Helyi népszavazás kiírását sürgeti Tarlós István főpolgármester a római-parti árvízvédelmi mű ügyében. A védmű megépítése a korábban tervezetthez képest 1-1,5 évet csúszhat, a főváros ugyanis beépíti a tervekbe a Magyar Tudományos Akadémia és a Műegyetem észrevételeit, valamint a tavaszi árvíz utáni tapasztalatokat – mondta 2013. szeptember 16-i sajtótájékoztatóján Tarlós István. A III. kerületi önkormányzat közvélemény-kutatást tartana, hogy kikérje a lakók véleményét.

A főpolgármester nyomatékosította: számára egyáltalán nem presztízskérdésről van szó. – Nem online közvélemény-kutatások eredményeire, hanem az ott élők többségének a véleményére vagyok kíváncsi. Ha ők nem akarják, akkor nem lesz a védmű, de ezt ők mondják meg – fogalmazott. Hozzátette: ha a Margit-szigeten „olyan fontos volt két ember véleményét megtudni”, akkor a Rómain is szükség lenne helyi népszavazásra.

A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy 16 évig volt Óbuda polgármestere, „ezért pontosan fel tudom érni, mit jelent ott egy vészhelyzet”. Elmondta, hogy az 1954-es árvíznél nem volt hivatalos szakmai álláspont arról, hogy a nyúlgátat hová építsék, a Nánási út – Királyok útja vonalában „a katonák leszórták a homokzsákokat, a föld ott maradt, és ezt kezdték nyúlgátnak nevezni”. 1965-ben, az újabb árvíznél pedig ezt a töltést magasították meg. Jogi alapja azonban nincs, hogy azt fővédvonalnak nevezzék, akkor ugyanis állami kezelésben kellene lennie. Következetesen keverik a hullámtér és az ártér fogalmát is – mutatott rá -, pedig míg előbbi a védmű és a folyó közötti területet jelenteni, utóbbi azt a térséget, amelyet mindenféle védekezés nélkül elöntene a víz.

Tarlós István a sajtótájékoztatón több dokumentumot is bemutatott és idézett, amelyek szerint a III. kerület képviselő-testülete egyhangúlag a part menti védműváltozatot támogatta. A főváros korábbi vezetése is a part menti változat megépítésére pályázott uniós forrásokra, sikertelenül – emlékeztetett.

A mobil gátról szólva azt mondta, a hasonló szerkezetek beváltak külföldön, a legutóbbi árvíznél pedig jól vizsgázott Szentendrén. Hangsúlyozta, hogy a védművet már 20 éve meg kellett volna építeni. Idézte a legutóbbi árvíz után vett talajmintákról készült szakvéleményt, amely szerint öt kórokozó mennyisége lépte át a közterületekre előírt határértéket.

A főpolgármester ostobaságnak és valótlannak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Római-parton egy törvénymódosítás révén „mindenért a főváros a felelős”. Tarlós István hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat a budapesti Duna-partokra vonatkozóan kapta meg a szabályozási terv elkészítésének a jogát, tulajdonosi jogosítványai továbbra sincsenek.

Bús Balázs III. kerületi polgármester törvénymódosítási javaslatával kapcsolatban – miszerint az ingatlantulajdonosokra háríthatnák az önkormányzatok a hullámtérben lévő területeket védő gátak építési költségét – Tarlós István úgy fogalmazott: nem ártana, ha a kerületi vezetés a „választáspolitikai szempontokon túl némi következetességet mutatna”. Emlékeztetett rá, hogy a törvénymódosítási javaslatban foglalt ötlet már évekkel ezelőtt felmerült. Tarlós István kérdésesnek nevezte, hogy „ez a pénz hogyan lesz beszedhető, hogyan lehet különbséget tenni a 20-as, 30-as években legálisan épült házak lakói vagy a szórakozóhelyek képviselői között?”

A főpolgármester hosszan bírálta a római-parttal kapcsolatban megjelent „tendenciózus, egyoldalúan megfogalmazott, spekulatív kérdéseket feltevő” online közvélemény-kutatásokat, azt, hogy a sajtó egy része negligálja az Akadémia vagy a vízügyi főigazgatóság szakvéleményét, és civileket „nevez ki”. Kitért rá, hogy a főváros „lefotózza és levideózza a jelenlegi állapotokat a Rómain, majd össze lehet hasonlítani a végleges partrendezés minőségét és a mostani helyzettel”.

Bús Balázs kerületi polgármester megerősítette: múlt héten olyan indítványt nyújtott be a parlamentnek, amely lehetőséget teremt a gátat építő önkormányzatoknak, hogy a beruházás költségét részben vagy egészben a tulajdonosokra hárítsák. A római-parti gát nyomvonala mentén több helyen kártalanítani kell majd a tulajdonosokat, ennek költségét a hozzájárulással le lehetne nullázni – érvelt.

A III. kerületi önkormányzat a kezdetektől egységesen támogatja a part mentén húzódó mobilgát megépítését a Római-parton, a beruházással összefüggésben azonban közvélemény-kutatást tartana, hogy kikérje a lakók véleményét.

Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda polgármestere szeptember 16-án cáfolta azokat az internetes híreket, amelyek szerint a kerület bizonytalankodna a gátépítés kapcsán. Szavai szerint a part menti védművel összefüggésben a kezdetek óta egyetértés volt; azt szeretnék, ha a főváros minél előbb elkezdené és megépítené a védművet.

Tarlós István főpolgármester helyi népszavazás kiírására vonatkozó javaslatáról azt mondta: álláspontja szerint árvízvédelmi kérdésben nem lenne célszerű kiírni a referendumot, de azt támogatná, ha a konkrét területen közvélemény-kutatást végeznének. Jelezte: egy önkormányzat csak saját feladat- és hatáskörében írhat ki helyi népszavazást, a gátépítés és az árvízvédelem pedig fővárosi önkormányzati hatáskör, így ők tudnák megtenni.

A kerületi polgármester országgyűlési képviselőként a múlt héten olyan indítványt nyújtott be a parlamentnek, amely lehetőséget teremt a gátat építő önkormányzatoknak, hogy a beruházás költségét részben vagy egészben a tulajdonosokra hárítsák. Bús Balázs kifejtette: ebben az esetben a főváros rendeletalkotási jogkört kapna, meghatározhatná, hogy kivet-e ilyet és milyen mértékben. A főpolgármester korábbi szavaira utalva jelezte: a főváros határozhatná meg egyebek mellett azt, hogy a Római-parton az 1920-as, 1930-as években legálisan épült lakóházakban élőknek kellene-e fizetniük. Hozzátette, hogy ő differenciáltan kezelné a kérdést, és az érintett lakókat nem terhelné.

A polgármester ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a magánterületek kisajátításánál valamilyen mértékben érvényesítsék a gátépítési hozzájárulást. Ismertette: a gát nyomvonala mentén több helyen kártalanítani kell majd a tulajdonosokat, ennek költségét a hozzájárulással le lehetne nullázni, így nem közpénzből fizetnék ki őket.

Forrás: Budapest.hu - MTI