését és a korrupciós helyzet romlását eredményezi.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szükségesnek tartja a feladatlista részletes kidolgozását. A vitairat csak néhány feladat vázlatos leírását tartalmazza, ezekkel kapcsolatban a MÖSZ állásfoglalása:

Közoktatás:

      Az állam

•  teljes körben finanszírozza,
•  szakmai felügyeletet gyakorol,
•  meghatározza a szakmai feltételeket és a vezető kiválasztás pályázati kereteit,
•  ellenőrzés jogát gyakorolja,

•  a többletszolgáltatást finanszírozza,
•  a kereteken belül a tantervet a helyi viszonyokhoz igazítja,
•  pályázati kereteken belül kiválasztja a vezetőt,
•  biztosítja és ellenőrzi az intézmény működését,
•  az alapfokú oktatás minden típusú település kötelező önkormányzati feladata, végzése önállóan, vagy társulásban történik, indokolt esetben átadja államnak vagy más partnernek,
• középfokú oktatás székhelyén megyei jogú városi, egyéb településen a székhely település választása szerint önkormányzati vagy állami feladat, ha önkormányzat végzi, kötelező önkormányzati feladat
• szakképzés, szakoktatás állami feladat,
• felsőfokú oktatás állami feladat.

Egészségügyi ellátás:

• alapfok, minden típusú település kötelező önkormányzati feladata, ellátása önállóan vagy társulásban történik,
• járóbeteg ellátás megyei jogú, járási jogú városi kötelező önkormányzati feladat,
• fekvőbeteg ellátás állami feladat,

Szociális ellátás:

• az alapfokú szociális ellátás minden típusú település kötelező önkormányzati feladata, egyéb állami feladat
• bölcsőde, megyei jogú, járási jogú városi kötelező önkormányzati feladat, községekben állami feladat
• hajléktalan ellátás, állami feladat
• idősek otthona, megyei jogú, járási jogú városi kötelező önkormányzati feladat

Közfoglalkoztatás:

• minden típusú település kötelező önkormányzati feladata

Településüzemeltetés, településfejlesztés, településrendezés:

• minden típusú település kötelező önkormányzati feladata, kivéve:

     - közvilágítás, állami feladat

     - ivóvízellátás állami feladat

     - árvíz és katasztrófavédelem, állami feladat,

      - helyi közösségi közlekedés, községekben, városokban, járási jogú városokban állami feladat

      - hulladékgazdálkodás, önkormányzati társulási és fővárosi feladat,

Területfejlesztés, területrendezés:

• megyei területfejlesztés, területrendezés megyei önkormányzati feladat
• országos területfejlesztés, területrendezés, állami feladat,

Államigazgatási feladatok

• állami feladat
• külön szükséges meghatározni az önkormányzatok által ellátandó államigazgatási feladatokat, például anyakönyvezetés

A felsoroltakon kívül még számos egyéb feladatot is fel kell sorolni, és a megfelelő szintre újra kell telepíteni, ezeket a vitairat nem tartalmazza, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége partner a további véleményezési eljárásban, és igényli a részletes feladatlistáról a vélemény adás lehetőségét.