Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter társadalmi vitára bocsátotta minisztériuma tízéves Nemzeti Vidékstratégiáját április 9-én, a karcagi Nagykunsági Gazdafórumon. Az agrárgazdasággal, a vidékfejlesztéssel, az élelmiszergazdasággal, valamint a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat meghatározó stratégia célja, hogy 2020-ra a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be.

Az agrárstratégia megalkotásával és végrehajtásával a tárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területről; az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat - tudható meg a kormany.hu által közreadott közleményből.

A közlemény szerint a harmadik évezredben a nemzet csak akkor érezheti magát biztonságban, ha tudatosan védi tájainak épségét, lakosait jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel látja el, és természeti erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodik. Az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág és a környezeti állapot megőrzése nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai feladatok.

Magyarország történelme során mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nemcsak a falvakban élők gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. Bár természeti adottságaink - termékeny földjeink, termál-, gyógy- és ivóvízbázisunk, változatos természeti tájaink, élelmiszereink - kiválóak, mégsem tudtunk élni velük.

A vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság további hanyatlásának, a „dél-amerikanizálódási" folyamat megállításának érdekében gyors és alapvető gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt a célt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére.

A stratégia központi, átfogó céljai a következők:

• a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása,
• a vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása,
• az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése,
• agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása,
• az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése,
• helyi erőforrásokra és rendszerekre támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése,
• a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása,
• a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása.

A Nemzeti Vidékstratégia az átfogó célok megvalósításához konkrét teendőket és nemzeti programokat fogalmaz meg. Magyarország a Vidékfejlesztési Minisztérium szándékai szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait, ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára.

A minisztérium arra törekszik, hogy a legszélesebb társadalmi párbeszéd előzze meg a stratégia és az erre épülő sarkalatos kerettörvény elfogadását, ezért minden érintettet kérnek, hogy vegyenek részt a vitában, s együtt alkossák meg a „magyar vidék alkotmányát".