A ma még a hulladékszállításban működő magáncégek tulajdonosai év végétől már csak kisebbségben lehetnek vállalkozásaikban. A többséget törvényi előírás alapján megszerző önkormányzatok azonban nincsenek felkészülve az irányítási jogok átvételére, a kivásárláshoz pedig forrásaik sincsenek. E nélkül is van elég bajuk - írja 2013. július 25-i számában a Népszava.

Az uniós támogatásokkal létrehozott önkormányzati tulajdonban lévő térségi hulladékgazdálkodási cégek ugyanis nagy gondba kerülhetnek a nonprofit gazdálkodási kötelezettséget megfejelő rezsicsökkentés miatt, ha a kormány - adófizetői pénzből - nem kompenzálja őket.

Akár több százmillió forintot is visszafizettethet Brüsszel a magyar önkormányzatokkal, ha a hulladéktörvény miatt nem tudják teljesíteni az pályázataikban vállalt feltételeket. Márpedig az önkormányzatok közszolgáltatási feladatává tett, a lakossági hulladékgazdálkodás törvényben előírt kötelező nonprofit jellege, valamint a rezsicsökkentés szinte előre kódolja, hogy az uniós ellenőrzések során jó néhány települési, illetve térségi cég, társulás fenn akad az ellenőrzési rostán. A szankciók között szerepelhet a támogatási összeg részleges, vagy teljes visszafizetése is.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a Népszavának elmondta, 106 Pest megyei és dél-nógrádi település lakossági hulladékgazdálkodását ellátó 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit Zöld Híd Régió Kft. uniós támogatással két hulladéklerakó központot hozott létre Nógrádmarcalon és Gödöllőn. A társulás elnöki posztját is betöltő Gémesi György hozzátette: második éve működik a szervezet.

„A tavaly elfogadott törvény idén már csak 4,2 százalékos díjemelést engedélyezett, ami azért jelent gondot, mert legkevesebb 5,5 százalékos emelésre lett volna ahhoz szükség, hogy a szolgáltatást a korábbi színvonalon folytathassuk, ám így havi 25 millió forintos veszteségünk keletkezett" - közölte lapunkkal Gémesi György.

Ráadásul a társulás kényszerhelyzetben van, mert a díjakat nem ők határozhatják meg, hanem a Magyar Energia és Közműszolgáltatási Hivatal (MEKHI). Mindezekkel együtt meg kell felelniük az uniós támogatási szerződésnek is. A megállapodásban azonban nem csak a működtetés szerepel, hanem a rekultiváció, az hulladék ártalmatlanítása, valamint az amortizáció, az úgynevezett felhalmozási alap is. A jogszabályban előírt 4,2 százalék erre nem nyújt fedezetet.

Ehhez jön a júliusi 10 százalékos rezsicsökkentés, a tonnánként 3 ezer forintos lerakói illeték 2014. januárjától, ami azt jelenti, hogy nem fogjuk tudni betartani az uniós támogatási feltételeket - tette hozzá a szövetség és a társulás elnöke. Ha jön az ellenőrzés, gondot jelenthet majd az eredeti szerződéses feltételek megváltoztatása. Egyelőre csak ígéretük van a kormányzattól a kompenzálásra, de a biztos csak a bizonytalanság.

Gémesi György arra is felhívta a figyelmet, 3-4 millió embernek szolgáltatnak az övékhez hasonló hulladékgazdálkodó önkormányzati cégek, társulások. A többi hasonló formáció sem tudja az eredeti feltételekkel működtetni a szolgáltatást, a hulladéklerakókat. A multi cégek pedig sorra vonulnak ki a lakossági szolgáltatásból és megtartják az ipari, közületi piaci részesedésüket.

A törvény szerint ugyan a szemétszállítás nélkül maradó településeken az államnak 3 napon belül gondoskodnia kell a hulladék elszállításáról, kezeléséről, de a kivitelezés aligha lesz zökkenőmentes.

„Nem vagyok a rezsicsökkentés ellen, minden megoldást támogatok, ami a lakosság terheit mérsékli, csak ezeket a lépéseket át kellett volna gondolni, például, hogy ki fizeti a kieső bevételeket. Márpedig erről elmaradt a szakmai egyeztetés" - említette Gémesi György. A szakma pedig rengeteg írásos javaslatot, tanulmányt juttatott el a kormányzatnak, még konferenciát is rendeztek hulladékgazdálkodás ügyben. Hiába. Az elnök szerint a felelősség a döntés előkészítőjét terheli a kialakuló helyzet miatt.

Rátz Judit, a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) alelnöke lapunknak megerősítette, a hulladéklerakási díjról nem tudni, mi lesz a sorsa, mire fordítja a kormányzat. A szakember szerint az is problémát jelent, hogy a 2013. januárjától életbe lépett törvény végrehajtási rendeletei még meg sem jelentek, de máris módosították a jogszabályt.

„Sok cég tőlünk érdeklődik, vajon nekik van-e engedélyük arra, amit csinálnak, vagyis a gyakorlatban meglehetősen kaotikus a hulladékgazdálkodási piac" - tette hozzá a szakember. Példaként említette, hogy a hulladék díjakat a MEKHI -nek kell felügyelnie, a díj mértékére javaslatot tennie az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséggel (OHÜ) egyeztetve lehet idén január 1-jétől. A gond csak az, hogy erről a feladatáról az energia hivatal 2012. végén még nem tudott. Nem mellesleg a hulladékgazdálkodó közszolgáltató cégek a hivatalnak a felügyeletért összességében évi 1 milliárd forintot fizetnek. Ezért a pénzért most senki nem tudja, hogyan számítsa ki a lakossági hulladék elszállításának díját.

A HUMUSZ alelnöke a Népszavának elmondta: az önkormányzatok gyakran alvállalkozói szerződést kötnek a korábbi szolgáltatóval, hiszen nincs pénzük megvenni a hulladéklerakókat, feldolgozókat, szállítóeszközöket.

Rátz Judit szerint a lakossági hulladékszállítás szabályozása csak egy eleme a hulladékgazdálkodásnak, azt nem is lehet kiragadni a rendszerből. Még jócskán maradt feladata a jogalkotónak.

Haladék a minősítéshez

Hulladékszállítást csak minősítéssel rendelkező cég végezhet az év végétől kezdve - így tudták eddig az érdekelt vállalkozások. Augusztus elején azonban módosul a jogszabály előírása és fél évvel kitolódik a minősítés megszerzésének határideje, amely így 2014 július 1-je. A Napi Gazdaság értesülése szerint eddig 18 szolgáltató kérte a minősítését, s ennek majd kétszerese érdeklődött a feltételek iránt az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnél.

Veszteséges szemetelés

Az e-útdíj, a lerakási illeték, a rezsicsökkentés veszteségeket okoz mind a magán, mind az önkormányzati, illetve az állami többségi tulajdonban lévő hulladékgazdálkodási közszolgáltató cégeknek. Emiatt előállhat az a helyzet, mint a háztartási energia szolgáltatóknál, hogy nem jut forrás az eszközök cseréjére, de még a megfelelő karbantartásra sem, vagyis romolhat a szolgáltatás minősége. A költségek növekedése, a kötelező nonprofit gazdálkodás, előbb-utóbb a szolgáltatás árának kényszerű emelését jelenti. Az egyik tiszai üdülőtelepen már most is emelte a szemétszállítási díjat az új szolgáltató, mert a tulajdonos önkormányzat a korábbi gyakorlattal ellentétben nem fizeti a valós költségek és a díj közötti különbséget. Az eredmény: egyre több az illegálisan lerakott szemét.

A profi magáncégek kivonulása a lakossági szolgáltatásból több száz munkahely megszűnését eredményezik, hiszen megtartják ugyan az ipari és közületi üzletágakat, de azt kevesebb emberrel is el tudják látni.

A jogszabály ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést a lakásoktól, de nem szól arról, ki fizesse a többlet költségeket a szelektív gyűjtőedényekért, illetve a szelektív szemétszállításra alkalmas gépjárművek beszerzéséért. Több önkormányzati hulladékgazdálkodási cég viszont máris felszámolta az úgynevezett gyűjtő szigeteket, ahol a kihelyezett konténerekbe lehetett elhelyezni a papír-, fém- és üveghulladékot, mert drága volt ezek fenntartása.

Forrás: Népszava