Az Akadémia köteles állásfoglalást kiadni, a jog és a felelősség az önkormányzatoké – hangoztatta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával kapcsolatban, az intézmény 184. közgyűlésének 2013. május 7-i munkaközgyűlésén.

Pálinkás József emlékeztetett arra, hogy önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvényjavaslatot önálló képviselői indítványként nyújtották be, és idén január elsején lépett hatályba. Az elnök kiemelte, hogy noha a törvényjavaslat elkészítésekor az Akadémia véleményét nem kérték ki, a szervezet nem térhet ki az állásfoglalás kiadása elől.

A közterületek elnevezésének feladata, joga és felelőssége az önkormányzatoké. Ha kétség merülne fel a névvel kapcsolatban, akkor az önkormányzat az Akadémiához fordulhat állásfoglalásért – idézte a törvényt az elnök, hozzátéve, a testületet a róla szóló törvény kötelezi arra, hogy szakmai véleményt adjon a jogalkotónak.

Kiemelte: az akadémia önszántából nem készít állásfoglalást, csak ha erre kérik. A szakvéleményt viszont abban az esetben is kötelesek elkészíteni, ha maga a kérdés nyilvánvalóan megalapozatlan – utalt az elnök arra, hogy kikérték a testület véleményét olyan szavak esetében is, mint a szabadság. Mint fogalmazott, az összesítő táblázatot azért tették ki a honlapjukra, hogy a további megalapozatlan megkereséseket megelőzzék.

„Az Akadémia tehát nem saját kezdeményezésre készít listákat, hanem törvényben meghatározott szempont szerint vizsgálja az adott személy, kifejezés használatát” – fogalmazott, hozzátéve, a tudóstestület csak az adott kifejezés, személy politikai vonatkozását vizsgálja, tudósi, művészi teljesítményét nem.

Rámutatott arra, hogy a jogszabály az állásfoglalással kapcsolatban semmilyen eljárási módot nem rögzít, ezért ő maga készített eljárási rendet, amely tartalmazza a kérelem formai, tartalmai szabályait, a kérelem elbírálásának rendjét.

Az állásfoglalást az akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (BTK) készíti, amit Pálinkás József azzal indokolt, hogy így tudja leginkább az MTA-t távol tartani a politikától, a politikai megosztottságtól. „Értem és megértem az Akadémia minden tagjának aggályait, hogy nagy a veszélye annak, hogy a politika ingoványos és a tudománytól eltérő értékrendű világába kerülünk” – jegyezte meg az elnök.

„Az Akadémia politikai függetlensége mindaddig nem sérül, amíg állásfoglalásaink tartalma nem politikai kényszer hatása alatt születik” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy eddig ilyen nem történt.

Forrás: MTI