„Álszent procedúrákat" is megelőzhetne, ha nem lenne kötelező pályázat útján kiválasztani az állami, illetve önkormányzati kulturális intézmények vezetőit - írja frissen indult blogjában az EMMI kultúráért felelős államtitkára. L. Simon László szerint így egyszerűbb lenne a mindenki által elismert vezetők megbízatását meghosszabbítani, ráadásul könnyebbé válna külföldi szakemberek meghívása is a hazai intézmények élére.

„A választott politikusok - legyenek állami vagy önkormányzati vezetők - az általuk felügyelt kulturális intézmények vezetőiről jelenleg nem dönthetnek közvetlenül. Ehelyett egy több sebből vérző, a szereplőket is sokszor megalázó helyzetekbe hozó, sokak szerint álszent procedúrának a részesei, miként maguk a pályázók is" - fogalmaz L. Simon László.

Az államtitkár felveti: ha valóban demokratikus elvárás, hogy a színház- vagy múzeumigazgatókat pályázat útján nevezzék ki, miért nem igaz ez az állami vállalatok vezetőire is.

Jelenleg a politikusok által vezetett hivatal felkér egy szakmai bizottságot, amely a pályaművek feldolgozása után javaslatot tesz a intézményvezető személyére, de a politikus dönthet ettől eltérően is - áll a bejegyzésben, amely emlékeztet arra, hogy 2010-ben Hiller István kulturális miniszter nem a bal- és jobboldali értelmiségiek által támogatott Monok Istvánt nevezte ki a nemzeti könyvtár élére, hanem egy másik pályázót.

L. Simon László szerint tehát a kultúrpolitikusok - miközben a politikai, a szakmai, de sokszor a gazdasági felelősség is az övék - vagy „évekig dolgoznak együtt olyasvalakivel, akit a pályázat és a bizottság szűrője engedett eléjük. Vagy mindenki számára nyilvánvaló módon - ám a látszatra ügyelve - megpróbálják úgy befolyásolni a pályázat kiírását, a javaslattevő bizottság összetételét és annak döntését, hogy olyan intézményvezetőt választhassanak, akivel együtt tudnak, netán szeretnének is gondolkodni és közös célokat megvalósítani".

Az államtitkár hangsúlyozza, hogy az állam tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a politikusok olyan szakembereket állítanak a cégek élére, akikért személyes felelősséget is vállalnak, hiszen egy rossz személyi döntés után nem bújhatnak a pályázat, meg a szakmai bizottságok mögé.

Bárkit azért nem

Továbbra sem lehetne azonban szakmai követelmények nélkül bárkit egy közintézmény élére kinevezni, de ha a törvényben rögzített feltételeknek valaki megfelel, van szakmai tapasztalata és a vezetésnek benne van bizalma, „akkor ne kelljen csak azért pályázatot kiírni, hogy azt megnyeressék vele" - javasolja az államtitkár, hozzáfűzve, ha viszont az intézmény fenntartójának nincs ilyen jelöltje, a döntés előkészítése és megkönnyítése érdekében írhasson ki pályázatot.

L. Simon László szerint így egyszerűbb lenne a mindenki által elismert vezetők megbízatását meghosszabbítani, ráadásul könnyebbé válna külföldi szakemberek meghívása is a hazai intézmények élére.

A Nemzetiben nem volt „színjáték"

Az államtitkár hangsúlyozza: a Nemzeti Színház igazgatóválasztása nem volt „színjáték", a procedúra mindenben megfelelt a vonatkozó törvényi előírásoknak. Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila egyaránt színvonalas pályamunkát nyújtott be. „A frissen megválasztott Vidnyánszky ellen azonban rögtön nemtelen lejártó kampány indult egyes sajtóorgánumokban" - írja. A jelenlegi pályáztatási rendszer sem biztosít széles körű szakmai legitimációt a kinevezett intézményvezető számára - teszi hozzá.

L. Simon László szól arról is, hogy az elmúlt napokban sok intézményvezető állt ki javaslata mellett: Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője, Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház vagy Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója is fölöslegesnek nevezte a pályázati rendszert.

Forrás: MTI