Az ózdiak sem szeretnének roma kulturális központot
Korábban Székesfehérvár, Miskolc és Sárospatak sem fogadta be az 1,7 milliárd forint értékű beruházást
Tüntetők jelentek meg 2013. május 15-én délután az ózdi polgármesteri hivatal előtt, hogy a Nemzetiségi és Roma Kulturális és Módszertani Központ megnyitása ellen tiltakozzanak. Korábban Székesfehérvár, Miskolc és Sárospatak sem fogadta be az 1,7 milliárd forint értékű beruházást - írja a hvg.hu. Az ózdi helyzetre is jellemző, hogy a városatyák zárt ülésen tárgyalták - és támogatták - az ügyet. A központ képzést, oktatást és cigány származású művészek bemutatkozási lehetőségeit biztosítaná, a Jobbik mindenhol „cigányok betelepítésével" riogat.
„Cigány Kulturális világsátor projekt, avagy Ózdból lesz a cigányváros?" címen kérdezte május 13-án a jobbikos Egyed Zsolt Orbán Viktort a Parlamentben. A borsodi képviselő arra az 1.7 milliárdos kulturális beruházásra gondolt, amit uniós támogatásból lehetne létrehozni - ha lenne olyan magyar város, melynek vezetése fel merné vállalni a döntést. Korábban ugyanis már több önkormányzat nemet mondott, jellemző módon azt követően, hogy a helyi Jobbik-szervezetek „cigányok betelepüléséről" kezdtek beszélni, hírverést csaptak a médiában, és tiltakozó megmozdulásokat szerveztek.
Így Székesfehérváron a tüntetés után a képviselők gondolták meg magukat, Miskolcon a Jobbik aláírásgyűjtése akadályozta meg a központ megnyitását, de nem kért a fejlesztésből Sárospatak sem. Erre hivatkozva állította Egyed Zsolt a parlamentben, hogy a tervezett beruházás „mindenütt felháborodást keltett a lakosság körében". Egyed „cigány kultúrgyárnak" minősítette a központot.
A Jobbik a jelek szerint Ózdon is politikai tőkét tud kovácsolni a beruházásból: május 17-én kora délután 600-700 embert tudtak a városháza elé vinni, hogy a kulturális központ ellen tiltakozzanak. A résztvevők azt skandálták, hogy „ne legyen Ózd cigány főváros", „nem hagyjuk, nem hagyjuk", és kifütyülte a Városháza elé érkezett Riz Gábor országgyűlési képviselőt, Fürjes Pál polgármestert és Obbágy Csaba alpolgármestert. Végül Kisgergely András volt jobbikos képviselő petíciót adott át a polgármesternek, amiben kérik a testületi döntés visszavonását.
„Uniós alamizsna"
Egyed Zsolt kérdésében is a már ismert retorikai fogásokat alkalmazta: a kormány „uniós alamizsnáért" akar „régiókat halálra ítélni", pedig „Borsodban nem cigány központot szeretnének, hanem közbiztonságot és munkahelyeket". Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára válaszában arról beszélt, a kérdés méltatlan a Ház szellemiségéhez, a beruházás pedig egy módszertani központ lesz, amit az UNESCO is támogat.
Az ózdi hangulatra is jellemző, hogy a helyi képviselők zárt ülésen döntöttek, de többen kiálltak a nyilvánosság előtt a központ megnyitása mellett. Riz Gábor országgyűlési képviselő (Fidesz) szerint a korábban említett városokban „vélhetően nem volt megfelelően előkészítve a szóban forgó projekt", ezért nem kaphatott támogatást. Ózd viszont a központ a két éve elindított MANDA térségfejlesztési program része lesz.
A kultúrgyár néven is emlegetett MANDA program épületei a két évtizede bezárt ózdi vasgyár területén kapnak majd helyet, igaz, idáig még egy kapavágás sem történt. Pedig állítólag 700 munkahelyet hoz majd a MANDA Ózdnak, ahol főként képzett muzeológusok, informatikusok és történelemben jártas szakemberek helyezkedhetnek majd el, a fő profil a Kárpát-medence kulturális értékeinek - szobrok, épületek stb - bemutatása.
„Sunyi döntés"
„Nem romaközpont épül, az egész nem arról szól, hogy segélyért, különböző panaszokkal állnak majd sorba az alulképzett, iskolázatlan emberek, akik éppen ilyen tényezők miatt nem találnak maguknak munkát" - mondta a hvg.hu-nak Riz Gábor, hozzátéve: a központ az EU által is üdvözölt roma stratégia részeként jön létre a tehetségek felkarolására, gondozására. „Több Ózdról elszármazott hírességet is emlegethetünk közöttük, mint például Farkas Gábor zongoraművész, de a 100 tagú cigányzenekarnak is vannak innen elszármazott zenészei" - mondta.
Fürjes Pál ózdi polgármester szerint gazdasági kérdésről szólt az önkormányzat ülése, és ezért rendelt el ebben a témában zárt ülést. Ő „nem érti, miért ütközött két ellenzéki képviselő ellenállásába a szóban forgó projekt, mikor Ózdon a becslések szerint a lakosság több mint 30 százaléka cigány származású, akikkel együtt kell élni". Ahhoz pedig, hogy „a többséghez hasonló eredményeket érjenek el tanulásban és munkában, minden ilyen lehetőséget meg kell ragadni a felzárkóztatásukhoz".
Márton Ferenc és Kisgergely András, a feloszlatott ózdi Jobbik alapszervezet egykori tagjai maradtak ellenzéki képviselők a helyi közgyűlésben, a többiek beolvadtak a fideszes többségbe. A két képviselő már a zárt testületin kifejtette, hogy nem hagyják annyiban a szerintük „sunyi" döntést, amiről korábban senki nem beszélt, és ők is csak a „titkosított" napirenden szereztek róla tudomást. Kisgergely András a május 15-i demonstráció zárszavaként kérte, hogy minél többen írják majd alá a roma központ elleni íveket, hogy egyértelművé váljon ebben a kérdésben az ózdi emberek akarata.
Forrás: hvg.hu