Jövőre mintegy 60-80 milliárd forint értékű fejlesztést végezhet el az a mintegy 1200 település, amely nem vett részt az adósságkonszolidációban. Kompenzációjukra 10 milliárd forintot terveznek a 2014-es büdzsében - írja 2013. október 7-i számában a Világgazdaság. A 690,3 milliárd forintos adósságátvállalásban 1997 település és 10 kistérségi társulás vett részt, mintegy 1200 önkormányzat azonban nem volt érintett.

Tízmilliárd forintot kapnak jövőre azok az önkormányzatok fejlesztéseik támogatására, amelyek nem vettek részt az adósságkonszolidációban - áll a 2014-es központi költségvetés tervezetében. A 690,3 milliárd forintra rúgó adósságátvállalásban egyébként 1997 település, valamint 10 kistérségi társulás vett részt, mintegy 1200 önkormányzat nem volt érintett a konszolidációban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdasággal közölte, hogy a támogatás részleteit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével állapítja meg majd 2014-ben. Valószínűleg - ahogy azt korábban Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára is elmondta - fejlesztési célú pályázatokat fognak ebből támogatni.

„A következő évi európai uniós támogatások önrészét fedezhetik ebből a keretből" - mondta a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint szóba jöhetnek a vidékfejlesztési, LEADER, vagy hármas tengelyes pályázatok (melyek mikrovállalkozások támogatására, falufejlesztésre, turizmusra és vidéki örökség fejlesztésére adnak lehetőséget), vagy a Regionális Operatív Programok.

Schmidt Jenő úgy vélte, hogy hasonló keret a 2015-ös és a 2016-os büdzsében is lesz majd. „A 10 milliárdos kompenzációs keret révén mintegy 60-80 milliárd forintos fejlesztés jöhet létre az adósságkonszolidációban nem résztvevő településeken, ami igen jelentős összeg" - hangoztatta a TÖOSZ elnöke. Általában ezeknél a pályázatoknál 5-10 százalék az önrész. Lehetnek még olyan hármas, négyes tengelyű kiírások, ahol az áfa 27 százalékos önerő.

Schmidt Jenő kiemelte, hogy ezeknek a településeknek a jelentős része nem is tudott eladósodni, mivel nem tartanak fenn nagy intézményeket. Az igaz, hogy náluk is igen feszes gazdálkodásra volt szükség.

A büdzsé jövő évi tervezetében több sor is arra vonatkozik, hogy milyen kamatkiadásokat fizet az államháztartás az önkormányzatok különböző, forint, devizahiteleinek átvállalásai kapcsán. Schmidt Jenő szerint ezeknek az átvállalt költségek kapcsán a nagyobb tételek még mintegy öt évig, a kisebb tételek akár még 10 évig is benne lesznek a központi költségvetésekben.

A TÖOSZ elnöke szerint a kormányzatnak módja volt arra, hogy újra tárgyalja ezeket a hiteleket, mivel ezeket már egy csomagban kezelik. Az állam ugyanis jobb adós, mint az önkormányzat, nagyobb kört is tud adóztatni. Így lecsökkenthették a kamatszázalékot, vagy a kezelési költségeket is.

A 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat egyik mellékletében található „a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatások" nevű sor 4 milliárd forintos összeggel. A nemzetgazdasági tárca lapunkkal közölte: az előirányzat célja, hogy a 2012. és 2013. évi adósság-konszolidációban folyamatban lévő adósságrendezési eljárásuk miatt részt nem vett önkormányzatok az eljárás lezárultát követően 60 napon belül részesüljenek az adósságkonszolidációban. Ezen kifizetésekre nyújt fedezetet az előirányzat. A tárca közölte, hogy a kormány vizsgálja annak lehetőségét, milyen módon tudna segíteni az adósságkonszolidációt követően is nehéz finanszírozási helyzetben maradt önkormányzatokon.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban felvetette a még meglévő 450 milliárdos települési adósság további átvállalását. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint vélhetően lesz még hitelátvállalás, mivel van még egy-két olyan nagyváros, amelynek nem nőttek annyival a saját bevételei, hogy a maradék adósságát legyűrje.

Forrás: Világgazdaság