Főként az egyedülálló rászorulókat éri veszteség, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy egyes segélytípusokat - az átmeneti és a temetkezési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást - össze kell vonni. A következő lépés a szociális kártya bevezetése lehet - olvasható a hvg.hu „Önkormányzati segélyek összevonása: mindent egy lapra!" című, 2013. május 20-án megjelent cikkében.

„A döntések egy része már megvan a szociális kártya irányában" - jelentette ki Soltész Miklós szociálpolitikai államtitkár az önkormányzati segélyek átalakításáról szóló parlamenti vitában. Pedig az első próbálkozás, hogy az önkormányzatok a különböző segélyeket ne készpénzben adják a rászorulóknak, hanem a kártyájukra utalják, Monokon megbukott. Az ötletgazda polgármesterrel együtt, aki a kártya felhasználóit a település befolyásos személyiségeinek üzleteibe próbálta terelni.

A rászorulók választási szabadságát korlátozó, egyes szociálpolitikusok szerint megalázó kártyás segélyezés most azzal az indoklással került ismét szóba, hogy a kormány megpróbálja átláthatóvá tenni a szociális juttatások rendszerét. Ennek első lépéseként három kisebb, az önkormányzatok által nyújtott segélytípust - az átmeneti és a temetkezési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást - összevonnának, majd tovább bővítenék a természetben adható juttatások körét. Erre a rendszerre épülne rá a szociális kártya kibocsátása.

Az újdonsült, nemes egyszerűséggel önkormányzati segély néven megálmodott ellátástípus jogosultsági jövedelemhatára a mindenkori nyugdíjminimum - 2013-ban 28 500 forint - 130 százaléka, azaz 37 050 forint lenne, ennél alacsonyabb felső korlátot az önkormányzatok nem szabhatnának a segély feltételéül. Ma a családos segélyezettek esetében ennél alacsonyabb a limit, éppen a nyugdíjminimum összege, vagyis ők az új rendszerben némi többletjövedelemre számíthatnak. Nem úgy, mint az egyedülállók; ők most akkor folyamodhatnak támogatásért, ha jövedelmük a nyugdíjminimum 150 százalékánál, azaz 42 750 forintnál alacsonyabb. Ha a törvénymódosító javaslatot elfogadják a honatyák, 2014-től már rájuk is a 130 százalékos korlát vonatkozik. Az egyedülállók közül tehát sokan ki fognak esni a segélyre jogosultak köréből.

A limittől felfelé eltérhetnének ugyan az önkormányzatok, ám e lehetőséggel vélhetően kevesen fognak élni. Ha magasabb volna a küszöbérték, akkor többen igényelhetnének segélyt, márpedig a kormány nem kínál pótlólagos forrást a megengedőbb szabályhoz. A családosokra vonatkozó korlát megemelése ezért azzal a következménnyel járhat, hogy egy-egy rászoruló háztartásnak kisebb összegű segély jut. Feltehetőleg a valódi kormányzati szándék is ez, természetesen a munkára ösztönzés jegyében. Amúgy az első körben összevonásra ítélt három támogatástípus a kisebb összegűek sorába tartozik: az átmeneti segély és a havonta adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás átlagos összege 10-10 ezer forint, míg a temetési segély általában 5-25 ezer forint körül mozog.

Óriási a különbség az egyes önkormányzatok segélyezési lehetőségei között: ma Budapesten két és félszer magasabb a juttatások egy főre jutó értéke, mint a kétezer lakosúnál kisebb településeken, ráadásul kétszer olyan gyakran jutnak segélyhez a fővárosban, mint a falvakban - derül ki a statisztikákból. „A helyhatóságok többségének nincs saját bevétele, ma is leginkább természetben adják a segélyeket, ahol csak lehet" - érzékelteti a realitásokat Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az összevonandó három „krízissegély" mindenesetre természetben is nyújtható, az átmeneti segély például gyógyszertámogatásként, tűzifaadományként, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tanszer formájában vagy a tandíj átvállalásával. Ami a temetési segélyt illeti, mind gyakoribb a köztemetés: a költségeket vállalni nem képes hozzátartozók a polgármesterre hagyják az intézkedést.

A szociális juttatások rendszere a kormányváltás óta folyamatosan szigorodik. A három ellátási formára nagyjából 6 milliárd forint jut csupán, ebből a legnagyobb tétel az átmeneti segély. Ezen a címen 2011-ben országszerte 353 ezer rászoruló összesen 4 milliárd forintot kapott; egy évvel korábban még 5,3 milliárd forintot költöttek erre.

A politikájával deklaráltan a középosztályt támogató kormány első, igazán drámai szigorítása 2011 elején történt, amikor bevezették, hogy aki munkavégzésre alkalmas, csak akkor részesülhet az aktív korúak ellátásában, ha évente legalább 30 napon át közfoglalkoztatásban, képzésben, munkaerő-piaci programban vesz részt, keresőtevékenységet vagy közérdekű önkéntes tevékenységet folytat.

Ugyanebben az évben lehetővé tették, hogy az önkormányzatok a lakókörnyezet rendben tartásától tegyék függővé az ellátás folyósítását. Ezt a követelményt később a rendszeres szociális segélyben, valamint a lakásfenntartási támogatásban részesülők részére is előírhatták a települések. Tavaly 20 százalékkal csökkentették a közmunkáért járó bért is, ami idén minimálisan, nettó 2 ezer forinttal lett magasabb a 2012-esnél. Néhány hete pedig már az effajta munkalehetőség feltételeként is bevezették a lakókörnyezet rendben tartását, a dolgozni vágyó rászorulók gyerekei pedig nem hiányozhatnak igazolatlanul az iskolából.

Időközben folyamatosan bővült a természetben adható ellátások köre. Tavaly ősz óta a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, évente két alkalommal nyújtott pénzbeli támogatás teljes összegét Erzsébet-utalványban kell kifizetni. A szociális ellátásokra szánt összeg viszont ezzel együtt csökkent. A Széll Kálmán-terv 2.0 változata a méltányossági segélyek rossz elosztására hivatkozva nagyjából 10 milliárd forintot vont el az önkormányzatok segélykasszájából, holott a válság közepette éppen hogy bővíteni kellene a szociális juttatásokat - figyelmeztetnek szakértők. A pénzszűke miatt több település, köztük Miskolc városa is megszüntette a méltányosságból adható ápolási díjat. Márpedig a Tárki legfrissebb jelentése szerint 2009-2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, ma már a népesség 17 százaléka él szegénységben az öt évvel ezelőtti 12,6 százalékkal szemben.

„Félő, hogy most is pénzkivonás a cél, a jogosultsági jövedelemhatárok mostani módosítása erre lehetőséget nyújt" - jelezte aggodalmát az LMP-s Szél Bernadett. Szerinte ideje lenne rendbe tenni a bonyolult segélyezési rendszert szabályozó szociális törvényt, amelyet az utóbbi években átlagosan száznaponta változtattak meg. Ám ha várhatók is további módosítások, azok sem a segélyezettek előnyére szolgálnak. A mostani javaslat indoklásaként is azt hozták fel az előterjesztők, hogy az új rendszer kevesebb adminisztrációval jár majd. A rászorulóknak mindegy, milyen néven futnak a számukra sokszor az egyetlen bevételi forrást jelentő önkormányzati segélyek. Az viszont tovább nehezítheti a sorsukat, ha előbb-utóbb azt is megszabja nekik az önkormányzat, hogy szociális kártyára utalt segélyeiket mely boltokban költhetik el.

Forrás: hvg.hu