Az eddig használt, 1895. október 1-én kialakult anyakönyvezési rendszert 2014. július 1-jétől - a Magyary Zoltán egyszerűsítési program részeként - felváltja az egységes rendszerű, az egész országra kiterjedő elektronikus anyakönyvezés - erről döntött 2013. május 27-én az Országgyűlés a kormány törvényjavaslatának elfogadásával.

A törvény megalkotásának az volt a célja, hogy a szakmai értékek megőrzése mellett egy olyan nyilvántartás jöjjön létre, amely közhitelességét, megbízhatóságát tekintve megfelel elődjének, de a technikai fejlődés eredményeképpen gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé mind a polgárok, mind a nyilvántartást vezető hatóságok számára.

Az új rendszerben adattakarékossági és célszerűségi okokból az adatok nyilvántartása nem anyakönyvi események alapján, hanem személyhez kötötten történik majd, így egyféle anyakönyv váltja fel a jelenlegi négyféle (születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati, halotti) anyakönyvet. Az elektronikus anyakönyvi rendszerbe minden egyes adatot csak egyszer szükséges felvinni, a következő esemény bejegyzésekor azok már rendelkezésre fognak állni. A továbbiakban egy adott személy valamennyi anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó adatok egy helyen lesznek megtalálhatók.

Az elektronikus anyakönyvi rendszerben egyetlen gombnyomással elérhetőek lesznek egy adott anyakönyvi esemény adatai, bárhol is történt az országban, így nem kell majd utazni vagy heteket, esetleg hónapokat várni a dokumentumokra, ami jelentős előnyt jelent az ügyintézésben. Újdonság, hogy az anyakönyvből igényelhető kivonat kiállítására a külképviseleteken is lehetőség nyílik majd.

Az elektronikus anyakönyv kötelező adattartalma lesz a származási hely, ami a születési anyakönyvi kivonatban is szerepelni fog. Újítás, hogy az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás részévé válik az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása.  Az új rendszerben szükségtelenné válik a házassági anyakönyv aláírása, pótlására bevezetik a házasságkötési lapot, ezzel megmarad az aláírás ünnepélyes szertartása.

A papír alapú anyakönyvek adattartalmának digitalizálása folyamatosan történik. A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adattartalmát az elektronikus anyakönyvbe rögzíteni kell. Ilyen eset például, ha a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adattartalmában változás következik be, ekkor ugyanis az adott esemény adatait be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, és az adatváltozást már az elektronikus bejegyzésen kell átvezetni. A digitalizálás egy másik esete az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódik, így például a házasságkötés esetén rögzíteni kell a házasulók papír alapú születési anyakönyvi bejegyzését.

A törvény  az adatvédelmi követelményeket és az anyakönyvek sajátosságait figyelembe és a közlevéltárakról szóló törvény kutatásra vonatkozó szabályait alapul véve egységes szabályokat állapít meg az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek kutathatóságára, amelyekkel egyensúlyt kíván teremteni az érintettek jogainak védelme és a múlt megismerésére irányuló érdek között. Megteremti továbbá a hatályos jogszabályokban biztosított lehetőségeket meghaladóan az 1981. január 1-je óta vezetett anyakönyvek kutathatóságát, amelyre a hatályos törvényi rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget.

A rendszer működéséhez szükséges közel egymilliárd forintos informatikai fejlesztéseket uniós pályázati forrásból finanszírozzák, az anyakönyvvezetők fél éves képzésen vesznek majd részt - áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében.

Forrás: KIM