Egyre több önkormányzat indít mezőgazdasági programot a közfoglalkoztatás keretében. Főleg parlagon hagyott területeket vonnak ismét termelésbe, ami már önmagában is dicséretes, nem beszélve arról, hogy így talán sikerül visszaadni a háztáji becsületét – írja a Zalai hírlap Online.

Ám nemcsak erről van szó, hanem sokkal többről: bár furán hangzik, de újból meg kell tanítani az embereket földet művelni. Az elmúlt két évtizedben valamiért a mezőgazdaság háttérbe szorult, s bizony, felnőtt egy nemzedék, amely egyáltalán nincs tisztában azokkal az információkkal, amiket az elődök még tudtak a 70-es nyolcvanas években is a földművelésről, amikor virágzott a háztáji.

Különösen fontos (és nem könnyű) ez a munka a romák esetében, mert többségüknek korábbról sincs tudásuk arról, hogyan, mikor kell elvetni egy-egy zöldségféle magját, vagy, hogy mit lehet palántáról szaporítani és mit csak vetéssel. Ezért aztán például a zalakomári önkormányzat nagy fába vágta a fejszéjét  ott ugyanis – mint azt Varga Miklós polgármestertől megtudtuk – a 77 közfoglalkoztatott nagyobb hányada halmozottan hátrányos helyzetű, roma ember.

- Öt hektáron fogtunk zöldségtermesztésbe, a Hunyadi utcai, nem használt kerteket kértük el tulajdonosaiktól folyamatos használatba. Ősszel megcsináltuk a szántást, most, tavasszal pedig elvetettünk: sárgarépa, petrezselyem, hagyma, csemegekukorica és burgonya került a földbe. Két fóliasátrunk is van, a legújabb vázát én magam terveztem meg, s a közfoglalkoztatottak hegesztették össze, illetve festették le, lévén fémből készült – mondta Varga Miklós.

- Több ezer szál paprika- és paradicsompalántát nevelünk benne, amiket szintén a közfoglalkoztatottak vetettek el és gondoznak. A termény elsődlegesen az iskolakonyhára kerül, de természetbeni segélyezésre is felhasználjuk majd. És emellett fontos a nevelő célzat is, merthogy közfoglalkoztatottjaink 95 százaléka roma származású, akiket meg szeretnénk tanítani vetni és kapálni, azaz földet művelni. Hogy sikerül-e, azt majd meglátjuk...

A polgármester jelezte, a roma társadalom egy részében látszik hajlandóság a tanulásra, de olyanok is vannak szép számmal sajnos, akiket semmi sem érdekel. Varga Miklós hozzátette: persze, a mezőgazdasági csak egy eleme (ebben 23-an dolgoznak) a 8-10 hónapon át tartó közfoglalkoztatási programnak. Emellett még 2 fő idősgondozást végez, ugyanennyien foglalkoztak hóeltakarítással, egy ember portás a hivatalban, egy másik pedig a kulcsosház gondnoka.

Állandó feladatot ad a falu környezetében folyamatosan újratermelődő illegális hulladéklerakók felszámolása is, melyben 11 fő vesz részt. Van dolguk bőven, ugyanis errefelé sokan lomiznak, illetve lovat tartanak és sajnos, a kibelezett hűtőkkel együtt a lótrágya is az erdőszéleken landol. Amit akár ragyogóan lehetne használni a kertek trágyázására is, ha tiszta lenne. Ám az érintettek az amúgy értékes trágya közé szórnak mindenféle háztartási hulladékot is, lényegében használhatatlanná téve azt.

- Az önkormányzat által összegyűjtött illegális hulladékok mennyisége tavaly és azelőtt is 300 köbméter volt, aminek az elszállíttatása közel egymillió forintunkba került – tette hozzá a polgármester.

További eleme a közfoglalkoztatási programnak a közutak karbantartása, amiben 31 főt foglalkoztatnak. S ha már egyszer az önkormányzat zöldséget termel, azt nyilván meg is kell védeni az illetéktelenektől: elsejétől 6 ember kezdte meg a mezőgazdasági területek őrzését. Varga Miklós még egy érdekességről beszélt: mint elmondta, szociális rendeletükben az egy házban élők számához viszonyítva meghatározták, hogy a szociális ellátásokra való jogosultságért mekkora területen kell zöldségtermesztéssel foglalkozni a rászorulóknak, legalább a saját maguk szükséglete kielégítéséhez. Az intézkedés jogszerűségéről a Kúria dönt majd – az ellen ugyanis panasz érkezett.

Gelse helyzete sem hétköznapi abból a szempontból, hogy a csődbejutott falu adósságrendezés alatt áll, szegény az eklézsia. Így a szomszédos Kilimán önkormányzata – mint pályázó – segítségével zajlik a közfoglalkoztatás, melynek keretében 24 főnek adnak munkát. Ők mezőgazdasági földutakat, közutakat gondoznak és – akárcsak Zalakomár – zöldségféléket termesztenek. Ott jártunkkor éppen a fóliasátrat állították össze az emberek, Kovács Zoltán, Szabó István és Magyarósi Zoltán.

- Nem egyszerű dolog ez most, mert eléggé fúj a szél, de megoldjuk – mondta Kovács Zoltán, miközben társaival a létesítmény ajtaját igyekezett felszerelni. – Mi már rutinosak vagyunk, hiszen otthon van kert és fólia is...

Itt tehát nem kell tanítgatni a közfoglalkoztatottakat, mindenki tudja a dolgát és azt is, mit, hogyan kell tennie.

- A polgármesteri hivatal mögötti két és fél ezer négyzetméteres önkormányzati területet vetettük be sárgarépával, petrezselyemmel, hagymával, uborkával, burgonyával és csemegekukoricával – magyarázta László Piroska jegyző. - Elég sok a munkanélküli, ezért gondoltunk arra, hogy ily módon is lekössük az embereket. Meg aztán tavaly a kilimáni önkormányzat hasonló programja igen jól sikerült, és megirigyeltük tőlük. A terményeket mi is a közétkeztetésben használjuk majd fel, illetve juttatunk belőle a rászorulóknak. A csemegekukoricát viszont kifejezetten az augusztusi falunapra időzítenénk, biztosan szívesen csemegéznek majd belőle a falubeliek. A fóliasátorban pedig virágokat nevelünk, melyeket a közterületeinkre szeretnénk kiültetni. Szép sikereket értünk el korábban a virágos Magyarországért versenyben és jelenlegi nehéz helyzetünkben is szeretnénk tartani a színvonalat...

Forrás: Zalai hírlap Online – veol.hu