A MÖSZ-t mindeddig nem kérdezték meg az ÖTM-ről
Készülőben az önkormányzati törvény, de a Magyar Önkormányzatok Szövetsége véleményét mindeddig nem kérdezte meg a kormány. Fennáll a veszély, hogy a települések összevonásával, a finanszírozás központosításával a régi tanácsrendszerre emlékeztető struktúra jön létre. Többek között erről beszélt Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere április 22-én, a hvg.hu-nak adott interjúban.
„Az új Alkotmány legnagyobb hiányossága, hogy a korábbiakkal ellentétben nincs benne a települések önkormányzáshoz való joga. Ez azt jelenti például, hogy a jövőben össze lehet vonni településeket. 1990-ben, amikor megalkották az önkormányzati törvényt, közel 1600 tanács volt az országban. Akkor az új törvény lehetőséget adott rá, hogy a települések önállóan szerveződjenek és így jött létre a mai több mint 3100 önkormányzat. Ha megindul a települések összevonási folyamata, amit elsősorban financiális szempontokkal indokolnak, akkor a több mint 20 éve működő önkormányzati rendszer megkezdi felmorzsolódási folyamatát és a régi tanácsrendszerre emlékeztető struktúra jöhet létre" - nyilatkozta
Gémesi György. A MÖSZ elnöke aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatosan is, hogy a Kormány nem osztja meg az önkormányzatokat érintő terveit az érintettekkel, még ő is csupán egy-egy nyilatkozatból, esetleg informális háttérbeszélgetésből tájékozódik.
Az oktatási intézmények fenntartói jogosítványának megváltoztatása kapcsán Gémesi György úgy véli: „az alapfokú oktatás a településeken van a legjobb helyen. Attól, hogy a fenntartói jogosítványok átkerülnek az államhoz, még nem lesz olcsóbb és jobb az oktatás. A közoktatás mai is állami feladat, jogszabályok alapján azonban az önkormányzatok látják ezt a feladatot, az eddigiek során jó fenntartói voltak az iskoláknak. Sok esetben azonban a működéshez szükséges források fele sem érkezik meg, így aztán az anyagi gondokkal küzdő települések nagyon nehezen tudják kipótolni a szükséges költségek másik felét. A megoldás tehát nem a közoktatás visszaállamosítása, hanem a megfelelő finanszírozás megteremtése. A normatív támogatás valamikor a szükséges költségek hetvenöt, nyolcvan százalékára is elegendő volt, most jó, ha 50 százalékára. Természetesen egyetértünk azzal és támogatjuk, hogy a szakmai kontroll - tanfelügyeleti rendszer - az állam részéről kiépüljön. Mindamellett a PISA-jelentés is megerősíti, hogy a gyerekek felkészültsége rosszabb ott, ahol a közoktatásról az állam gondoskodik. Az alapfokú közoktatási intézmények legjobb helye az önkormányzatoknál van, hiszen ott látják és ismerik legjobban a viszonyokat, a szükségleteket és ott működtethető a leghatékonyabban."
A kormány és az önkormányzatok feladatainak megnyugtató rendezéséről a MÖSZ elnöke kész a tárgyalásokra, ám - mint mondta - ehhez a kormánynak is hajlandóságot kellene mutatnia arra, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel végignézzék azokat a feladatokat, amelyeknek a megosztásáról szó lehet, és esetleg közösen találnának jobb megoldásokat.
A települések további eladósodásának megakadályozását célzó, központilag ellenőrzött önkormányzati kölcsönfelvételek kérdésével kapcsolatban Gémesi György a következőképpen fogalmazott: „Az, hogy a kölcsönfelvételt gyakorlatilag központilag fogják lehetővé tenni, könnyen felvetheti a politikai döntés esélyét és így aggályosnak mondható, hiszen a kormányhivatal vezetőinek kinevezése is politikai preferencia volt. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége úgy látja, hogy az önkormányzatok hitelfelvételét mindenképpen vessék szakmai ellenőrzés alá, és erre az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelyik felkészült szakemberekkel rendelkezik, kiválóan alkalmas. Amennyiben az ÁSZ nem javasolja, s ennek ellenére az önkormányzat mégis felveszi a hitelt és a településnek kárt okoz, úgy a döntésért a polgármester, a jegyző mellett a képviselő testület tagjai is saját vagyonukkal legyenek a felelősek. Innentől kezdve meggondolják, hogy milyen formában vegyenek fel hitelt."