„Ma már minden polgármesternek tudnia kellene, hogy nemcsak az számít, hogyan végezzük a dolgunkat, hanem az is, hogyan tudjuk eladni, kommunikálni azt” – kezdete előadását Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntőjét követően. Kistokajban ez a kommunikáció az önkormányzat „Kisbíró” című lapján, illetve a település honlapján és Facebook oldalán keresztül történik. A közösségi oldalon a helyieknek alkalmuk nyílik „szavazni” az őket leginkább foglalkoztató problémára. Jelenleg a kátyús utak vezetik a listát, de előkelő helyen állnak a vízelvezetési gondok, a buszközlekedés anomáliái, a lomizók és az illegális tűzgyújtók is. 

Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke az önkormányzati kommunikáció esetében a gyorsaságot és a hatékonyságot emelte ki, továbbá azt, hogy a polgármestereknek nem szabad félniük a sajtómegjelenésektől, a rádiós, televíziós szereplésektől. Ezután az interjúra való felkészülés legfontosabb szabályait és a beszélgetés során leggyakrabban előforduló újságírói, riporteri trükkök ellen való védekezés eszközeit ismertette a hallgatósággal.

Kleer László, a MÚOSZ elnökségi tagja a helyi lapok, ezen belül is az önkormányzati lapok és honlapok helyzetét ecsetelte, érzékletesen szemléltetve, hogy szerkesztőinek sokszor nem könnyű megtalálniuk az egyensúlyt saját meggyőződésük, a lap kiadását finanszírozó politikai vagy gazdasági erőhöz való lojalitás, valamint az objektivitás között.

„A megújuló energiáknak – köztük a geotermikus energiának – számos vonzó tulajdonsága van, ám ahhoz hogy ezek a lakosság és az önkormányzatok számára is nyilvánvalóvá váljanak, megfelelő kommunikációra van szükség” – állapította meg Garamvölgyi Attila, a GeoNord Klaszter klasztermenedzsere. Mint megtudtuk, a klaszter tagjai ennek érdekében közös honlapot üzemeltet, közös sajtótájékoztatókat, konferenciákat tart, s hamarosan egységes marketing- és médiastratégiát is kidolgoznak.

„Vannak médiavezérelt és nem médiavezérelt polgármesterek” – jelentette ki Kiss László, a megye napilapja, az Észak-Magyarország főszerkesztője. Ezután kifejtette: az előbbiek ösztönösen tudnak élni a médiumok adta szereplési lehetőségekkel, míg az utóbbiak inkább elzárkóznak ettől vagy másokra bízzák a feladatot. Miután az Észak-Magyarországnak szűkre szabott stábbal, 16 oldalon kell egy 700 ezer fős megyét ellátni hírekkel, sokkal könnyebb a dolguk azokkal a településvezetőkkel, akik részletes sajtóanyaggal, rugalmas internetes vagy telefonos rendelkezésre állással segítik a munkájukat. Kiss László szólt még a médiapiac átalakulásáról, az írott sajtó folyamatos térvesztéséről, valamint egy sajátosan magyar jelenségről, a vegyes finanszírozású – azaz részben üzleti alapon (hirdetés, előfizetés), részben közpénzből (önkormányzati támogatás) működő – médiumokról is.   

Sárkány László, a Szerencsi Televízió főszerkesztője arról beszélt, miként lett a korábban csak Szerencsen belül sugárzott tévécsatornából mára 43 településen fogható, ötezer előfizetőt magáénak tudó kereskedelmi műsorszolgáltató, amely folyamatosan nyomon követi és bemutatja a környéken történő eseményeket.

Végezetül Ladányi Gabriella, a „Hatoscsatorna” szerkesztője ismertette meg a három éve indult, jelenleg 600 ezer háztartásban fogható körzeti közösségi televíziót az egybegyűltekkel, különös tekintettel annak „Mi újság, polgármester úr?” című műsorára, amelyben a települési elöljárók saját szemüvegükön keresztül mutatják be városukat, falujukat, kerületüket a tévénézőknek.

MP

A MÖSZ és a MÚOSZ konferencia-sorozata október 16-án, a Békés megyei Gádoroson folytatódik