Novemberben fogadhatja el a Fővárosi Közgyűlés azt a fővárosi rendeletet, amely a szabálysértési törvény módosítása nyomán meghatározza azokat a budapesti területeket, ahol tilos lesz életvitelszerűen élni. A főváros folytatja hajléktalanprogramját, amelyre újabb 80 millió forintos támogatást kaphat a Belügyminisztériumtól - mondta 2013. október 14-i sajtótájékoztatóján Tarlós István, Budapest főpolgármestere.

A tiltott területek közé tartozhat - a törvényben meghatározott, világörökségi zónákon kívül - 29 bekamerázott, frekventált aluljáró, a játszóterek, gyermekjóléti és -védelmi, köznevelési feladatokkal összefüggő területek, valamint a hidak, felüljárók, és az ezek megközelítésére szolgáló lépcsők - mondta a sajtótájékoztatón Tarlós István. Mint Budapest főpolgármestere elmondta: személy szerint nem akar túl szigorú rendeletet, számítva a tavaszi választások közeledtével a „várható csatazajra és tányércsörgésre". Manipulatívnak nevezte az ellenzék hajléktalanok üldözéséről szóló rémtörténeteit.

Hangsúlyozta, hogy a főváros folytatja hajléktalanprogramját, amelyre újabb 80 millió forintos támogatást kaphat a Belügyminisztériumtól. Emlékeztetett rá, hogy a programot 2010 őszén indították, azzal az alapelképzeléssel, hogy az otthontalanoknak mindenképpen ellátást kell nyújtani. A főváros azóta több mint 700 férőhellyel bővítette a szállók kapacitását, hajléktalankórházat építtetett, valamint szociális konzorciumot alakított a probléma kezelésére, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány bevonásával.

A főváros igyekszik a hajléktalanok biztonságáról is gondoskodni, az egyesek által rosszindulatúan „börtönszállókként" emlegetett intézményekben azért van szükség rendőri jelenlétre, hogy egymástól megvédhessék az otthontalanokat, „nem pedig a társadalomtól, magunktól". Régóta ismert panasz ugyanis, hogy a hajléktalanok azért nem mennek be a szállóra, mert ott megverik őket vagy elveszik tőlük a maradék kis értékeiket. A főváros közműcégei mindezeken kívül több száz főnek biztosítanak munkalehetőséget.

A főpolgármester elmondta: jelenleg 6200 hajléktalanról tud gondoskodni nap, mint nap a főváros. Az átmeneti szállókon (3000 férőhely) jelenleg 100 százalékos a kihasználtság, az éjjeli menedékhelyeken (2500 férőhely) pedig 85 százalékos. Az átmeneti szállókon krízishelyzet esetén további 700 férőhelyet tudnak biztosítani.

Tarlós István a további fővárosi intézkedések között említette az ellátás minőségének javítását, a szociális munkások, a rendőrség és a közterület-felügyelet közötti együttműködés erősítését. A főváros új krízis- és lábadozó-férőhelyeket alakít ki, beköltöztetési csomagokat fog biztosítani, valamint beszerez egy speciális mentőautót, amely a helyszíni ellátásra és fertőtlenítés elvégzésre is alkalmas lesz. Hangsúlyozta, hogy a főváros a hajléktalankérdést a lehető leghumánusabb módon akarja kezelni. „Cserébe annyi az elvárás, hogy a kiemelt, közellátást biztosító helyeket a budapestiek többsége rendeltetésszerűen használhassa" - fogalmazott a főpolgármester.

Megismételte, hogy az elmúlt 20 évben kellett volna komolyabban törődni ezzel a kérdéssel, akkor a város most nem lenne tele hajléktalanokkal. Nem vall jóhiszemű és humánus gondolkodásra, és nagyon ravasz, ha annak okán akarnak az emberekben lelkiismeret-furdalást kelteni - főként a baloldali sajtó részéről -, hogy nem lakhatnak az otthontalanok az aluljárókban. Ott ugyanis, „bár nem esik rájuk az eső", még semmilyen ellátást nem kapnak. Képtelen dilettantizmus naiv vagy álnaiv módon hozzáállni ehhez a problémához, és például azt követelni, hogy a főváros adjon lakást minden egyes hajléktalannak. „Lehet végrehajthatatlan dolgokat követelni, lehet ütni a dobokat, de az egyetlen reális út, ha a főváros a lehetőségeihez mérten a hajléktalan-ellátás volumenét és minőségét javítja" - nyomatékosította. „A hajléktalankérdés szociális, közbiztonsági és közegészségügyi probléma is" - mondta.

Forrás: Budapest.hu