Több hulladékszállító cég is felmondta szerződését a településekkel, amiatt a kormányzati kezdeményezés miatt, amelynek célja végső soron, hogy ne termelhessenek profitot. Az év második felében sok helyen az önkormányzatoknak kell így biztosítani ezt a szolgáltatást, de nem látszik még, hogy milyen fedezetből - írja a Magyar Nemzet.

Jócskán megnehezíti több kisebb település életét a hulladékszállításra vonatkozó szabályozás, amelynek első fázisa július 1-jével lép életbe. Innentől ugyanis csak olyan társaság kaphat engedélyt közszolgáltatásra, amelyben legalább 51 százalék az önkormányzati vagy állami tulajdon. Ez azonban több olyan település esetében nem valósult meg határidőre, ahol jelenleg magáncégek szállítják el a szemetet.

Ezeken a helyeken az önkormányzat kénytelen felmondani a jelenlegi szerződést. Mindehhez azonban hat hónapos felmondási idő is jár, vagyis az év végéig biztosítva van a szolgáltatás. Akadnak azonban olyan települések is, ahol a magáncég július 1-je előtt mondta fel a szerződést, így a felmondási idő már a következő hónapokban lejár, ezért ezeknek az önkormányzatoknak az év végéig saját maguknak kell gondoskodniuk a hulladék rendszeres elszállításáról.

- A tulajdonosi szerkezetben történő változás nem okoz majd gondot - ezen a véleményen van Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés ügyvezetője, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: a települések számára rendelkezésre áll egy uniós pályázat, hogy forráshoz jussanak a hulladékszállításhoz szükséges eszközök beszerzésére.

A hulladékszállításhoz szükséges eszközök beszerzésében nemcsak önkormányzatok, hanem önkormányzati társulások is részt vehetnek, így a kiírás nyitott a kisebb településeknek is.

Nagy György szerint sokkal inkább az engedélyek megszerzésével lesz probléma, mert a minősítéshez a szükséges feltételek sok település esetében július 1-jéig biztosan nem állnak majd készen. Az egyesület vezetője ugyanakkor úgy véli, ez nyilvánvalóan nem akadályozhatja majd a hulladékszállítás folytonosságát.

- Amennyiben a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy az állam és az önkormányzatok átvegyék a felügyeletet a szemétszállítási ágazat felett, akkor ezt a célt sikerült elérni úgy, hogy a szolgáltatás színvonala sem csökken majd - fejtette ki Nagy György.

Van olyan, aki Nagy Györgynél pesszimistábban látja a helyzetet. „A hulladék rendszeres elszállítása főként a kisebb településeknek jelent majd gondot, mert ott nincs elég forrás, illetve tapasztalat ahhoz, hogy maguk kezdjenek hulladékszállítási tevékenységbe - mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Németh István, az egyik piacvezető hulladékgazdálkodási cég, az A. S. A. Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A spanyol tulajdonú társaság Magyarországon jelenleg közszolgáltatást Debrecenben, Délegyházán, Gyálon, Hódmezővásárhelyen, Makón, Ócsán, illetve még mintegy ötven településen végez. Németh István nem tudta egyelőre megmondani, hogy azokon az településeken, ahol külön önkormányzati cég alakult a szemétszállításra, alvállalkozóként szerződnek-e esetleg a társaságukkal, de ez is egy lehetséges megoldás ebben a helyzetben.

Magyarországon a rezsicsökkentés első üteme 2013. január elsejével indult. Ekkor 10 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő díja, és ezt az intézkedést további javaslatok, intézkedések követték a háztartási pb-gáz-palackok, a hulladékszállítás, a víz- és csatornadíjak, valamint a kéményseprés vonatkozásában. A rezsicsökkentést a parlament április 29-én törvényben rögzítette, és mindeddig 1,5 millióan támogatták aláírásukkal.

(A teljes cikk a Magyar Nemzetben 2013. június 12-i számában olvasható)