Biztos a dolgában a szentendrei polgármester, Dietz Ferenc. Városházi hírek szerint ugyanis kávéra invitálja a település lakóit a hét végén, a dunai árhullám tetőzése idején az óvárost védő gát fala mellé. Így akarja megnyugtatni a helyieket: tökéletesen biztonságos Szentendre új védelmi rendszere - írja a Népszabadság.

A szokatlan polgármesteri akció annyiban érthető, hogy a városban jókora vitákat szított a Duna-korzón kialakított új védmű. A jobboldali vezetésű önkormányzat egy jókora szakaszon lebontatta a sétány ötvenéves töltését, és 333 méter hosszan német fejlesztésű mobilgát-rendszert építtetett.

A beruházás támogatói szerint ez a technológia biztonságos, ráadásul a gát elemeit csak áradás idején kell „elővenni", így a magas töltés elbontásával végre szabad kilátás nyílik az óvárosból a Dunára. Az önkormányzat szerint ráadásul a régi töltés már „elöregedett", a beruházást pedig az utolsó fillérig az unió állta.

A megoldás ellenzői viszont úgy érveltek: sok fát kellett kivágni az építkezés miatt, kétséges, mennyire biztonságos a rendszer, és a Magyarországon újnak számító technológiát talán nem egy műemlékekkel teli partszakaszon kellene tesztelni. A térségben a hét második felére jósolt tetőzés előtt egyre nő a feszültség a Pest megyei városban: bírja-e majd a gát az árhullám óriási terhelését?

- Pár nap múlva eldől, kinek volt igaza - fogalmaz egy, a Dunát aggódva fürkésző idős helyi. - A baj csak az, hogy amolyan dupla vagy semmi játék ez. Ha kibírja a vizet a gát, akkor fellélegezhetnek a szentendreiek, és megdicsőül az önkormányzat. Ha összeroppan a nyomás alatt az építmény, annak rettenetes következményei lesznek.

- Bírni fogja! - jelenti ki határozottan a folyótól kőhajításnyira lévő étterem tulajdonosa. - Ezt a gátat németek csinálták, bennük pedig megbízhatunk, értenek a tervezéshez.

- Az megnyugtat, hogy német fejlesztésű a gát. Az viszont aggodalommal tölt el, hogy magyarok építették. Nálunk nincs olyan beruházás, amit ne tudnánk elrontani - mondja egy korzó melletti pékség vezetője. - Ezzel együtt azt hiszem, bírni fogja a gát.

Bár a korzón megszólított helyiek, üzlettulajdonosok nagy többsége inkább bizakodó, akadnak, akiknek „rossz érzéseik vannak". Vízkeleti Gábor, egy a Dunához közeli szuvenírbolt tulajdonosa azt mondja: „Félek! Félek, mert rögtön egy hatalmas árhullámmal kell megbirkóznia az eddig még kis sem próbált gátnak. Remélem, hogy nincs igazam, de tartok tőle, nagy bajok lesznek itt".

Kádár Kristóf, a szentendrei önkormányzat sajtófelelőse érdeklődésünkre elmondja: a mobil gátat nyolc óra alatt tudják felépíteni, de egy korábbi gyakorlat során négy óra is elég volt ahhoz, hogy a védmű darabjait a helyszínre szállítsák és a helyükre illesszék. Ennek ellenére már június 3-án délután előkészítették a terepet, elkezdték összeszerelni a gátat.

A sajtóreferens fontosnak tartja megemlíteni: a gát magassága hetven centiméterrel haladja meg az eddigi legmagasabb vízszintet, a terheléses próbák során pedig masszívságát is bizonyította. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha mégsem működik megfelelően a gát, azt felelte Kádár Kristóf: „Van haváriaterve a városnak, de erre nem lesz szükség."

Míg Szentendrén érzékelhetően feszült várakozás előzi meg az árhullám érkezését, addig tíz-tizenöt kilométerrel „lejjebb", az óbudai Római-parton - ahol nagy vitákat szítva mobilgát-építést tervez a főváros - látszólag nyugalom van. Igaz, az ingatlantulajdonosok már gyakrabban elsétálnak a mind terebélyesedő folyóhoz, hogy tájékozódjanak a vízszint emelkedéséről, s egyre több háznál kerülnek elő a homokzsákok meg a lapátok.

A part menti fákra pedig - amelyeken ma is ott vannak a gátépítés miatti környezetkárosítás ellen tüntetők tiltakozó szalagjai - felhívást szegeztek: „Árvízvédelmi tájékoztató (...) A hullámtérben található értékeikről kérjük idejében gondoskodjanak!" A felhívásra azonban itt aligha van szükség: az ártérben felépített házak tulajdonosainak régóta önmagukat kell védeniük a víztől, így pontosan tudják, mi a dolguk. Még akkor is, ha akadnak sokan, akik évről évre erőteljesebben követelik a mobil gátat, amit viszont több természetvédelmi és civil szervezet indokolatlannak tart, mert az építkezés szerintük természetkárosítással járna, ráadásul „kétes engedélyek" birtokában felépített ingatlanokat védene.

A Piroska utca közelében szálloda, pusztuló egykori csónakház, öreg nyaraló, szocreál üdülő sorakozik egymás mellett. Tulajdonosaik pedig közösen láttak neki a védmű felépítésének. Az embereket irányító „brigádvezető" ad gyors helyzetjelentést.

- Két nap alatt végzünk a munkával, de azért óvatosságból inkább hamarabb nekiláttunk. Öt ingatlan védrendszerét építjük meg homokzsákokból, valamint szétszedhető, mobilgátelemekből - mondja a férfi, s miután eligazítja a rakodógépek vezetőit, azzal folytatja: - Az árhullámok idején valójában nem is a védmű kialakítása a legnagyobb feladat. Kellő rutinnal hamar végezni ezzel. Sokkal több a munka akkor, amikor levonul az ár, és takarítani, fertőtleníteni kell. Ahogy ezt mondja a „brigádvezető", elbizonytalanodik kissé: - Remélem, hogy most is csak fertőtleníteni, takarítani kell majd, nem pedig romokat elhordani. Mert azért most tényleg nagyon nagy víz jön!

Forrás: Népszabadság