Az önkormányzati rendszer átalakításánál újra és újra felreppennek a hírek a helyi adók, kiemelten az iparűzési adó jövőbeni sorsáról. Az önkormányzati adórendszer átalakításához csak nagyon körültekintően, az egyéb adó rendszerekkel együttesen szabad hozzákezdeni, hiszen az adó alanya végső soron a különböző rendszerekben ugyanaz, az állampolgár.

Az adott településektől a helyi adó elvonása igen jelentős veszélyt hordoz magában. Az önkormányzat ugyanis egyrészt azért vállalja a vállalkozások sok munkával, jelentős mértékű befektetéssel, és környezeti, közlekedési terheléssel járó letelepítését, mert feladatainak ellátásához forráshoz jut, illetve olyan fejlesztéseket hajt végre, amit egyébként az Európai Unió is előír (például csatornázás, útépítés, esetleg intézményeinek energiatakarékos felújítása). A helyi adó nagyobb részét azonban az önkormányzatok ma a kötelező feladatok állami normatív támogatásával nem fedezett részének finanszírozására fordítják.

Amennyiben ez a forrás megszűnik, várhatóan emelkedik majd az ÖNHIKI-s települések száma. Az uniós támogatások igénybevételének az önrész hiánya miatt bekövetkező elmaradása, konkrét esetben kevéssé érdekli a kormányzatot, ha igénybe veszi más önkormányzat, ha azonban tömegessé válik az elszegényedés, és a támogatási összegek nem kerülnek felhasználásra, ennek az igen jelentős adótartalma hiányozni fog a büdzséből, ami néhányezer milliárd forintnál már nem elhanyagolható tétel.

De mindezen túlmenően is van veszélye a helyi adó, pontosabban az iparűzési adó elvonásának. Az önkormányzatok elvesztik érdekeltségüket az új vállalkozások letelepítésében, hiszen előnyök nem, hátrányok viszont annál inkább adódnak. Ez egyrészt komolyan kihat a kormányzat fejlesztési és munkahely teremtési politikájára, másrészt növekszik a munkanélküliség, a szociális feszültség, csökken a kötelező feladatok ellátásának színvonala, növekszik az állami támogatások iránti igény, kárt szenved az önkormányzatiság.

Az adóerő képesség számításban lehet számolni bizonyos mértékben a kistérségeken belüli szolidaritással, de nehezen magyarázható a szolidaritás megyei szintre emelése, amikor az elvont helyi adók megyei forrásokat pótolnak. A kistérségi fejlesztésnek lehet haszonélvezője az adóelvonást elszenvedő település, de a megyei fejlesztésekre nincs ráhatása a településnek, és általában túlságosan távol vannak. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az adott településeknek milyen fejlesztési feladatokra kell még a pénzeszközeit fordítani. Alapvető követelmény, hogy ezeket a fejlesztési költségeket le lehessen vonni az adóerő képesség számításánál az alap összegből.

Dr. Fábián Zsolt

a MÖSZ főtitkára

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a Magyar Polgármester Online felületén fórumot biztosít a helyi iparűzési adóval és más helyi adókkal, illetve azok beszedésének tervezett reformjával kapcsolatos véleményeknek, ezért kéri tagönkormányzatainak, illetve az ország többi településének döntéshozóit, szakembereit, hogy fogalmazzák meg és küldjék el álláspontjaikat a mosz@godollo.hu vagy a magyarpolgarmester@t-online e-mail címre.